Hirdetés
A német tartományok küldöttjeiből álló felsőház, a Bundesrat pénteken elfogadta a Lisszaboni Szerződést. A 16 tagköztársaságból 15 szavazott a szöveg mellett, Berlin városa tartózkodott, mivel a kormánykoalíción lévő két párt (a szociáldemokraták és a baloldal) eltérő vélemények voltak, és ilyen esetben - a koalíciós szerződés értelmében - tartózkodnak a voksolástól.
Az alsóház már áprilisban, a képviselők 90 százalékának támogatása mellett, jóváhagyta a dokumentumot. A szerződés teljes ratifikációjához még szükség lesz Horst Köhler államelnök ellenjegyzésére is, de ezt már csak puszta formalitásnak tartják.
Peter Gauweiler, a CSU bajor képviselője bejelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróság elé viszi a Szerződés ratifikációjának ügyét, mivel véleménye szerint a Brüsszelre szálló kompetenciák „nem kompatibilis a demokratikus alapelvekkel.”
Eddig tizenhárom nemzeti parlament ratifikálta a Lisszaboni Szerződés szövegét, ám az életbelépéshez mind a 27 tagállam ratifikációjára szükség van. Egyelőre úgy tűnik, hogy Írországban kerül sor egyedül népszavazásra, itt az alkotmány teszi ezt kötelezővé. Elemzők véleménye szerint az ír népszavazás sorsdöntő lehet a szerződés szempontjából, és éppen emiatt a megkülönböztető figyelem miatt, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az ír vélemények. Ez természetesen igaz a szerződést ellenzők véleményére is, ami nem használ az EU-nak.
A szigetországban még találgatni is nehéz, hogy vajon átmegy-e a referendumon a Szerződés, mivel igen nagy a bizonytalan szavazók aránya. A népszavazást június 12-re tűzték ki.
Amennyiben a tagállami ratifikációk sikerrel zajlanak le, a Lisszaboni Szerződés 2009 január 1-én életbe lép.
