Hirdetés
Az ír elutasítás után további országok esetén is problémák merültek fel a ratifikáció során. Csehországban a Szerződés ellen kampányol az euroszkeptikus elnök, Vaclav Klaus, de a kormánypártban is több képviselő készül a szerződés elutasítására. Bár a kormány egészében pozitív véleményt alkotott a szövegről, az EU-nak várnia kell, amíg az Alkotmánybíróság eldönti, összhangban áll-e a Szerződés a cseh alkotmánnyal. Lech Kaczyński lengyel elnök ugyanakkor egy lengyel napilapnak adott nyilatkozatában elmondta, az ír elutasítás „értelmetlenné” teszi a Szerződést, ezért nem fogja kézjegyével ellátni a szöveget.
Cseh folyamatok
A cseh kormánykabinet a múlt héten arra a következtetésre jutott, hogy a Lisszaboni Szerződés „egészében” megfelel a cseh alkotmány alapelveinek, így nem lesz szükség annak módosítására, jelentette a Lidove Noviny című cseh napilap.
A végső állásfoglalás erős kontrasztban áll az euroszkeptikus elnök, Vaclav Klaus korábbi kijelentéseivel, aki korábban azt mondta, hogy „a Lisszaboni Szerződés minden kétséget kizáróan jelentősen átformálja az EU-t, és ebből következően a Cseh Köztársaság jogi helyzetét is”.
Mirek Topolanek a múlt héten Berlinben találkozott Angela Merkel német kancellárral. A cseh miniszterelnök nyilatkozatai már ekkor is sejtetni engedték, hogy a szerződés megítélése pozitív lesz. Topolanek kifejezte abbéli reményeit, hogy a bíróság döntését követően a cseh parlament folytatja a ratifikációt.
Természetesen az Alkotmánybíróság számára nem kötelező követni a kormány ajánlását. Döntését várhatóan szeptember-október környékén hozza meg, éppen a következő EU csúcsot megelőzően, ahol az EU vezetői valószínűleg a Lisszaboni Szerződés sorsát véglegesen meghatározó döntéseket hoznak majd (EurActiv.com 13/06/08).
A Szerződés ratifikációja még az Alkotmánybíróság pozitív döntése esetén sem biztosított. Sokan attól tartanak, hogy a Topolanek vezette Polgári Demokrata Párt (CDP) erősen euroszkeptikus tagjai, a szenátusban betöltött többségükkel blokkolják majd a ratifikációt a felsőházban.
Már a júniusi EU csúcson is aggodalmakhoz vezetett a cseh ratifikáció állása. Több állam- és kormányfő úgy vélte, hogy egy második tagállam elutasítása végképp halálra ítélné a Lisszaboni Szerződést. A csehek azonban ellenálltak a rájuk nehezedő nyomásnak, és nem gyorsították meg a ratifikáció folyamatát. Sőt, azt is elérték, hogy az Európai Tanács összefoglalójába bekerüljön egy klauzula, mely alapján az egész ratifikációs folyamat leáll, amíg a cseh Alkotmánybíróság nem dönt a kérdésben.
Lengyel álláspontok
Lech Kaczyński lengyel elnök a Dziennik című lengyel napilapnak úgy nyilatkozott, „jelenleg” nem fogja aláírni a Lisszaboni Szerződést, mivel „értelmetlen” a Szerződésről tárgyalni. Az elnök aláírása nélkül nem fejeződhet be a lengyel ratifikáció.
Kaczyński szerint hasonlóan az Alkotmányos Szerződés bukása utáni helyzettel, most is fel kellene adni a ratifikációt. Az elnök véleménye erős ellentétben áll az EU vezetőinek általános álláspontjával, akik szerint folytatni kell a parlamenti jóváhagyásokat. Ezzel Írországra is nyomást gyakorolnának, hogy tartsanak újabb népszavazást a szövegről, ahogyan azt 2002-ben a Nizzai Szerződés ügyében is tették.
Az általános véleményt osztja Franciaország is, aki a mai napon vette át az EU soros elnökségét. A lengyel elnök nyilatkozata durva szálka lehet az elnökségi ciklusra nagy tervekkel készülő Sarkozy szemében.
Köhler újra akadékoskodik
Tegnap Horst Köhler német államfő is kijelentette, hogy nem írja alá a Szerződést addig, amíg a német Alkotmánybíróság döntéséig.
A szöveg összeegyeztethetőségét a Die Linke (A Bal), baloldali ellenzéki párt, és a Christian Gauweiler vezette ultra-konzervatív Keresztényszociális Unió egyik tagja kérdőjelezte meg és vitte az Alkotmánybíróság elé.
Gauweiler volt az a politikus, aki már az Alkotmányos Szerződést is az Alkotmánybíróság elé citálta, és aki miatt Köhler már akkor is elhalasztotta az aláírást.
Vélemények
Vaclav Klaus cseh elnök szerint „kétségtelen, hogy a Lisszaboni Szerződés jelentősen meg fogja változtatni az Európai Unió karakterét, ebből következően a Cseh Köztársaság jogi helyzetét is. Éppen ezért különös figyelmet kell szentelni annak, hogy mennyire vagyunk szolgálatkészek az intézkedések végrehajtásában”.
Hozzáteszi, „az Alkotmánybíróság határozata valószínűleg hosszú időre a taláros testület egyik legfontosabb és legfelelősségteljesebb döntése lesz a cseh alkotmánybíráskodás történetében”.
Mirek Topolanek cseh miniszterelnök a BBC tudomása szerint az EU-csúcson kijelentette, „nem fogom a képviselőket arra kényszeríteni, hogy támogassák a Szerződést, és 100 koronát sem tennék arra, hogy elfogadják”.
Lech Kaczyński lengyel elnök a Dziennik című napilapnak adott nyilatkozatában a következőket mondta: „Jelenleg értelmetlen a Lisszaboni Szerződés kérdéséről vitatkozni. Bonyolult volna megmondani, mi lesz a végeredmény,” majd hozzátette, „nem lehet komolyan azt mondani, hogy a Szerződés nélkül nem lesz Unió”.
Horst Köhler német elnök sajtóirodája a következőket közölte a sajtóval: "Mivel sürgős indítványok várnak elbírálásra, az elnök tiszteletben tartja az Alkotmánybírósághoz intézett kérelmeket".
Gyurcsány Ferenc az EU-csúcs után a Figyelőnek elmondta, „elsősorban Írországban és a Cseh Köztársaságban nézünk [ratifikációs] nehézségek elé. Az a közös cél, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokat már új szabályok szerint lehessen lefolytatni".
A miniszterelnök hozzátette, Magyarország elsőként ratifikálta a lisszaboni szerződést, és most csak annyit tud tenni, hogy támogatja a ratifikáció sikeres folytatását célzó törekvéseket.
