Hirdetés
65 évvel ezelőtt, a náci Németország bukásakor, Csehszlovákia mintegy három millió szudétanémetet űzött ki területéről. Érdekképviseleteik azt kérik, hogy az ország legalább ismerje el a kollektív bűnösség elvének alkalmazása hiba volt. Jelenleg a Beneš-dekrétum, melynek alapján magyarokat és németeket telepítettek ki Csehszlovákia területéről és vagyonukat elkobozták, az utolsó (?) akadály az EU Lisszaboni Szerződésének ratifikációjában.
Vaclav Klaus attól tette függővé a Lisszaboni Szerződés aláírását, hogy garanciát kért arra, hogy a háború utáni Beneš-dekrétumokat veszik újra elő.
Fico attól tart, hogy ha az Alapjogi Charta alóli mentességet csak Prága kapja meg, az Szlovákia számára „jogi bizonytalanságot”eredményezhet.
Robert Fico miniszterelnök a cseh nemzeti televízió műsorában (Otázky Václava Moravce) azt nyilatkozta, hogy lehetségesnek tartja, hogy Szlovákia az októberi EU-csúcson kérelmet nyújt be a Lisszaboni Szerződés illetve az Alapjogi Charta alóli mentességért.
A végleges döntés arról, hogy fogjuk-e kérelmezni a mentességet attól függ, hogy a csehek megkapják-e és azt hogyan érvényesítik, mondta Fico.
Az október 29-30-i csúcstalálkozón szavaznak majd erről, ill. az állam- és kormányfők decemberi ülésén. A csúcstalálkozó fő témája az Európai Tanács állandó elnökének és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő - aki az Európai Bizottság alelnöki posztját is betölti - kiválasztása lesz.
„Szlovákia Csehszlovákia utódállama és a Beneš-dekrétumok a mi jogrendszerünk részei is. A Lisszaboni Szerződés a Beneš-dekrétumok kérdésében nem adhat egy esetben különböző jogi biztonságot két utódállamnak,” mondta Peter Stano, a Külügyminisztérium szóvivője a TASR nemzeti hírügynökségnek.
Szlovákia fenntartások és mindennemű további követelés nélkül ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. A szlovák diplomácia vezetőjének véleménye szerint a jelenlegi helyzet saját (Szlovákia) hibáján kívül alakult ki.
„Minden EU tagországnak fel kell ismernie, hogy az egyes tagállamok saját történelmükből fakadó olyan jogi esetekkel rendelkeznek, amelyeket fontosnak tartanak, és ezért nem lenne helyes, ha valaki megpróbálná figyelmen kívül hagyni az EU tagállamok álláspontjait. Hiszen végső soron nagyon előzékenyek voltunk, amikor Nagy-Britannia, Írország vagy Lengyelország helyzetéről volt szó,” mondta Fico a CT-nek.
Fico végezetül elmondta, hogy a Szlovák Köztársaság érdeke a Lisszaboni Szerződés ratifikációja. „ Nekem például nagyon is számít, hogy ne akármilyen európai külügyminiszter kerüljön hivatalba, mert világosan állítjuk, hogy az alapvető biztonság- és külpolitikai kérdéseket európai szinten kell orvosolni.”
Azután, hogy Klaus kiterítette lapjait, Szlovákia reakciója európai körökben nem volt váratlannak mondható. A Bizottságból érkező értesülések szerint Pozsony mindezzel nyomást gyakorol annak érdekében, hogy a Klaus féle kívánságoknak ne engedjenek.
Klaus a Lidové Noviny-nak adott interjúban közvetve elismerte, hogy a Lisszaboni Szerződést aláírja. „A Lisszaboni Szerződést Európa számára, az európai szabadság és a Cseh Köztársaság számára jónak nem tartom. A vonat viszont olyan gyorsan ment, és már olyan messze jár, hogy azt már valószínűleg sem megállítani, sem visszafordítani nem lehet, holott ezt sokan szeretnénk” mondta a cseh elnök. Annak hatályba lépése sem lesz a „történelem vége”(világ vége), tette hozzá.
Tagadta, hogy valaha is arra törekedett volna, hogy a csehek kérelmét az összes tagállamnak újra ratifikálni kelljen, és megelégszik „hasonló garanciákkal, mint amilyeneket az Európai Tanács adott az íreknek”.
Ladislav Jakl, az elnök titkára emellett többször ismételte, hogy Klaus nem kér az ír stílusú garanciából. „Az ír módszer nem elégséges, a garanciák nem igazi garanciák, ez olyan stílusú politikai nyilatkozat volt, hogy az ír farkas is jóllakjon, és a lisszaboni kecske is megmaradjon.
Klaus nem határozta meg pontosan, hogy milyen alapon véli azt, hogy az Alapjogi Charta a Beneš-dekrétumok vonatkozásában veszélyeztetné a status quo-t. Az alkotmányos és közösségi jog vezető szakértői ezt a lehetőséget nem tartják reálisnak.
