Hirdetés
Forrás: EUvonal/EurActiv
A Barroso II. Bizottság
Az Európai Parlament (EP) fejlesztési szakbizottsága január 3-án hallgatja meg Kristalina Georgievát, a világbank jelenlegi elnökét, aki Rumiana Jelevát váltja a bolgár biztosi jelöltségben. A személycserére azért volt szükség, mert a volt bolgár külügyminiszter korrupciós botrányba keveredett, és hiába támogatta őt a Bizottság, visszalépett a jelöltségtől (EurActiv.hu 2010.01.19.).
Brüsszeli várakozások szerint a jóval több nemzetközi tapasztalattal bíró Georgieva sikerrel teljesíti majd a parlamenti meghallgatást, és az EP-képviselők 9-én jóváhagyják a vele kiegészült új Bizottságot.
Ha a képviselők támogatásukról biztosítják a testületet, a Barroso II. Bizottság másnap, február 10-én megkezdheti munkáját, február 11-én pedig már teljes értékű testületként ismertetheti terveit az EU állam- és kormányfőinek találkozóján.
Európa beteg embere?
Athén nemzetközi pénzügyi megítélése egy ideje romlik, mert a gazdasági válság következtében Görögország deficitje jelentősen megnőtt. A görög kormány az idei évre a GDP 12 százalékánál nagyobb államháztartási hiányt vár, az államadósság szintje 2010-re pedig meghaladhatja akár a 120 százalékot is, mely a legmagasabb érték az eurózóna 16 országa közül.
Az ország tavaly ősszel hivatalba lépett kormánya ígérete szerint mindent megtesz a helyzet normalizálása érdekében, novemberben új költségvetést fogadtak el Athénban, melynek célja, hogy jövőre 9,1 százalékra mérsékelje az államháztartási hiányt az országban. A görög kormány azt hangoztatja, hogy a pénzügyi gondok kizárólag Görögország problémái, és nem érintik az Európai Uniót. George Papakonsztantinu pénzügyminiszter többször is hangsúlyozta, nem igazak a híresztelések, miszerint országa uniós támogatásért folyamodott.
A Bizottság részéről Joaquin Almunia pénzügyekért felelős biztos szerdán (február 3.) hozza nyilvánosságra a görög stabilitási programról szóló bizottsági értékelést. Egyes elképzelések szerint az uniós intézmények és tagállamok akár külön forrást is biztosíthatnak a görög hatóságoknak, hogy Athén elkerülje az államcsődöt, mely komoly veszélyt jelentene az eurózóna pénzügyi stabilitására.
Mindemellett várhatóan a szerdai sajtótájékoztatón azt is bejelenti a Bizottság, hogy nagyobb felügyeleti jogokat kér az Eurostat számára, melynek előzménye, hogy a görög statisztikai adatközlések megbízhatóságával kapcsolatban kételyek merültek fel nemrégiben.
Új munkahely-teremtési tervek
Csütörtökön (január 4.) bemutatásra kerül az „Új képességek, új munkahelyek” elnevezésű szakértői csoport által készített jelentés, amelyben a Bizottság új munkahely-teremtési stratégiájára fogalmaznak meg ajánlásokat a magas rangú szakpolitikusok.
A bemutatóra egy brüsszeli konferencián kerül sor. Az ajánlások különös jelentőséggel bírnak, hiszen az újonnan felálló Európai Bizottság egyik jelentős feladata lesz a lisszaboni stratégiát felváltó EU 2020-as stratégia kialakítása, amely az oktatás, a képzés és a munkahelyteremtés határozottabb összekapcsolását célozza, erősítve ezzel az uniós válságkezelés lépéseit.
Európai Parlament
Ma (február 1-jén) lép életbe a képviselők által sokat vitatott, pénzügyi tranzakciók adatmegosztásáról szóló átmeneti megállapodás (SWIFT) az Egyesült Államokkal, melynek vitás kérdéseiről csütörtökön tárgyal az EP polgárjogi bizottsága.
Konferencia a Duna-stratégiáról
Hétfőn és kedden (február 1.-2.) kerül sor az első konferenciára a készülő uniós Duna-stratégiával kapcsolatban, Ulmban. A Duna-stratégia, mely fontos szerepet játszik a magyar elnökségi félév programjában is, az unió Balti-stratégiájának mintájára kívánja erősíteni az együttműködést a Duna-menti tagállamok között.
