Hirdetés
Úgy tűnik, a következő belga biztos jelölése része a belga kormánykoalíció alkujának. A vezető belga pártoknak nemrég (január 2.) sikerült új kormánykoalíciót felállítani, miután Yves Leterme kormánya december 19-én, a Fortis bank kapcsán kirobbant botrány következtében összeomlott.
Mint elődje, az új miniszterelnök, Herman Van Rompuy is a Flamand Kereszténydemokrata Párt (CD&V) tagja és kormánya sem sokban különbözik az előzőtől. A belga sajtó szerint a CD&V biztosítékokat kapott arra, hogy ők nevezhetik ki az ország következő külügyminiszterét, ha a posztot jelenleg betöltő liberális (VLD) Karel de Gucht-ot jelölik az Európai Bizottság belga tagjává.
De Gucht az említett botrányban gyanúba keveredett, hogy a bank csődje előtt, pozícióját felhasználva próbált meg a Fortis eladásából nyereséghez jutni. A liberális külügyminiszter azonban mostanra visszanyerte politikai szövetségeseinek bizalmát.
Az, hogy a következő Bizottságban is megmarad az egy állam-egy biztos elve Írországnak köszönhető. A Lisszaboni Szerződés fölötti egyezkedésnek legalábbis ez az egyik eredménye, cserében az írek újabb népszavazást tartanak majd az év végén a Szerződésről (EurActiv.hu 2008.12.15.). Az írek is fontolóra vették már a következő jelölt személyét. A Fine Gael vezetője, Enda Kenny John Burton-t, a korábbi ír miniszterelnököt tartaná alkalmasnak a posztra, aki jelenleg az Európai Bizottság amerikai képviseletének vezetője.
A Fine Gale a második legnagyobb politikai párt Írországban és a legnagyobb ellenzéki párt az ír parlamentben. Az ír sajtó szerint Burton jelölése okos döntés lenne, mivel az írek szemében Burton nem csak hazájában, hanem európai szinten is elismert politikus, így valószínűleg fontos portfoliót kapna a testületen belül.
A cseh sajtó Jiri Paroubek ellenzéki (CSSD) vezetőt idézte, aki szerint a CSSD-t korábban vezető jelenlegi cseh biztos, Vladimir Spidla nem maradna a Bizottság tagja. Paroubek szerint az is sajnálatos, hogy Spidla neve nem szerepel a CSSD európai parlamenti választási listáján sem.
Bár a cseh vezetés most az EU elnökséggel van elfoglalva, az a hír járja, hogy a jelenlegi miniszterelnök-helyettes és európai ügyekért felelős miniszter, Alexander Vondra is vezető nemzetközi posztról álmodik. Egyesek szerint Vondra nem csak Csehország biztosaként lenne megfelelő választás, hanem válthatná a poszton Jaap de Hoop Scheffer NATO-Főtitkárt is, akinek mandátuma júliusban jár le.
Szakértők szerint a biztosi testület nagy része lecserélődik majd, még a francia biztos, Jacques Barrot sem marad a helyén. A jelenlegi francia mezőgazdasági miniszter, Michel Barnier neve gyakran kerül szóba, mint Elysée palota következő választottja a posztra. Ha elfogadja a jelölést, szinte biztosan erős portfolióra számíthat, hiszen korábbi tapasztalatai – a Prodi vezette Bizottság regionális politikáért felelős biztosa, EU ügyekért felelős miniszter és a francia diplomáciai szolgálat vezetője volt – ezt indokolttá teszik.
Valószínű, hogy a német biztos, Günter Verheugen és holland kollégája, Neelie Kroes sem folytatja a biztosi munkát. Másokról azonban úgy hírlik, maradni fognak. Köztük a finn Olli Rehn bővítési biztos, aki az EurActiv-nak adott interjúban nem csinált titkot eziránti ambíciójából (EurActiv.hu 2008.12.02.). Egy finn európai parlamenti képviselő szerint Rehn-nek nagy esélye van arra, hogy ő legyen az EU első Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselője, ha a Lisszaboni Szerződés egyszer életbe lép (EurActiv.hu 2008.12.17.).
A brit biztos, Catherine Ashton csak nemrég vette át a pozíciót Peter Mandelsontól, a brit kormány azonban nem adta jelét annak, hogy az Ashtonba fektetett bizalom a következő ciklusban is érvényes lesz-e. Egyes források szerint a brit vezetésben Geoff Hoon neve is felmerült jelöltként, aki jelenleg közlekedéspolitikáért felelős titkár. Ashton ugyanakkor szintén „nagyon szeretné”, ha átmeneti megbízatása állandóvá válna.
Az új tagállamok között a bolgár biztos, Meglena Kuneva maradhat minden valószínűség szerint posztján. Román kollégájának, Leonard Orbannak azonban várhatóan mennie kel majd. Bár nem hivatalosan hallhatóak olyan szóbeszédek, hogy a szlovén Janez Potocnik, a lett Andris Piebalgs és a magyar Kovács László is el kell, hagyja a biztosok testületét, hivatalos állásfoglalást még egyik kormány sem tett. Magyarországon mély csend uralkodik az uniós biztos személyéről, úgy tűnik egyelőre nem került napirendre a kérdés.
Kovács László európai politikai pályája viharosan indult, miután energiaügyi biztosi jelölésében sok kritika érte, majd az első Barroso Bizottsággal együtt megbukott, de második összeállításban – ekkor már adó- és vámügyekért felelős biztosi jelöltként – felállhatott a José Manuel Barroso vezette Bizottság.
Amennyiben az Európai Néppárt-Európai Demokraták (EPP-ED) Képviselőcsoport sikeres lesz az EP-választásokon (Lásd Link Dossziénkat), Barroso is megtarthatja a Bizottság elnökeként betöltött posztját. Íratlan szabály ugyanis, hogy az elnököt az EP-választásokon legsikeresebben szerepelt képviselőcsoport jelölheti. Barroso számára ekkor inkább a portfoliók elosztása jelenthet kihívást, hiszen a testületben maradó biztosok általában új, fontosabb portfoliót kell, hogy kapjanak. 
