Hirdetés
Beszédében Topolánek néhány viccet is elsütött, amelyek azonban nem mindig értek célba.
„A Lisszaboni Szerződés végül is egy átlagos dokumentum. Kicsit rosszabb, mint a Nizzai [Szerződés] és egy kicsit jobb annál, ami ezután jön,” mondta Topolánek.
A felszólalás dühös reakciókat váltott ki az Európai Parlament képviselőinek körében. Topolánek azonban később elmondta, hogy a szavaival egy cseh közmondásra kívánt utalni, amely a következő képpen hangzik: „Ez az év egy átlagos év, kicsit rosszabb, mint az előző és egy kicsit jobb annál, ami ezután jön.”
Toplánek leszögezte, viccnek szánta ezt a megfogalmazást és kifejtette, hogy véleménye szerint a Lisszaboni Szerződés nem „egy mantra”, vagyis nem egy szent szöveg, amelyről nem lehet viccelődni.
„Ha a Lisszaboni Szerződésről népszavazást kellene tartani a Cseh Köztársaságban, akkor a jelek szerint nem menne át. Szükséges megoldást találnunk arra, hogy az írek többsége elfogadja ezt a szöveget,” mondta Topolánek, az őszre várható írországi népszavazásra utalva.
Az ír képviselő „elszörnyedt”
Proinsias de Rossa, a szocialista frakció (PES) írországi képviselője azt mondta, elszörnyedt a mondat hallatán. Véleménye szerint a kijelentés „nem csak, hogy nem igaz, de megosztó és hitszegő”.
Véleménye szerint Írország valószínűleg ősszel tartja majd meg a Lisszaboni Szerződés tisztázott változatáról szóló népszavazást, majd hozzátette, hogy igyekszik minél keményebben dolgozni annak érdekében, hogy a referendum kimenetele pozitív legyen.
„Az ön megjegyzései ma itt nehezebbé tették ezt a feladatot. Ha a referendum elbukik, Uram, Európa többsége nem lesz hálás önnek,” mondta Rossa.
Andrew Duff, brit liberális képviselő kérdések formájában reagált Topolánek felszólalására:
„Ha ön úgy véli, hogy a Lisszaboni Szerződés rosszabb, mint a Nizzai Szerződés, akkor miért írta alá? Másodszor, megerősíteni kérem, hogy a Cseh Köztársaság nem fogja az írek példáját követni és szétszakítani a lisszaboni csomagot? Harmadszor, ön nem látja az ellentmondást a között, hogy idejön és egekig magasztalja a Parlament legitimitását, és közben elutasítja a Szerződést, amely oly nagy mértékben növelné ezen intézmény befolyását? Negyedszer pedig, van a cseh elnökségnek valós hatalma addig, amíg a Cseh Köztársaság nem ratifikálta a Szerződést?”
A brit munkáspárt EP-képviselője, Gary Titely szerint Topolánek a hazai ellenzéket vádolja azzal, hogy megnehezíti az elnökség dolgát, de valójában „ő maga teszi még bonyolultabbá ezt a feladatot”.
Két „G” a három „E” helyett
Topolánek saját országa „E” prioritásaival (Lásd Link Dossziénkat) – economy, energy and external relations, vagyis gazdaság, energia és külkapcsolatok - is viccelődni próbált. Ezek helyett most inkább a „G” problémákat kell megoldani, mondta a cseh miniszterelnök, a Gázai övezetre és az orosz ukrán gázvitára utalva.
„Köszönöm, nem kérek több válságot, tele van a naptáram,” humorizált az EU soros elnökségét vezető politikus.
A cseh miniszterelnök elmondta, a gázválságból megtanult lecke, hogy csökkenteni kell Európa függőségét az orosz gáztól. Felszólalásában hangsúlyozta a Nabucco gázvezeték-terv stratégiai jelentőségét. 
„Érdekünkben áll az ellátási és a transzportútvonalak diverzifikációja. A Nabucco gázvezeték megépítése például a legmagasabb prioritást élvezi, ahogy az új olajvezetékek építésének terve is. Erőfeszítéseket kell tegyünk annak érdekében is, hogy tovább színesítsük az energia-mixünket, beleértve a nukleáris energia rehabilitációját és az új technológiákba való beruházás növelését,” mondta a cseh miniszterelnök.
Klaus elnök támogatása
Topolánek támogatta Václav Klaust, hazájának euroszkeptikus elnökét is.
„Élesen tiltakozom a Václav Klaust ért támadások miatt,” mondta Topolánek, Martin Schulz, az Európai Szocialisták Pártjának vezetőjének felszólalására reagálva. Schulz szerint a Cseh Köztársaságot „már eleget büntette a saját államfője”.
„Václav Klaus az 1990-es években lezajlott cseh rendszerváltás szimbóluma. Neki köszönhetően vagyunk sikeresek és vészeltük át az első tíz évet jó egészségben,” mondta Topolánek.
Schulz hangot adott annak a reményének is, hogy Klaust hamarosan egy olyan européer váltja majd a prágai kastélyban, vagyis az elnöki rezidencián, mint a IV. Károly.
A megjegyzés Topolánek kommentárját követte, aki IV: Károly királyt (1316-1378), Bohémia uralkodóját és római császárt, mint az univerzalizmus szimbólumát említette, amelynek jegyében ő is vezetni kívánja az Európai Uniót.
A szocialista képviselők azt kérdezték a cseh kormányfőtől, hogy nem tartja-e túlságosan átpolitizáltnak vagy neo-liberálisnak a politikai napirendjét? Topolánek elmondta, hogy ő egy liberál-konzervatív Európáért harcol, majd hozzátette: „Ez volt az utolsó viccem”.
Václav Havel súlyos állapotban
A miniszterelnök beszédében kitért arra is, hogy a volt cseh államfő, Václav Havel súlyos műtéten esett át, és gyors felépülést kívánt neki.
Havel orvosai tegnap Prágában elmondták, hogy az anti-kommunista ellenzék ikonikus alakjának állapota rosszabbodott. Az ex-elnök volt az, aki demokráciához és reményhez juttatta Csehszlovákiát, majd a Cseh Köztársaságot.
Vélemények:
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso is felszólalt a Parlamentben és felvázolta az Unió prioritásait a következő hat hónapra. A júniusi EP-választások kapcsán elmondta, hogy az erópaiaknak tudniuk kell, miért fontos, hogy kivegyék a részüket a következő Parlament megválasztásában.
„Nem szabad elvesztenünk a lehetőséget, amelyet a 2009-es év magában rejt,” mondta. „Európának vezetőként kell mutatkoznia” a következő G20 csúcstalálkozón, mondta az elnök, még mielőtt az állampolgári szabadságjogokról, a klímaváltozásról, a költségvetés felülvizsgálatáról, a pénzügyi válság kezeléséről, a belső energiapiacról, a távközlésről, vagy a közúti fuvarozásról szólt volna. „Ezek azok a területek, ahol az Európai Unió megmutathatja, hogy számít,” hangsúlyozta
A gázellátás problémájához visszatérve Barroso „elfogadhatatlannak és hihetetlennek” nevezte a kialakult helyzetet. Továbbra sem állították ugyanis vissza a gázszállítást, bár a megállapodást már kedden (január 13.) reggel aláírták. Az elnök hozzátette: „A Bizottság egyértelmű üzenetet kíván küldeni Moszkvának és Kijevnek. Ha nem tartják tiszteletben a megállapodást, a Bizottság javasolni fogja a vállalatoknak, hogy bíróság elé vigyék az ügyet. A javaslat része lesz továbbá, hogy új beszállítókat keressenek. Hamarosan meglátjuk, hogy csak technológiai akadályról, vagy a politikai akarat hiányáról van-e szó”. A kérdés, hogy Oroszország és Ukrajna „megbízható partnerek-e”.
A vitában felszólaló Lévai Katalin (PES) sürgette, hogy a cseh elnökség az energiapolitika és a gazdasági stabilitás mellett fordítson nagyobb figyelmet a modern szociális európai programok megerősítésére, a szolidaritás és az esélyegyenlőség biztosítására, és a kisebbségi politika megvalósítására. „Az állampolgárokat fokozottabban be kell vonni az európai politikába, mert a szociális csomagok és a hatékony kommunikáció hiánya miatt az állampolgárok egyre inkább bizalmatlanok az európai intézményekkel szemben” - fogalmazott.
Adamos Adamou (GUE/NGL, Cyprus) elmondta, megdöbbentette a cseh EU-elnökség egyenes kijelentése, miszerint közelebb együttműködésre szeretne lépni a NATO-val, sőt közös akciókat is vállalna. „Mi az a nagy fenyegetés, ami olyan sokat nyom a latban, hogy a NATO-ra kell támaszkodnunk?” – tette fel a kérdést a képviselő. Adamou ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy az EU mozdulatlan, mikor valós cselekvésre lenne szükség: „Szankciókkal sújtottuk Izraelt?” – kérdezte.
A képviselő kritizálta az elnökség, a pénzügyi válság megoldásának céljából tett intézkedéseit is. „Ezek azok a tanulságok, melyeket a gazdasági válságból levonhattunk?” – csodálkozott. „Ezt a választ kell adnunk a legrászorultabbaknak?” – kérdezte. „Az Európa-szerte látható tömegdemonstrációk a béke politikája, és nem a cinkos semlegesség mellett akarnak kiállni,” mondta a képviselő a gázai háború kapcsán kitört zavargásokról. A polgári tüntetések arra szólítanak fel, hogy vegyük kontroll alá a szárnyaló árakat, anélkül, hogy a Stabilitási Paktumhoz kötöznénk a tagállamokat, magyarázta. „Az állampolgárok egyszerűen azt szeretnék, ha meghallgatnák őket,” foglalta össze.
Monica Frassoni, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség társelnöke felszólította a cseh elnökséget, hogy tegye kötelezővé az elnöki periódus alatt az Európai Unió 20 százalékos energiahatékonysági célkitűzését (2020-ig kell ezt elérni).
„A cseh elnökség veszélyként és nem lehetőségként tekint a világ gondjaira. A klímaváltozásra, mint valami szemtelen légyre tekintenek, ahelyett, hogy egyszeri lehetőségként ragadnák meg az alkalmat, hogy dinamizálják az innovációt és a fenntartható fejlődést,” mondta Frassoni. A képviselő amiatt is neheztelését fejezte ki, hogy szimpatizál a szlovákok és a bolgárok kezdeményezéseivel, akik a gázvitára, „mint ürügyre tekintenek, hogy újra működésbe helyezhessék az atomerőműveiket”.
