Hirdetés
A belga elnökség programját Leterme ma (július 7.) mutatja be az Európai Parlamentben, ezután már csak az Állandó Ügyek Tanácsának jóváhagyása szükséges a hivatalossá tételéhez. Mint az Európai ügyek bizottságának fideszes elnöke, Dr. Hörcsik Richárd megjegyezte, Magyarország számára különösen fontos a belga elnökségi program, hiszen a 2011 első felében sorra kerülő magyar elnökség ezeket az ügyeket kell majd továbbvigye.
Pierre Labouverie a magyar stábbal való együttműködést példásnak nevezte. A trió programjával kapcsolatban 2008-ban kezdték meg az egyeztetéseket, és még a spanyol elnökség előtt sikerült létrehozni a 18 hónapos keretprogramot, mely alapját képezi az egyes elnökségek programjának. Labouverie szerint szerencsés volt a helyzet, hiszen mind a három ország, Spanyolország, Belgium és Magyarország is közel azonos állásponton volt az uniós ügyeket illetően, és egyik ország sem nyomta el a másikat, nem volt egy „Sarkozy-féle” erőteljes domináns szerep.
A belga elnökség nem tervez nagy ívű projekteket, a kicsikre koncentrálnak, így ez könnyíti az ügyek átvételét a magyar elnökség számára. A szoros közreműködésre az ülésen jelenlévő Pierre Lescouhier, a magyar külügyminisztériumhoz kirendelt belga diplomata is példa.
Belgium elnöksége során a „tisztességes bróker” szerepére törekszik, át kívánja vezetni az Európai Uniót a nehéz, kihívásokkal teli időszakon, miközben hű marad a Lisszaboni Szerződéshez, és együttműködik az intézményekkel.
A 40 oldalas belga elnökségi program 10 tanácsi formációban közel 200 témát érint, melyet az alábbi 5 fő terület köré csoportosítanak.
Társadalmi-gazdasági ügyek
A jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzet Európában a belga elnökség elé is kihívást állít. Erőfeszítésekre van szükség a válságkezelés terén, hogy biztosítani tudják a gazdasági növekedést, a fenntartható fejlődést és a munkahelyek számának emelkedését. E célból a strukturális reformok folytatására van szükség, ide tartozik például az új pénzügyi felügyelet rendszere és az eurózóna erősítése érdekében hozott intézkedések is. Ennek fontos eleme továbbá az oktatás és a K+F.
Az Európa 2020 stratégia képezi az egyik alapkövét ennek a területnek. A dokumentum célkitűzéseit a belga elnökség ideje alatt kezdik el megvalósítani.
A globális kormányzásról szólva Labouverie elmondta, erős, kiemelkedő európai szerepre van szükség. 2010 novemberében, a következő G20 találkozón Dél-Koreában az Uniót az Európai Tanács állandó elnöke, Herman Van Rompuy és a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso fogja képviselni, míg a találkozón részt vevő többi tagország szintén az EU közös álláspontját fogja erősíteni.
Labouverie hangsúlyozta, a versenyképesség továbbra is fontos szempont, az országok gazdasági állapotának felmérésekor ezt is figyelembe kell venni a deficit és az államadósság kérdése mellett. Jelenleg az Európai Unióban a legversenyképesebb gazdaság Németországé.
Ivanics Ferenc fideszes képviselő kérdésére reagálva Labouverie elmondta, az eurózóna egyik legnagyobb problémája, hogy nincs még európai gazdasági kormányzás. Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár vitája dominálja jelenleg a kérdést, a hatalmi vákuumban pedig Labouverie szerint Van Rompuy emelkedik ki, így várhatóan nagyobb európai szintű kontroll és jobb koordináció lesz ezen a téren.
Környezet és klímaváltozás
Ezen a területen a cél az alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású gazdaság megvalósítása. A következő klímatalálkozón, Cancúnban ambiciózus eredményeket akarnak elérni az EU vezetésével. Ezzel kapcsolatban Labouverie hangsúlyozta, az Európai Uniónak példát kell mutatnia, de a belga elnökség híres konszenzus-teremtő képességét kihasználva egy pragmatikusabb hozzáállást terveznek megvalósítani, és szövetségeket igyekeznek kialakítani, vagyis nem csak az uniós prioritásokra kívánnak koncentrálni.
Lescouhier elmondta, nem az a kérdés, hogy az EU vezető szerepet játsszon-e, hiszen a 20 százalékos kibocsátás csökkentés vállalásával ez már garantált. Az Uniónak továbbra is előtérben kell maradnia, de nem szabad csak saját magára koncentrálnia, hanem a partnerekkel közös megközelítésre kell törekednie. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta még, hogy szerinte az Európai Bizottságnak a korábbinál szélesebb mandátumot kell adni a cancúni tárgyalásokra, hogy ne kelljen közben a tagállamokkal tovább egyeztetnie.
Igazságügy és belügy
A bel- és igazságügy terén a 2009. decemberben elfogadott Stockholm Program megvalósítása az egyik legfontosabb cél. Tervezik még az uniós szintű együttműködés fejlesztését a vám- és rendőrségi területeken. Belgium közös menekültügyi eljárást szeretne, a bírói döntések kölcsönös elismerését és harcolnak a szervezett bűnözés és emberkereskedelem ellen.
Szociális ügyek
A belga elnökség, mely mindig is kiállt a szociális kérdések fontosságáért, meg akarja erősíteni a szociális területen elért eredményeket. 2010 a szegénység elleni harc európai éve, ezért aktuális a szociális dimenzió erősítése. Fel kívánják újítani a 2008-ban elfogadott szociális agendát. Labouverie hangsúlyozta, a szociális kérdéseket európai szinten kell tárgyalni, mert mindenki ugyanazokkal a kihívásokkal, például a társadalom elöregedésével szembesül.
Külső dimenzió
A világban Európának továbbra is a legfontosabb regionális szervezetnek, a béke és biztonság térségének kell maradnia, hangsúlyozta a nagykövet. Az Uniónak egységes hangon kell felszólalnia, melyre a Lisszaboni Szerződés által létrehozott egyik tisztség, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Catherine Ashton személyében lehetőséget is nyújt. Belgium mindenben segíteni szándékozik Ashtont, de ezt csak ideiglenes megoldásnak tartják, így amint létrejön az Európai Külügyi Szolgálat, Belgium visszavonul ebből a szerepből. Az Általános Ügyek Tanácsában azonban megmarad az elnökségi vezetés.
A bővítés mindenki számára érzékeny téma, így Belgiumban is ellentétes érzelmeket kelt. Belgium az elnökség alatt a „semleges, tisztességes bróker” szerepre fog törekedni, melynek során elsődleges prioritása az uniós elvek fenntartása, melyeknek a jelölt országoknak eleget kell tenniük. Minden ország saját eredményei szerint fog előrelépést elérni a csatlakozási tárgyalások során.
Horvátország a belga elnökség során a csatlakozási tárgyalások utolsó fázisába lép majd. Labouverie elmondta, a nemrég megnyitott utolsó két tárgyalási fejezet, a bel-és igazságügyről és a versenyről szóló nehéznek számítanak, és kihívást jelentenek Horvátország számára. Pierre Lescouhier szerint reálisan 2011 márciusára várható, hogy befejezik a tárgyalásokat, és így a magyar elnökségnek még lehetősége lesz tető alá hozni a horvát csatlakozás formális részét.
Törökországban a csatlakozási tárgyalások előrehaladása a belső reformok végrehajtásától, valamint a Ciprussal elért eredményektől függ. Izlanddal a belga elnökség alatt kezdik majd el a tárgyalásokat. A belga elnökség reméli, hogy Macedóniával is sikerül majd előrelépést elérni.
A belga elnökség háttere
Az üléssel kapcsolatban Labouverie megjegyezte, értékeli a magyar parlament aktivitását, hiszen például a gazdasági kormányzás vitájában is aktív részvételre lesz szükség a nemzeti országgyűlések részéről. A magyar elnökség idejére várható az újabb uniós költségvetési vita, melynek során eldöntik majd, mely célokat kell uniós és mely célokat nemzeti forrásból fedezni
Belgium a hat alapító tagállam egyike, nagy uniós tapasztalattal rendelkezik. Legutóbbi elnöksége során, 2001 decemberében fogadták el a laekeni nyilatkozatot, mely az alkotmányos vitához és végül a Lisszaboni Szerződéshez vezetett.
Labouverie három körülményt emelt ki, melyek között a belga elnökségnek dolgoznia kell. Az első a Lisszaboni Szerződés által felállított új intézményi keretek, elsősorban az Európai Tanács elnöki és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő posztja. Belgium egyik fő prioritása a Lisszaboni Szerződés alkalmazása, az új hatáskörök tiszteletben tartása. Minden más bizottság és munkacsoport azonban a belga elnökség alá tartozik, ezek átvétele már megtörtént.
A második ilyen körülmény a jelenlegi nehéz gazdasági környezet. Továbbra is erőteljes válságkezelés szükséges, alapvető strukturális reformokra van szükség.
Harmadik körülményként a belga választások által előállt bonyolult belpolitikai helyzetet említette Labouverie. A koalíciós tárgyalások jelenleg is tartanak, de szerinte ez nem fogja befolyásolni az elnökségi munkát. Az ügyvivő kormány, amely elméletileg csak az azonnal felmerülő ügyekkel foglalkozik, elvállalta az Unió rotálódó elnökségének munkáját is. Az uniós ügyeket illetően mindig is széles konszenzus volt jellemző az országban, így a tárgyalások kimenetele várhatóan nem fogja befolyásolni az elnökséget. Balczó Zoltán jobbikos képviselő aggodalmára, miszerint a belga belpolitikai helyzet hatással lehet az elnökségre is, Labouverie azzal nyugtatott meg, hogy egyrészt a rotálódó elnökség szerepe a Lisszaboni Szerződés által bevezetett két új poszttal, az Európai Tanács állandó elnökével és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel amúgy is csökkent, valamint az uniós kérdésekben már hosszú idő óta konszenzus van a belga politikai pártok között.
Az elnökség során hatalmas logisztikai feladat is vár Belgiumra. 27 tanácsi ülést és 16 informális tanácsi ülést kell lebonyolítania. Október 4-5-én Brüsszelben tartják a következő ASEM csúcsértekezletet, mely az egyik legfontosabb politikai csúcstalálkozónak minősül a harmadik világ országainak képviselőivel, melyen 48 állam- és kormányfő vesz majd részt. December 5-7 között fejlesztési napokat tartanak majd. Összesen 500 találkozót és konferenciát kell tehát lebonyolítania Belgiumnak az elnökségi szemeszter alatt.
