Hirdetés
Háromféle sötét képet is fest a magyar és a világ fejlődési irányát bemutatni kívánó, „Jövőkereső” című jelentés, melyet tegnap (szeptember 7.) tárt az érdeklődők elé a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT). A globalizáció plusz, a globalizáció mínusz és a lokalizáció címet viselő fejezetek az emberiség és a Föld fejlődésének egy-egy lehetséges irányát mutatják be, de mind a három esetben igen sötét képet mutatnak. Az egyetlen, inkább szerencsésnek tűnő szcenárió, a glokalizáció nevet ismeri, melyben a globális együttműködés mellett, jól alkalmazzák a szubszidiaritás elvét és így „értékalapon működik mind a globális, mind a helyi társadalom”.
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóprofesszora, Vida Gábor figyelmeztetett, alapvetően hibás napjaink azon megközelítése, miszerint a fejlődés a növekedéssel lenne egyenlő. Az akadémikus szerint „le kell szokni arról, hogy mindennek növekednie kell”, mivel a körülöttünk lévő erőforrások végesek, illetve egy idő után az ember számára hozzáférhetetlenné válnak.
Ezzel összefüggésben emelte ki azt is, hogy a verseny helyett inkább az együttműködést kellene a középpontba helyezni, a gazdaság, a politika és a civil élet terén egyaránt.
A fogyasztási javak könnyű elérhetőségére utalva a jelentés hangsúlyozza, „ettől a ponttól kezdve a szűkös természeti javak elvétele nem a társadalmi szükségletek kielégítését szolgálja, hanem a fogyasztás bármi áron történő növekedését, amelynek végső célja a befektetett tőke hozamának maximálása.” A fogyasztói társadalomra jellemző törekvés pedig a szerzők szerint „erodálja az egyetemes társadalmi értékeket és az együttműködés erkölcsét”.
A hallgatóság kérdéseire válaszolva Vida elmondta, a jelentés nem ad megoldási javaslatokat, mivel a cél az állapotfelmérés volt, ezt azonban mind nemzeti, mint globális szinten elvégezték. Hozzátette, a szöveg „nem a felszínes kezelésre, hanem a problémák okaira koncentrál”.
Míg Láng István, az NFFT társelnöke inkább a Föld népesedési problémáira és az ezzel összefüggő éghajlati kérdésekre koncentrált, Vida inkább ennek energetikai összefüggéseit tárta fel. Az akadémikus szerint ugyanis fejlődés mindig is volt, de annak „experimentális vonala nálunk csúcsosodik ki”, vagyis mivel korábban az energia nem állt olyan mértékben rendelkezésre, mint most, a jelenben tetőzik ennek felhasználása.
Az akadémikus emlékeztetett, hogy az első olajfúró tornyok csupán 150 évvel ezelőtt jelentek meg az Egyesült Államokban, és ez a technika, a tudomány és egyaránt a civilizáció és a népességszám robbanásához vezetett. Hozzátette, az erőforrások és a nyersanyagok nem fognak elfogyni, ahogy azt többen prognosztizálják, de hamarosan „az emberi faj számára hozzáférhetetlenné válik”.
Dr. Schmuck Erzsébet, az NFFT titkára az EurActivnak elmondta, a jelentést a Tanács saját hatáskörben kezdeményezte és készítette el, de a szöveg rövidített változatát a tél folyamán beterjesztik az országgyűlés elé. Hozzátette, a jelenleg letölthető változat (így az alább elérhető dokumentum is)egyelőre tervezetnek számít, a véglegesítésre az NFFT októberi ülésén kerül sor.
- Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács: Jövőkereső (tervezet) (2009.09.08.)
