Hirdetés
„Az, hogy az írek igent mondtak a Lisszaboni Szerződésre nagyon jó hír Európának,” véli Emmanouilidis and Missiroli, mert szerintük „ez fontos lépés a szerződés életbe lépése felé”.
„Lehet, hogy a Lisszaboni Szerződés nem tökéletes, de sok olyan újítást tartalmaz, amelyek növelhetik a megnövekedett Európa hatékonyságát, átláthatóságát és legitimációját.” fogalmaztak a szerzők.
„A ratifikációhoz azonban még mindig szükség van két tagállam, Lengyelország és a Cseh Köztársaság egyetértésére”, hívták fel a figyelmet az elemzők. „Az ír és (várhatóan) a lengyel döntés növelni fogja a nyomást Václav Klaus, cseh elnökön, hogy írja alá a szerződést, bár egyenlőre még nem lehet megjósolni, hogyan reagál erre a külső nyomásra,” fejtették ki.
„Nehéz elképzelni, hogy az erkölcsi kötelezettségen kívül milyen nyomást lehetne még a cseh elnökre gyakorolni, amivel aláírásra lehetne bírni,” töprengtek a szerzők.
Az EPC tanulmány arra is rámutat, hogy ha a Lisszaboni Szerződést nem fogadja el mind a 27 tagállam a következő brit választások előtt (ami 2010 júniusában esedékes), és a konzervatívok nyernek, akkor a Lisszaboni Szerződésnek talán egy újabb népszavazással kell szembe néznie,
„Az idő egyre fogy: az EU-nak hamarosan döntenie kell a következő Európai Bizottság összetételéről, hiszen a jelenlegi mandátuma október 31-én lejár,” fejtik ki a szerzők.
„Még Václav Klaus aláírásával a szerződésen sem szűnik meg az átmeneti időszak. A következő spanyol – és esetlegesen belga – 2010-es elnökségeknek már meg van a maguk feladata,” vonják le a következtetést a szerzők.
- European Policy Centre: Lisbon mission accomplished? Not yet…(5 October 2009)
