Hirdetés
Mérföldkövek:
- 2007. január 10.: A Bizottság bemutatja az energiára és klímaváltozásra vonatkozó 20-20-20 céljait (20% megújuló energiaforrások, 20 százalékkal kevesebb üvegházhatás kibocsátás 2020-ra).
- 2007. március 9.: az EU jóváhagyja a bizottsági javaslatot (EurActiv 13/03/07).
- 2008.december 12.:Uniós csúcson megegyeznek az energia és klímacsomag végeges tervéről (EurActiv 12/12/08).
- 2008. december 17.:A Parlament jóváhagyja a klímacsomagot (EurActiv 18/12/08).
- 2009. március 12.: Az Európai Bizottság elfogad egy Nyilatkozatot az ICT mozgósításáról, hogy megkönnyítsék az energia tekintetében hatékony, alacsony szén felhasználású gazdaságra való áttérést (EurActiv 13/03/09).
- 2009 második fele: a Bizottság várhatóan előterjeszti javaslatát részletesek intézkedésekkel, hogy ezzel bátorítsa az ICT zöldebb gazdaságra való áttérését.
- 2009. december: UNFCCC konferencia Koppenhágában (COP-15) és az ENSZ poszt-kiotói egyezményének tervezett megfogalmazása.
- 2020: a 20-20-20 célkitűzések teljesítési dátuma.
Összefoglalás
Az információs és kommunikációs technológiával (ICT) foglalkozó cégek 6,6 millió embert foglalkoztatnak szerte az Unióban és az általános termelékenység-növekedéshez több mint 40 százalékkal járulnak hozzá. Az információs és kommunikációs technológiák az Unió gazdaságának már majdnem az összes szektorában jelen vannak, de az Európai Bizottság bátorítja további terjeszkedésüket, hogy a gazdaság még inkább környezetbaráttá váljon.
A McKinsey szaktanácsadó cég szerint, az intelligens berendezések és alkalmazások használatának növelése 2020-ra akár 15 százalékkal csökkentheti a CO2 kibocsátást.
Ugyanakkor az ilyen alkalmazások fokozott elterjedésének megvannak a hátrányai is: az ICT használat az EU villamos energia fogyasztásának körülbelül 7,8 százalékkáért felelős, és ez a szám a becslések szerint 2020-ra akár a 10,5 százalékot is elérheti. A szektor egészének globális CO2 kibocsátása 2020-ig várhatóan megduplázódik a fejlődő országok növekvő ICT és a számítógép használata miatt.
„Az információs és kommunikációs technológiához köthető, egyre növekvő széndioxid-kibocsátás okozta károk 2020-ra a szektort a legnagyobb üvegházhatást kiváltó gázkibocsátók közé teheti. Ide sorolhatjuk a laptopok, a személyi számítógépek, az adatközpontok, a számítógépes hálózatok, a mobiltelefonok és a telekommunikációs hálózatok által termelt kibocsátást.” áll a McKinsey tanulmányában.
A Bizottság arra kérte az ICT cégeket, hogy csökkentsék a saját energiafogyasztásukat, ami jelenleg a globális kibocsátás 2 százalékát teszi ki a Gartner szaktanácsadó cég véleménye szerint. Cserébe Brüsszel felajánlotta, támogatja az energieéhes országok ICT használatát, hogy ezzel segítse csökkenteni az ő fogyasztásukat.
Főbb témák:
Az Európai Bizottság szerint az ICT szektor három féle képpen tud hozzájárulni az üvegházhatás csökkentéséhez:
- Először is azzal, hogy elősegíti az energia-megtakarítást a szélesebb értelemben vett gazdaságban, főleg a leginkább energiaigényes szektorokban, mint az építőipar, közlekedés vagy a gyártás;
- Másodszor, azzal, hogy segíti az immateriális gazdaságra való áttérést, ahol a telemunkával, e-kereskedelemmel és az úgynevezett „cloud computing” –gal (a távoli technológiák használata a személyi számítógépen végzett feladatokhoz) így szintén rengeteg energiát takaríthat meg
- Harmadszor azzal, hogy támogatja a háztartásokban, erőművek hálózatánál és az ipari alkalmazásoknál az energiafogyasztás mérését. A Bizottság indoklása szerint a nagyobb odafigyelés kisebb fogyasztáshoz fog vezetni.
Építkezés, szállítás, gyártás
Az építőipar az uniós energiafogyasztásnak körülbelül 40 százalékát teszi ki. A Bizottság becslése alapján egy hatékony energiapolitika, valamint a megfelelő technológia használata ezen ipar karbonszennyezését akár 17 százalékkal is csökkentheti, aminek következtéteben a teljes uniós energiafogyasztás 11 százalékkal csökkenhet 2020-ra.
Az uniós végrehajtó szerv 2002-es az épületek energiateljeseítményére (EPBD) vonatkozó irányelvében fejtette ki a témát részletesebben. Az EPBD egy közös módszert kínál az építkezés energiafogyasztásának kiszámolására és egy minimum energiafogyasztási standard létrehozására az egyes tagállamokban (erről bővebben lásd angol nyelvű Link Dossziénkat).
2008 novemberében a Bizottság javasolta az irányelv megújítását, hogy az építőipar energiahatékonyságát tovább növeljék. A megújított irányelv az olyan technológiák használatát támogatja az építkezések erengiafogyasztásának csökkentésére, mint a szilárd-test világítástechnika (solid-state lighting), vagy az intelligens szenzorok és fényellenőrző rendszer. Az olyan nagy cégek, mint a Honeywell, azon fáradoznak, hogy a kötelező ellenőrző rendszerek minél szélesebb körben legyenek használatosak Európában.
Ami a szállítást illeti, a Bizottság szerint a szektor az európai energiafogyasztásának 25 százalékát teszi ki. Ha megfelelően alkalmazzák, akkor az ICT a szállítóipar szénkibocsátását 27 százalékkal csökkentheti. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjék, Brüsszel támogatja az ICT szektor és a szállítóipar közti partnerség kiépítését. Konkrét javaslatot is tettek, „Intelligens Szállítórendszerek” néven tavaly decemberben (EurActiv 17/12/08).
A gyártás terén is a magasabb arányú ICT használat mellett érvel Brüsszel, mert az fejlesztheti a termelést, csökkentheti a költségeket és a CO2 kibocsátást. A tavaly novemberben kiadott gazdaságélénkítő csomagban, a Bizottság 1,2 milliárd eurót javasol a „jövő gyárai” elnevezést viselő kezdeményezésére. Ennek célja, hogy valamennyi uniós termelő növelni tudja a technológiai felkészültségét, különös hangsúlyt fektetve a kis-és középvállalkozásokra.
Telemunka és az „immateriális gazdaság”
Az Unió a telemunkára és az online üzletkötésre való átállástól is pozitív hatásokat vár. A Climate Group nem korményzati szervezet (NGO) nemrég megjelent kutatása szerint, ha a technológiát úgy használjuk fel, hogy „anyagtalanítjuk” munkánkat, akkor 2020-ra 500 millió tonnával kevesebb széndioxidot bocsátanánk ki – ez pontosan annyi, mint a ICT ipar globális karbonszennyezése 2002-ben.
A Bizottság emellett igyekszik hangsúlyozni a telekonferenciák előnyeit, mivel így kiküszöbölhető az utazással járó energiafelhasználás. Az Eurostat adatai szerint az e-kereskedelem az európaiak egyharmadát érinti, ezért a Bizottság azt reméli, csökken az utcai vásárlásokhoz kapcsolódó kibocsátás is. Az immateriális gazdaságra való áttérésnek azonban a társadalmi viselkedésre gyakorolt hatása aggodalmakat keltett a szociológusokban.
Egy másik, a Bizottság által szintén támogatott megoldás az úgynevezett cloud computing, vagyis távoli, általában az interneten lévő alkalmazások és szolgáltatások használata, amely a személyi számítógépek erőforrásait használják. Egyes cégek, mint a Google már elkezdték használni ezeket a technológiákat, hogy a felhasználók számára távoli szoftvereken kínáljanak szolgáltatást, például a szövegszerkesztőt. Ha széles körben elfogadottá válik ez a megoldás, akkor az is előfordulhat, hogy a vásárlók lemondanak a szoftverek vásárlásáról, mivel az általuk használt alkalmazások és a programok távoli fiókjaikon elérhetőek lesznek. Ilyen fiókokat tart fenn ma a Gmail vagy a Hotmail. Valójában, mivel a távoli alkalmazásokat bármely számítógépről el lehet érni, ezért a cloud computing csökkentheti a szoftver és hardver vásárlásokat, ami végső soron a PC termelés CO2 kibocsátásának csökkentéséhez vezethet. Azonban az óriási adatbázisok, melyek számtalan féle személyi adatot tartalmaznak, adatvédelmi aggályokat vetnek fel.
Az immateriális gazdaság: az elterelő manőver?
A ’90-es évek papír nélküli irodájához hasonlóan, az immateriális gazdaságra való áttérésnél is megvan az esély, hogy sohasem valósul meg.
A McKinsey tanácsadó cég 2008 júniusi jelentése szerint nem várható túl sok az olyan virtuális technológiáktól, mint például a telemunka, videokonferencia vagy az e-kereskedelem, habár korábban azt gondolták, hogy csökkentheti a szállítmányozás és az utazás szükségességét. Bár már közhelynek hangzik, a jelentés azt is megjegyzi, hogy a gazdaság dematerializálása mindössze csak egy része (6százaléka) azoknak az előnyöknek, amivel az ICT szektor hozzájárulhat a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez.
A jelentés négy nagy területet nevez meg, ahol az ICT sokkal szisztematikusabban lenne hasznosítható:
- Ipari motorok és automatizáció (0.97 GtCO2e[1] 2020-ban, 68 milliárd euró értékben;
- Logisztika (1.52 GtCO2e, az energiamegtakarítás értéke 208 milliárd euró);
- Építkezés (1.68 GtCO2e, 216 milliárd euró értékben); és
- Grid technológia (2.03 GtCO2e, 79 milliárd euró értékben)
A jelentés azt is javasolja, hogy mindenki vizsgálja felül az életmódjához, munkájához és szabadidejéhez kapcsolódó energiafogyasztását, valamint kitér arra is, hogy az alacsony szénigényű, alternatív üzleti modellek a gazdaság bármelyik szektorában kifejlődhetnek.
Az adatközpontok annyi energiát használnak, mint Hollandia
Az „immateriális gazdaságra” való áttéréssel kapcsolatos további aggodalom, hogy mindennek ellenére még mindig sok materiális helyszínre és szerverre van szükség az online információk tárolásához. Az adatközpontok működtetéséhez és hűtéséhez egyre több energia kell, ami az ICT-k globális széndioxid-kibocsátásának körülbelül egy negyedét teszik ki a Gartner kutató és tanácsadó cég adatai szerint.
„Bár a számadatok kedvező képet mutatnak a 40százalékos kibocsátással rendelkező PC-hez képest, ennek a szektornak sokkal koncentráltabb és gyorsabban növekvő a kibocsátása” – mondta Rakesh Kumar, a Garnter cég alelnöke, akit a CNET News.com szerint .
A McKinsey szerint az adatközpontok kibocsátása már majdnem eléri néhány ország kibocsátási szintjét, például Hollandiáét vagy Argentínáét. „Tanulmányunkban szigorúbb menedzsmentet javasolunk, mert ezzel a cégek megduplázhatják adatközpontjuk energiahatékonyságát, ami alacsonyabb költségeket és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését is eredményezné. Különösen a felhasznált technológiákat kell szigorúbban megválogatni, hogy a meglévő szerverek sokkal hatékonyabban működhessenek.
2008 decemberében az Európai Bizottság publikálta a hatékony energiafelhasználású adatközpontok működésének „etikai kódexét”, mely irányelveket, javaslatokat és gyakorlati tudnivalókat tartalmaz, melyek akár 20 százalékkal csökkenthetik az energiafelhasználást. A gyakorlati tanácsokat tartalmazó dokumentum számtalan olyan egyszerű intézkedést mutat be, amelyek az adatközpontok energiafelhasználását csökkenthetik. Ez tartalmazza a „virtuális szerverek” létrehozását, a túlhűtés csökkentését és a természetes hűtés használatát.
2007-ben az adatközpontok Nyugat-Európában körülbelül 56 TWh-t fogyasztottak, ez hasonló mennyiség Görögország villamosenergia termeléséhez (2004-es Eurostat adat). Ha nem tesznek semmit, akkor ez az érték 2020-ra 104 TWh-ra is nőhet éves szinten.
Okos-műszerek: az energiahatékonyság figyelemmel kísérése
A Bizottság tervei szerint az épületeket és az autókat olyan új műszerekkel kellene felszerelni, melyek képesek mérni a szén-dioxid kibocsátás szintjét. Ha az épületekben több intelligens mérőműszert használnánk, sokkal tudatosabb energiafogyasztókká válnánk. A Bizottság szerint ez pedig arra ösztönözne minket, emereket, hogy többet takarítsunk meg. A Bizottság várakozásai szerint mindez 10 százalékkal csökkenthetné az energiafogyasztást.
A kiadások és a kibocsátás csökkentése érdekében a Bizottság európai szabványokat kíván bevezetni az intelligens mérőeszközökre vonatkozóan. Az EU döntéskezdeményezője szerint szem előtt kell tartani azt is, hogy egy-egy ilyen mérőműszer élettartama 10-15 év. Brüsszel ezért megbízta a három uniós szabványhatóságot (CEN, CENELEC és az ETSI), hogy egységesítsék a mérőműszerek működésének minimumszintjét.
Ezek a műszerek elengedhetetlenek az okos elektromos hálózatok fejlesztéséhez, mely egyszerűbbé teszi az energiaáramlás irányítását, a könnyebb információcsere pedig segít integrálni a hagyományos és a megújuló energiaforrásokat.
ICT szektor: a példa?
Az okos technológiák tömeges alkalmazása az ICT szektor számára is nagyobb profitot jelenthet, véli Martin Selmayr, Viviane Reding információs társadalomért és médiáért felelős biztos szóvivője.
Viszonzásul a Bizottság azt várja, hogy a szektor „példát mutasson és csökkentse az energiafogyasztását”. Valójában, a számítógépek, mobiltelefonok és az internet gyors elterjedése a fejlődő világban 2020-ra várhatóan megduplázza a szén-dioxid kibocsátást,áll a McKinsey tanulmányában (EurActiv 27/06/08).
Reding egyetért a tanulmány eredményeivel. „az ICT ma a globális szénszennyezés 2 százalékáért felelős, de ez várhatóan nőni fog” , hangsúlyozta ki a biztos az „ICT a globális fenntartható jövőért” elnevezésű brüsszeli konferencián szakértők körében.
A 2 százalékos számadat a Gartner tanácsadó cég becsléseiből származik. A tanulmány azért is jelentős, mert rámutat arra, hogy az ICT szektorból származó kibocsátás alig valamivel alacsonyabb a légi közlekedés által a levegőbe jutatott szennyezésnél, ez utóbbit azonban nemrég uniós szabályok alá vonták. A légiközlekedést is felvették az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerébe (EU ETD, további információkért lásd angol nyelvű Link Dossziénkat).
A Bizottság nem semmilyen kötelező célkitűzést nem ír elő az ICT szektor számára, de javasolja, hogy „mutasson utat a gazdaság többi részének azzal, hogy saját kibocsátását 2015-re 20 százalékkal csökkenti” mondta Reding egy közleményben (EurActiv 13/03/09).
A fő ICT és távközlési társaságok már jelezték, elkötelezik magukat, hogy nagy mértékben csökkentsék a szektor kibocsátását. A British Telecom vállalta, 2016-ra 80 százalékkal kevesebb káros anyagot juttat a levegőbe, mint 1996-ban. A brit távközlési és internet óriás ennek érdekében növeli a telemunka iránti bizalmat és sokkal rugalmasabb szerződéseket kínál az alkalmazottainak, így csökkentve az utazási költségeket, mondta a BT szóvivője.
Az angol távközlési óriás, a Vodafone azt tervezi, hogy 2020-ra megfelezi a szén-dioxid kibocsátását, miközben az amerikai chipgyártó, az Intel elkötelezte magát, hogy 2012-ig 20 százalékkal csökkenti az általa kibocsátott szennyezés szintjét. A mobil-gyártók úgy tűnik, hátul kullognak a sorban: a Motorola és a Nokia 6 százalékkos csökkentésre kötelezték magukat 2010-ig, illetve 2012-ig.
Vélemények:
Az Információs társadalomért és médiáért felelős uniós biztos, Viviane Reding azt mondta, „az hatékony energiafelhasználású és az alacsony szénigényű növekedés segíteni fog. Európa a legnagyobb kihívásaival néz szembe: klímaváltozás, energiabiztonság és gazdasági válság. Az ICT-k óriási feltáratlan potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy energiát takarítsanak meg. Én személyesen azt javasolnám az ICT szektornak, hogy mutasson utat a gazdaság többi szektorának azzal, hogy 2015-ig 20 százalékkal csökkenti saját szénszennyezését .” Reding egy „New Green Deal” kialakítására szólította fel Európát. Éleménye szerint ez hozzájárul a gazdasági és a pénzügyi válság leküzdéséhez is.
A környezetvédelmi NGO, a Greenpeace egyértelműen támogatja a biztos álláspontját. Ebben az évben kiadott tanulmányukban az alapján rangsorolták az elektronikai szektor vállalatait, hogy milyen elveket és gyakorlatot folytatnak azért, hogy csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok, mérgező kémiai anyagok és hulladék kibocsátásukat. A Sony Ericsson, az Apple és más cégek dicséretben részesültek, mert teljesítették – sőt sok esetben túl is lépték – azt az energia-hatékonysági követelményt, melyet az amerikai Energy Star szabvány állított föl számukra. „A Dell viszonylag rosszul teljesít, a Toshiba, a Samsung és az LGE pedig egyáltalán nem teljesíti a klímaváltozási kritériumokat” –tette hozzá a szervezet.
„Mint az egyik leggyorsabban növekvő és leginkább innovatív iparág, a legnagyobb elektrotechnikai cégeknek az élen kell járniuk a klímaváltozás elleni harcban azzal, hogy egyaránt csökkentik a közvetlen és közvetetten a klímaváltozást előidéző szennyezéseiket” áll az NGO állásfoglalásában.
A francia kormány az ICT-ről és a fenntartható fejlődésről publikált jelentésében elismeri, hogy az ICT szektor alacsonyabb széndioxid kibocsátással rendelkezik, de a dokumentum azt is kihangsúlyozza, hogy „az ICT-k elterjedése komoly kihívást jelent a 2020-as hatékonysági célok elérésében, ezért szükségesnek ítéli egy európai energiafogyasztási politika kialakítását.”
Bridget Cosgrave, az európai piacon jelen levő high-tech cégek – többek közt a Microsoft, a Panasonic, az Oracle és a Sony - képviseletét ellátó DigitalEurope vezérigazgatója elmondta: „Az a tény,hogy a Bizottság elismeri az ICT által nyújtott szisztematikus megoldásokat és azt, hogy ez hozzájárul a pozitív változásokhoz önmagában jó hír. Az ICT szektor végre fogja hajtani a rá eső feldataokat, hogy megvalósuljanak az ICT-féle innovációk, és reméli, hogy a javaslatok kidolgozásában szoros együttműködés alakulhat ki a Bizottsággal.”
James Lovegrove, az amerikai TechAmerica Europe vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a Jelentés „az ICT kizöldítéséről” jól időzített jelzés volt számtalan döntéshozónak, hogy vegyenek részt a zöld-technológiai forradalom támogatásában”. „Ez egyedülálló lehetőség a politikusok számára: a gazdaságélénkítő csomagokat úgy használhatják fel, hogy azzal az okos technológiákba való beruházásokat ösztönzik, ezt hagyva örökül a jövő generációjának” tette hozzá Lovegrove.
A Bizottság által nyilvánosságra hozott jelentés szerint sok cég már korábban önként elkötelezte magát a kibocsátások csökkentése mellett. Az Alcatel-Lucent 10 százalékkal tervezi alacsonyabb kibocsátást 2010-re, a BT 80 százalékkal 2020-ra, a Cisco System 2012-re 25 százalékkal, a Deutsche Telekom 2020-ra 20 százalékkal, a France Telecom 2020-ra 20 százalékkal, a Hewlett-Packard 16/40 százalékkal 2010/2011-ra, az Intel 20 százalékkal 2012-re, a Motorola 6 százalékkal 2012-re, a Nokia szintén 6 százalékkal 2012-re, a Sun Microsystems 2015-re 20 százalékkal és a Vodafone 50% 2020-ra.
A két internet óriás, a Google és a Microsoft másfajta stratégiát választott az alacsonyabb energiafogyasztás eléréséhez. A Google támogatja a web használatát, hogy dematerializálja és mechanizálja a munka bizonyos elemeit és katalizátorként szolgáljon a hatékonysághoz. A már létező webes szolgáltatások, mint a szövegszerkesztő, a táblázatkezelő, az email és a prezentációs csomagok lehetővé teszik, hogy hatékonyabb együttműködés jöjjön létre az emberek között, forradalmasítva ezzel a közszolgáltatásokat és az üzleti szállítást. A web alapú szolgáltatások így jelentős szerepet játszanak a tudás alapú, alacsony szén-igényű gazdaságok elérésében és az üzleti folyamatok átalakításában oly módon, hogy nagyobb vagyoni nyereségeket és alacsonyabb széndioxid-kibocsátást eredményeznek.”
A Microsoft ezzel szemben számos olyan projektet támogat, melyeknek a célja a „zöld” közigazgatás kialakítása. Mindezt a hatékony energiafelhasználású technológiák iránti bizalom növelésével, és a papírt helyettesítő digitális dokumentumok használatának növelésével kívánja elérni.
„A PC-k, a mobiltelefonok és a web átalakította életünket és az üzleti szférát,” mondja Steve Howard, a Climate Group ügyvezető igazgatója. „Az innovációs kormányzati politikák által támogatott ICT megnyithatja klímaváltozás leküzdéséhez szükséges zöld ipari forradalmat, és elvezet az alacsony széntartalmú fejlődés korszakába”.
„Az elkövetkező öt év során a növekvő pénzügyi, környezetvédelmi, jogi és kockázati nyomás arra fogja kényszeríteni az IT szervezeteket, hogy egyre „zöldebbé” váljanak,” mondta Simon Mingay, a Gartner kutató és tanácsadó cég alelnöke. „Amikor elegendő számú vevő kezdi követelni, és már túljutunk a felületességen, akkor a „kisebbik rossz” elgondoláson alapuló megoldások már sehol sem lesznek többé elfogadhatók.” - tette hozzá egy 2007 áprilisi közleményében.
[1] Gigatonne od carbon dioxide equivalent per year, vagyis milliárd tonna széndioxid-kibocsátás egy évben
