Visegrad EU portals : EurActiv.hu | EurActiv.pl | EurActiv.cz | EurActiv.sk
Logo EurActiv.hu
ÁRFOLYAM:
EUR 292,43Még több árfolyam
  • Rólunk
  • Hírlevél

Egészségügyi fejlesztés: A költségek gyilkosa?

Utoljára frissítve: 08.04.2010
Az egészségügyi újítások, csakúgy, mint az eEgészség (eHealth: jobb ellátás kevesebb pénzért) és a telemedicina (Telemedicine) a költségtakarékosság új módját kínálják és javítják az ellátás minőségét. Emellett azonban az új technológiák egészségügyi inflációhoz is vezethetnek, és korántsem biztos, hogy a haszon egyenlő mértékben kerül elosztásra.

Hirdetés

Mérföldkövek

  • 2007. december 18.: az Európai Tanács létrehozta a Közös Technológiai Kezdeményezést az Innovatív Gyógyszerészet területén
  • 2007. december 21.:A Bizottság közleményt adott ki Európa fő piaci kezdeményezéseiről (Market Initiative for Europe), beleértve az eEgészséget is, amely a hat piaci kezdeményezés egyike. Egy akciótervet is csatoltak a közleményhez, amely az elkövetkező évek tennivalóit részletezi.
  • 2008. január 7.: Az eEgészséget a hat fő piaci kezdeményezés egyikeként nevezik meg.
  • 2008. április: Javaslat az első, saját lakókörnyezetben való életvitelt segítő (Ambient Assistant Living: AAL) közösségi programra.
  • 2008. július 2.: Az Unió nagyszabású kísérleti programot indított (S.O.S. intelligens nyílt szolgáltatások néven) az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek határokon átnyúló átjárhatóságáról, illetve eRecepteket vezetett be.
  • 2008. november 4.: A Bizottság közleményt adott ki a betegek, az egészségügyi rendszer, és a társadalom hasznát egyaránt szolgáló telemedicináról.  
  • 2009. október 12.: A Bizottság bejelentette, hogy 2010-ben tartja az eEgészség hetét, amely egybeesik az „Az IT világa” című barcelonai konferenciával és kiállítással.
  • 2009. november 24.: Az Unió egy 63 millió eurós kutatási-programot indított az FP7 részeként, a „virtuális humánfiziológia” létrehozására.
  • 2009. december 1.: Az Unió egészségügyi miniszterei közzétették az eEgészség programjáról szóló következtetéseiket, és felszólítottak az „európai polgárok e-Egészségügyi térségének” létrehozására.
  • 2010. január: A spanyol EU-elnökség prioritásai közé emelte az egészségügy fejlesztését, ígéretet téve, hogy az öregedő népességre, a krónikus betegségekre és az eEgészségre helyezi majd a hangsúlyt.
  • 2010. március 15-18: Miniszteri szintű eHealth konferencia Barcelonában.

Összefoglaló

Az innováció manapság központi helyet foglal el az Unió politikájában, ami alól az egészségügyi szektor sem képez kivételt. Ráadásul az egészségügy lehet az egyik olyan terület, amely képes lesz a gazdasági növekedés fellendítését és a munkahelyteremtést célzó Európa 2020-as stratégiában lefektetett tudás-alapú gazdaságot megteremteni.

Ezek között szerepel az e-Egészség is, ami komoly lehetőséget jelenthet a gazdaság talpra állításában, az arra vonatkozó uniós terv szerint. Az e-Egészség egyike a hat fő piaci kezdeményezésnek, amely innovatív termékeket, és az egészségügyi rendszer megszervezésének új módjait kínálja, habár e szektor piaca elsősorban a fejlett egészségügyi szolgáltatásokkal rendelkező országokban jelentős.

Az egyik fő ágazat, amely rugalmasnak bizonyult a gazdasági válság okozta nehézségekben, a gyógyszerészet volt. Az új gyógyszerek az elmúlt évtizedben jelentős hasznot termeltek Európában. A tendencia folytatására pedig az Unió komolyan befektet az innovatív gyógyászati kezdeményezésbe (Innovative Medicines Initiative – IMI).

A magán- és közszféra magasan képzett dolgozóit a gyógyszerfejlesztések és a klinikai tesztelések egybegyűjtik, amely megtartására különös gonddal tekintenek a politikusok, a mindinkább versenyképes globális környezetben.

Hasonlóképp az orvosi műszerek ágazata is jelentős forrása az új „high-end” termékeknek, amelyek az egészségügy biztonságát és hatékonyságát hivatottak előmozdítani. A diagnosztikai és képi technológiák, köztük a sebészeti műszerek is, 435 000 munkahelyet teremtenek Európa-szerte. Az innovatív gyógyászati ágazattal ellentétben az orvosi műszereket több esetben fejlesztik ki a kis- és közepes méretű cégek, mint az állandó nyereséget termelő, multinacionális vállalatok.

A fejlesztések szintén kimagaslóak az egészségügyi és szociális szolgáltatások célba juttatásának területén. Kiváltképp azért, mert a hagyományos üzleti modell újragondolása miatt, az állami hatóságok megtakarításokhoz jutnak. A jövőben a kórházi ellátás helyett az otthon-kezelés lesz az egészségügyi szolgáltatások egyik fő jellegzetessége, amelyet a távgyógyítás a távoli megfigyelési műszerek és technológiák tesznek majd lehetővé. Ez pedig a beteg-központú egészségügyet fejleszti tovább.

A befektetések legnagyobb hátránya, hogy megnövelik az egészségügyi ellátás költségét. Az egészségügyi infláció jócskán „vezet” a többi ágazattal szemben, még a mostani nehéz gazdasági időkben is. Az egészségügyi miniszterek, kiadásokról folytatott „csatározásai” közepette komoly kihívás lesz egy innovatív egészségügyi szektor létrehozása. 

Az állami hatóságok amiatt aggódnak, hogy a legújabb gyógyszerekre és a legmodernebb technológiájú műszerekre formált közösségi igény, növeli majd a kiadásokat, miközben az ipar arra panaszkodik, hogy ha innovációs termékei számára nincs piac: a kutatás-fejlesztési befektetések is hasztalanok.

Ezáltal kiszélesedik az egyenlőtlenség és az innovatív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés kérdésköre. Ez globális értelemben, a minimális egészségügyi ellátásért küzdők és a fejlett világ (ahol a betegek korszerű megelőzési technológiákhoz és életmentő gyógyszerekhez jutnak) közötti rés növekedését jelenti.

A szegények és gazdagok közötti egyenlőtlenségek, az uniós tagállamokon belül is megfigyelhetőek. Azokban az országokban, ahol képesek a legjobb ellátást megfizetni – akár saját zsebből, akár egy költséges egészségbiztosításon keresztül – jelentős előnnyel rendelkeznek azokkal szemben, akik viszont nem.

Az állami forrásokból finanszírozott egészségügyi rendszerek számára a kihívás, a kevesek által igényelt költséges technológiák megalkotása, és a sokaságot érintő alapvető kötelezettségek teljesítése közötti egyensúly megteremtése.

Főbb témakörök:

A gyógyszerészeti ágazat

Európa innovatív gyógyszerészeti iparága, a tudás- és munkahelyteremtés következtében az uniós ipari politika egyik sarokkövét jelenti. A gyógyszerészeti kutatás szereplői az új gyógyszerek hiányától tartanak, de a különböző szakpolitikai kezdeményezések azt bizonyítják, hogy Brüsszel elkötelezett a szektor iránt.   

Az ipar stratégiájának egyike, hogy a nagy mennyiségben és azonos feltételek mellett árusított „kasszasikeres gyógyszerek” korszakáról áttér a ritkább betegségek kezelését szolgáló molekulákon alapuló készítményekre.

2007-ben az EU megállapodott az innovatív gyógyászati kezdeményezés (IMI) létrehozásáról, amely egy köz- és magán együttműködés (PPP), az Unió és az Európai Gyógyszer-gyártók Szövetsége (EFPIA) között. Az IMI jelenleg 2 milliárd eurós kutatási programot működtet, ami a betegek számára biztonságosabb és hatékonyabb gyógyszerek felfedezését és fejlesztését gyorsítja fel.  

A kezdeményezés nem csupán új molekulák kifejlesztésére koncentrál. Támogatja a gyógyszerek biztonságára vonatkozó projekteket, és a különböző továbbképzési, ismeretszerzési lehetőségeket is.

Az Európai Bizottság, az Európai bio-gyógyszerészeti vállalatok csoportjával is összefogott, hogy kitalálja annak a módját, hogyan lehet a kis- és középvállalkozásokat még inkább részvételre serkenteni az adott szektorban. A kisebb bio-gyógyszerészeti gyárak különösen nehéznek találják a finanszírozást, mióta kitört a hitelválság.

Egy uniós-finanszírozású tanulmány rámutatott a kockázati tőke szükségességére, annak érdekében, hogy a magas kockázatú/magas hozamú kutatások megmaradjanak. Az ipar és az Unió egyaránt úgy tekint az Európai Beruházási Bankra és az Európai Beruházási Alapra, mint a kockázati befektetések lehetséges forrásaira.

A biotechnológiás iparági csoportok egy másik változata, mint az Europabio, a fiatalokat érintő speciális adó-kategória megalkotását, és kutatás-igényes vállalatok létrehozását javasolja. Az Európai Gyógyszerészeti Ügynökséget (European Medicines Agency) is méltatták törekvéseiért, amelyekkel a kis- és középvállalkozások gyógyszer-fejlesztésekbe való bevonását segíti.

Azonban, az ipar széleskörű támogatása ellenére, az Uniót gyakran érik kritikák, ha a klinikai kísérletekről van szó – ami az új gyógyszerek piacra jutásának egy döntő eleme. Az akadémiai kísérletek pedig különösen rosszul érintettek a növekvő bürokrácia miatt, ami gyógyászati kutatások területén a jó gyakorlat és a felelősség előmozdítását szolgálná. Sokan kritizálják a terület túl-szabályozottságát, ami Európát kevésbé meggyőző szerepben tünteti fel a kereskedelmi kísérletekhez, de néhányan éppen az Unió világszerte legmagasabb szabványosítását dicsérik.   

Gyógyászati eszközök

Az európai gyógyászati eszközök ágazata egy multi-milliárdos üzlet, amely több mint 500.000 embert foglalkoztat. Ez a szektor fontos innovációs szerepet tölt be az európai gazdaságban, és új technológiákkal javítja az egészségügyi ellátást, amelyek segítik a bajok diagnosztizálását, megelőzését, és kezelését.

Azonban manapság komoly nehézségekkel küszködik ez az ágazat is, a közszféra ügyfeleinek késedelmes kifizetései miatt. Ez az egészségügyi minisztériumokat - Európa-szerte - érintő fizetési válságra utal, amely komoly terhet ró a kisebb vállalatokra.

Amíg a gyógyszerészeti ipart a multinacionális vállalatok uralják, addig a gyógyászati eszközök ipara a kisebb vállalatok, szűk piacra szabott termékeivel „rukkol elő”.

A kutatási-alapon működő gyógyászati eszközöket gyártó cégek számára a kihívás, hogy az újítások kipróbált modellje, a fenntarthatatlanságot bizonyíthatja a költségtudatos közszféra új korszakában.

Az egyre kifinomultabb – és költségesebb - képi technológiák és sebészeti beültetések fejlődése olyan kérdés elé állítja a kormányokat, mint, hogy a fejlett technológiák valóban érnek-e annyit, mint amennyi az „árcímkéjükön szerepel”.

Ahelyett, hogy az alacsonyabb beteglétszámmal bíró fejlett országokat céloznák a korszerű eszközökkel, inkább megfizethetőbbé kellene tenni a már létező technológiákat, amelyek eladásával a piacok is bővülnének.

Mindazonáltal, az Unió - a gyógyászati eszköz iparának nyújtott - támogatása az Európai Beruházási Bank kockázat-megosztási pénzügyi mechanizmusán (RSFF) keresztül nyilvánul meg, amely kutatás-fejlesztési terveket ösztönöz, a szektor innovatív cégei által.

Az Európai Beruházási Bank Medinvest projektje, 30 millió eurót különít el a teljes 230 millió eurós beruházási csomag összegéből olyan kutatási programokra, amelyek a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a diabétesz és a kóros elhízottság orvoslására fejlesztenek ki új technológiákat.

A Beruházási Bank is támogatja, hogy az ipar olyan nagy vállalatokkal kapcsolódjon össze, mint a Philips, amely egy tíz éven belüli 200 millió eurós projekttel Eindhovent tette a tudomány és technológia központjává, főként a gyógyászati eszközök területén.     

Az Ion Beam Application (Ion-sugár Alkalmazás) nevű belga vállalat számára 50 millió eurós kölcsönt különítettek el, a rák diagnosztizálására és kezelésére vonatkozó kutatásokra.

Hasonlóképp, azon kis és középvállalkozások között is vannak olyan tudás-igényes egészségügyi cégek, amelyek a Beruházási Bank támogatási programjaiból részesülnek.

e-Egészség és telemedicina

Az e-Egészség az Unió 2010-es programjának egyik prioritása, amely a betegek és az egészségügyi szakemberek közötti információs hálózat könnyen kezelhetőségét és működőképességét célozza meg Európa-szerte. 

Az Európai Bizottság az e-Egészséget, az Unió a hat fő piaci kezdeményezése (LMI – Lead Market Initiatives) egyikeként nevezte meg, stratégiai prioritássá téve azt. A választást a piac nagyságával és az újítások kiterjedtségével indokolta. Továbbá azt is kihangsúlyozták, hogy a kis és középvállalkozások az e-Egészség különböző alágazataiban is tevékenykedhetnek.

A Bizottság 2007 végén kiadott egy akciótervet az e-Egészséget illetően, ami az e-Egészséget és a telemedicinát érintő, jogi kezdeményezések alkalmazására tett ígéretet. Továbbá kiemeli a szabványosítás szükségességét és az együttműködés fontosságát is.          

2009 szeptemberében egy közép-távú értékelő jelentést adtak ki, ami szerint az e-Egészség fő piaci kezdeményezés (LMI) a végrehajtás kezdeti szakaszában volt. Habár a jelentés szerint az LMI képes ösztönözni az uniós tagállamokban a keresleti oldal intézkedéseit, de valódi hatást csupán a következő öt-tíz évben várhatunk.

2009 decemberében az egészségügyi miniszterek megegyeztek egy olyan környezet létrehozásában, amely képes az e-Egészség ígéretének beváltásra. A spanyol Elnökség kijelentette, hogy 2010 számára ez lesz a fő prioritás.

Azonban vannak olyan területek, amelyek akadályozzák az e-Egészségi technológiák elterjedését, beleértve az IT rendszerek közötti átjárhatóságot is. Ez viszont a nemzeti egészségügyi infrastruktúra fejlesztését akadályozza, és lassítja a határokon átívelő egészségügyi információk átadását.

A közszféra megrendeléseinek növeléséhez alapvető fontosságú, hogy a tagállamok kidolgozzák, hogy a létrehozandó elektronikus egészségügyi adatbázisban hogyan tudják az egészségügyi rendszerben jelentkező adatokat biztonságosan kezelni.  

Dr. Kincses Gyula, az ESKI főigazgatója az EurActivnak elmondta, az útkeresésben jelenleg két szemlélet létezik.

„Az első, a kulcskártya elv egységesítené a rendszereket, vagyis az egyes ellátók egységes tartalommal és kódokkal, egységes szerkezetben tárolnák az adatokat, így könnyen tudnák egymás adatait átadni, átvenni. Az adatok a szolgáltatóknál vannak elosztva, de egy metaadatbázis tárolja, hogy kiről, hol és mi van tárolva, és az úgynevezett „kétkártyás rendszerben” az orvos és a beteg kártyája alapján ideiglenesen szedik össze az egy beteghez tartozó információkat.  Az orvos tehát átmenetileg összegyűjti a különböző helyeken lévő leleteket és diagnózisokat, de az így egybefűzött anyag a kezelés végével „szét is esik”. A másik megközelítés a betegek szempontjából közelíti a problémát. Az életút-archívumnak is nevezett módszer szerint a betegnek saját „dossziéja” van, és az orvosok ebbe jegyzik bele az összes adatot. Nem tisztázott azonban, hogy ezeket a – virtuális - dossziékat hol tárolják. Ha a betegnél vannak (pl. egy pendrive-on, vagy kártyán), az biztosítja az adatok személyes jellegének védelmét, ugyanakkor a mentős sem találja meg, ha valaki az utcán lesz rosszul, igaz ez az első esetben is problémát okoz.” – magyarázta a lehetőségeket Dr. Kincses Gyula.

Az infokommunikációs technológiák másik használati területe, a telemedicina lehetővé teszi, hogy a betegek kezelése és figyelemmel kísérése a páciensek saját otthonában történjék, ezáltal jelentős mértékben lecsökkentve a költségeket. Így a valamelyest pénzszűkében lévő kormányok érdekeltté válnak az újításban.

A betegek életvitelt segítő program (Ambient Assisted Living - AAL) segítheti megőrizni a betegek önállóságát, és csökkentheti a keresletet a költséges kórházi ellátásokra. Az AAL a megelőzési gyógyászatban is - amely egy másik eszköz lehet az embereket hosszú távú egészségének is - kulcsszerepet játszik

Az Európai Bizottság 2008 novemberében kiadott egy közleményt a telemedicináról, amelyet 2009 októberében értékelő jelentés követett.

Az újítások és a megszorítások egyensúlya

Amíg a politikusok - akik az ipari politika kínálati oldalán helyezkednek el – az újítások szükségességéről beszélnek, amelyek valós értéket kölcsönöznének az adófizetők pénzének, addig néhányan az új technológiák és gyógyszerek növekvő ára miatt aggódnak.

Az egészségügyi infláció kétszámjegyűvé duzzadása, bizonyos körülmények miatt nem tartható fenn. Azonban a gazdasági válság alatt felhalmozott közösségi deficitek miatt a legdrágább egészségügyi beruházásokat, a lassú növekedés évtizedében, nehéz lesz igazolni.

Annak érdekében, hogy értékességüket mégis bizonyítsák, a fejlesztéseket a szigorú egészségügyi technológiai értékelés (Health Technology Assessment – HTA) hatáskörébe kell utalni. Számos bizonyítékot felhasználva a biztonságra, hatásfokra vonatkozó, költséghatékonyságot érintő és költségvetésre gyakorolt hatás tekintetében, ez a folyamat az egészségügyi beavatkozásokat értékeli ki. Szociális, jogi, és erkölcsi következtetéseket is fontolóra vehetnek a kérdésben.

Az innovatív vállalatok azzal érvelnek, hogy termékeik az élet minőségét javítják, és a Várható Egészséges Élettartam (Healthy Life Years – HLY) nevű szervezet pedig a kormányzati költségvetés terheit csökkentette.

Az Európai Bizottság egy olyan kezdeményezésen dolgozik, amely a HTA-t nemzeti szinten erősítené meg. A cél, hogy elkerüljenek bármiféle kettőződést, megosszák a szakértelmet, illetve, hogy az értékelés közös eszközeit fejlesszék. 6 millió eurót irányoztak elő a 2010-es és 2014-es közös fellépésre, beleértve 24 uniós tagállamot, illetve Svájcot és Norvégiát is.

A HTA-ra szánt egészségügyi kiadások aránya feltehetően a következő évtizedekben emelkedni fog, hogy a finanszírozásért cserébe a szolgáltatások minősége megmaradjon.

Az innovációról szóló vitákban felhozható érvek kibővülnek a költség-hatékonysággal, így lehetőség nyílik arra, hogy néhány vállalat olcsóbb gyógyszereket ajánljon az egészségügyi hatóságoknak. A generikus gyógyszereket pedig általában az alacsony költségű kezelések során használják. Azonban a beruházás-alapú gyógyászati szektor azzal érvelt, hogy a szabadalmaztatott gyógyszerek piacának csökkentése, hatással lesz az ipar hosszú távú életképességére.

Mások úgy tekintenek az innovatív gyakorlatokra, és az ügyesebb szolgáltatás-szállító modellekre, mint amelyek a biztonsági előrehaladást és a gazdasági tartalékképzést jelentik. A betegek otthon-kezelése és a gyógyszer-szállító rendszer fejlesztése, illetve a gyógyászati munkaerő jobb felhasználása, valószínűleg része lesz a XXI. századi egészségügyi rendszernek.

Ahhoz, hogy a rendszert finanszírozni a közösséget pedig biztosítani tudják, szükséges a leginkább költség-hatékony finanszírozási modell megtalálása, ami azonban a rendszert egyre inkább az egészségügyi viták részévé teszi.

A hozzáférés egyenlősége és a globális kiegyensúlyozatlanság

A szociálisan érzékeny politikusok szükségesnek tartják az újítások széles körben való hozzáférését. Néhány cég is osztja ezt a nézet, a nagyobb piacok megszerzése érdekében.

Ha szociális egyenlőségről van szó, akkor az Egyesült Államok egészségügyi rendszerét szokták példának felhozni, bizonyságul arra, hogyan lehet egy rendszer magas szinten innovatív, miközben megbirkózik a közösségi és magán kiadások növekvő arányával. Azonban a rendszer nem mindenkinek biztosít hozzáférést, csak a társadalom jobb helyzetében lévők vehetik igénybe.

Globális értelemben, a fejlett és fejlődő országok közötti egyenlőtlenség technológiák és gyógyszerek előnyeivel párhuzamosan fognak növekedni. Azonban a nyugati kasszákat érintő pénzügyi megszorítások, a közép-jövedelmű országok milliói számára teszik a létező technológiákat elérhetővé, ami a hagyományos növekedési modell egyik alternatívája lehet.

Fogyasztói várakozások

Európában, a legutolsó fejlesztések alkalmával, a tagállamok között megnőtt a hozzáférési szintek közötti különbség. Ez politikai nehézségeket okozott azokban az esetekben, amikor egy ország érintett hatóságai úgy vélték, hogy egy új gyógyszer vagy eszköz túl drága, miközben egy másik ország hajlandó volt fizetni a készítményért.

A határon átnyúló egészségügyi irányelv, valójában a betegek sorozatos esetei miatt alakult ki. Erre példa az a brit állampolgár, aki megkapta a jogot rá, hogy Franciaországba utazzon, ahol elérhető a rák magas technikájú kezelése.

Ezért néhány egészségügyi szószóló, több összehangolt elképzelést szeretne atekintetben, hogy a kormányok hogyan közelítik meg a HTA-t. Továbbá sürgetik az Uniót, hogy erősebb koordináló szerepben lépjen fel. Brüsszel igyekszik előmozdítani a kommunikációt ezen a téren, de a szubszidiáris szabályozottság megmaradt, amelyek a tagállami felelősségét biztosítják az egészségügyi ellátásban.

Vélemények:

Kincses Gyula, az ESKI főigazgatója szerint a telemedicina az egészségügy számos problémáját segíthet megoldani, mivel pótolja a hiányzó szakembereket, egységesíti a tudást, és megoldhatóvá teszi a betegek távfelügyeletét.

„Mivel az orvosnak a telemedicina segítségével nem kell fizikailag jelen lennie egy vizsgálatnál, a technológia ezen vívmánya segíthet megoldani a szakorvoshiány kérdését. A telemedicina tehát lehetővé teszi a távolsági leletezést. A mai vizsgálatok többsége már digitálisan készül, melynek eredményeit nem csak a szomszéd szobából, hanem akár a szomszéd földrészről is lehet értékelni. De nem csak a vizsgálati eredményeket, hanem akár a teljes kórtörténetet is ismerheti és értékelheti az orvos, hiszen mindegy, hogy az előtte fekvő papírról, vagy elektronikusan olvassa el.

A telemedicina másik alkalmazási lehetősége a távolsági konzultációban rejlik, amely egységesítheti a szakorvosok tudását. A operáló orvos más orvostól kérhet kiegészítő szakvéleményt egy bonyolultabb esethez anélkül, hogy a tanácsadónak a helyszínre kelljen utaznia. Ráadásul a telemedicina akár még a műtét alatt is lehetővé teszi a konzultációt. 

A harmadik eszköz a beteg környezetébe beágyazott távfelügyelet, amely lehetővé teszi, hogy a beteg állapotát a kórházon kívül is figyelemmel kísérhessék. Így lehet például egy hordozható EKG-mérővel ellenőrizni, hogy valóban szükséges-e mentőt hívni a pácienshez.” - mondta az EurActivnak adott interjúban a főigazgató. 

John Bowis, korábbi európai parlamenti képviselő, aki jelenleg a Health First Europe nevű NGO tiszteletbeli igazgatója, elmondta, hogy szükség van valamiféle együttműködés megközelítésére. Olyan megközelítésre, amely egyensúlyt teremtene a betegek igényei és a fejlesztések, illetve a piac, a technológiák használata és az egészségügy finanszírozására szánt kevés pénzügyi forrás növelése között.

„A Health First Europe úgy hiszi, hogy a beruházás elengedhetetlen, egy koherens és hatékony fejlesztésű egészségügy számára Európa-szerte. Egyaránt fontos, hogy mind a betegek, mind az egészségügyi dolgozók egyenlő mértékben hozzáférhessenek a modern, innovatív és megbízható technológiához”, mondta el.

Bowis, aki képviselőségi ideje alatt egy meghatározó jelentést írt a határokon átnyúló egészségügyről, azt hangsúlyozta, hogy a beruházások „az elképzelt adminisztrációról és a klinikai gyakorlatról” éppúgy szólnak, mint az új tudományról és technológiáról.

„Alapvető, hogy az Unió egy fejlődő és végrehajtható törvényhozáson dolgozzon, amely lehetővé teszi az innovációs ösztönzéseket az egészségügy területén.”

Craig Mundle, a Microsoft kutatás és stratégiai ügyekért felelős alkalmazottja, a cégek fejlesztési megközelítésének módjára hívja fel a figyelmet, amelyet szerinte újra át kellene gondolni. Úgy véli, hogy a „járulékos beruházás” jelenlegi modellje – ami a valaha volt legmodernebb egészségügyi technológiák létrejöttét jelenti – nem tartható fenn.

Ahhoz, hogy szembe tudjunk nézni a növekvő populáció problémájával, azt javasolja, hogy a technológiákhoz nagy számban biztosítsanak hozzáférést. Ez olyan beruházásokat igényel, amelyek a termékeket, úgymint az ultrahangos gépeket is, olcsóbbá és mozgathatóbbá teszik.

„A jövőben kevesebb pénzből, több embernek tudunk majd jobb munkát biztosítani. És erre a technológia adja a választ,” mondta Mundle.

Azt is javasolta, hogy a fejlődő világ távoli területeiről - ahol kevés a képzett munkaerő - információs és kommunikációs technológiával nyerjenek egészségügyi információt.

„A robottechnológia területére különösen figyelünk. Egy olyan „robot-doktort” fejlesztünk, amely képes tanulni és képes egy önmagának megfelelő avatart létrehozni a képernyőn. Ezzel a betegekre is figyelnek, diagnózis is felállítható, és külön javaslatokat tehetnek kezelési módokra,” mondta el az EurActivnak.

Michel Goldman, az Innovatív Gyógyászati Kezdeményezés (IMI) vezérigazgatója elmondta, hogy a források összeadása segítheti a kutatás-fejlesztések célba juttatását. Hozzátette, hogy az IMI – amely a létező legnagyobb PPP – Európában egy kutatási környezet létrehozását célozza meg, amely a gyógyszerek biztonságosabb és gyorsabb eljutását biztosítaná a betegek számára.

„Az IMI egy különleges lehetőséget biztosít arra, hogy egyetemi kutatók, kis- és középvállalkozások, kutató központok, szabályozó hatóságok, betegek szervezetei, és nagy gyógyszerészeti cégek dolgozhassanak együtt. Az erőforrások összeadásával, az IMI projekt partnerei, jelentős mennyiségű tudást, illetve szaktudást birtokolnak majd, amely versenyelőnyt biztosít nekik a nemzetközi küzdőtéren. Európa gyógyszerészeti vezető szerepe csak az erők egyesítésével érhető el újra,” mondta Goldman.

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation) felállított egy kutató csoportot, amely külön figyelmet fordít arra az „állandó és egyre növekvő problémára, miszerint az egészségügyi technológiák előnyei nem jutnak el a szegényebb emberekhez”. Ez azt jelenti, hogy a fejlett világ egyik fő feladata, hogy orvosolja a problémát, hiszen a legtöbb pozitív hatás a fejlett országokat érinti.

„Azon bizonyíték ellenére, hogy leginkább a szegények szenvednek a különböző bajoktól, - ami az egyenlőtlenség egyik legszörnyűbb megvalósulása – mégis kétségbe vonhatatlan a globális stabilitásra gyakorolt hatása,” mondja.

A WHO a szellemi tulajdonjog, a beruházások, illetve az egészségügy közötti kapcsolatot a növekvő egyenlőtlenség perspektívájából kívánja megvizsgálni.  A legnagyobb probléma az, hogy a fejlődő országokban élő emberek nem élvezik a beruházás előnyeit, mondja.

Az Orvostechnikai Szövetség (Eucomed), a 2009 novemberi beruházásokról folytatott uniós konzultációra válaszként, Európa egészségügyi szolgáltatásának fenntartását tette a középpontba.

„Az uniós egészségügyi rendszerünk fenntartása szociológiai-gazdasági kihívás, amellyel az elkövetkezendő húsz évben Európának szembe kell néznie, és az elsődleges prioritásunkká kell válnia. Ha most nem cselekszünk, és nem fejlesztünk, akkor össze is omolhat”, véli a gyógyászati eszközök csoportja.  

Előrejelzések szerint 2025-re, az OECD országok lakossága 340 millió fő fölé emelkedik a 65 év felettiek száma. 1980-ban csupán 98 millió volt az idősödő lakosság számaránya.

„Az adók növelése segít a jelenlegi egészségügyi szint megtartásában, ez azonban 2030-ra Olaszországban 140%-ot, Németországban pedig 90%-ot jelentene. Ez fenntarthatatlan. Változtatnunk kell, és fejlesztenünk, ha szembe akarunk nézni a kihívásokkal, és meg kívánjuk őrizni az európai egészségügyet, illetve annak értékeit” – amint az Eucomed beadvány ismerteti.

© 2003-2012 Minden jog fenntartva

Fejlesztés és Design MONOGRAM Technologies

to_top