Hirdetés
Mérföldkövek:
- 2006. december 4.: Az EU miniszterei elfogadják a széles bázisú innovációs stratégiát
- 2008. március 31.: Az Európai Bizottság javaslata, hogy 2009 legyen a Kreativitás és Innováció Európai Éve (EYCI)
- 2008.december 16.: Az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az EYCI-t
- 2009.január 7.: Hivatalosan megkezdődik a Kreativitás és Innováció Európai Éve (EYIC)
- 2009.március 2-3-: Az első nagy horderejű EYCI program az oktatást és a képzést helyezi középpontba (Brüsszel)
- 2009.március 25.-május 9.:”Európai Tavasz”
- 2009.március 26-27.: A következő kiemelkedő esemény: „Fórum a kreatív Európáért” (Prága)
- 2009. május: AmCham-EU konferencia a kreativitásról, az innovációról és az üzletről
- 2009.június 24-26.: A harmadik nagy esemény, melynek címe: „A kreativitás és innováció területi dimenziója”
- 2009.szeptember: Negyedik jelentős esemény: Európai Kulturális Fórum (Brüsszel)
- 2009. október: Az ötödik nagy horderejű program: „Kreativitás a munkában: A tudás háromszöge” (Brüsszel)
- 2009. december: Az EYCI záró ünnepsége (Stockholm)
Fontosabb magyarországi események:
- 2009. január 1. – december 31.: THE Program - Budapest, Győr, Veszprém, Pécs, Kecskemét, Szeged, Szolnok, Debrecen, Miskolc, Eger, Szervező: Magyar Innovációs Szövetség
- 2009.április 24.: A szellemi tulajdon világnapja – Budapest, Szervező: Magyar Szabadalmi Hivatal
- 2009. május 8.: 5let(t) - Magyarország 5 éve az Európai Unió tagja – Budapest, Szervező: Külügyminisztérium, Kommunikációs és Közkapcsolati Főosztály, EU Tájékoztató Szolgálat.
- 2009. április 28.: Kreativitás és innováció az egész életen át tartó tanulás folyamatában – Budapest, Szervező: Tempus Közalapítvány
- 2009. június 4 – 7.: KELETEXPO 2009 - Magyar-Ukrán Innovációs Kiállítás és Konferencia, Nyíregyháza, Szervező:Expo-East Kft
- 2009. június 18 – 20.: Ars GEometrica 2009 (PAGE 2009) III. Nemzetközi Találkozó és Workshop – Interakciók és Határátlépések a Művészetben és a Tudományban, Pécs, Szervező: Pécsi Kulturális Központ
Összefoglaló
Az Európai Unióban 1983 óta rendezik meg a különféle témákra koncentráló „Európai Éveket”. A kezdeményezés a fő célja az, hogy egy adott kérdéskörről az egész EU területén politikai és társadalmi vitát gerjesszenek, ezzel segítve az előrejutást. Az elmúlt években a következő témakörök voltak terítéken: a munkavállalói mobilitás európai éve (2006), a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség európai éve (2007), a kultúrák közötti párbeszéd európai éve (2008).
A 2009-es évet a kreativitásnak és az innovációnak szentelik az Unióban. Az Európai Bizottság a cseh és a svéd elnökséggel közösen az egész év során különféle kampányokat, programokat, kezdeményezéseket szervez uniós, nemzeti, regionális és helyi szinteken. A rendezvényeket már meglévő közösségi programokból finanszírozzák.
Az Unió végrehajtó szerve huszonhét, különböző területeken dolgozó kiemelkedő európai személyiséget választott ki különleges nagyköveti posztra, élükön Esko Tapani Ahoval, a Nokia vezérigazgató-helyettesével és Finnország korábbi miniszterelnökével.
A nagykövetek fő feladata az lesz, hogy növeljék a közérdeklődést az olyan lényeges területek iránt, mint az oktatás, kultúra, innováció vagy a vállalkozás. Hazájukban és az egész világban egyaránt képviselik és támogatják majd az uniós évet, valamint részt vesznek a fő programokon.
Főbb témák:
„Úgy vélem, hogy a 2009-es kreativitás és innovációs év inspiráló lesz majd. Nem egy tiszavirág életű kezdeményezésről van szó, hanem valami olyasmiről, aminek nagy fává kell terebélyesednie.” – mondta a hivatalos prágai megnyitón Ján Figel, az Unió oktatási biztosa, aki azt is hozzátette: „Azok, akik kreativitásba és innovációba fektetnek versenyképesebbek lesznek, mint azok, akik nem tesznek így.”
Nincs hiány az innovációt támogató kezdeményezésekben.
Innovációs kezdeményezésekben nincs hiány. Az EU vezetői az innovációt tették a növekedést fokozó és munkahelyteremtést szolgáló lisszaboni stratégia fő elemévé, (lásd angol nyelvű Link Dossziékat). Szintén az innováció dominál a közösség nemrég elfogadott gazdaságélénkítő csomagjában, ami rámutat, hogy szükséges van a K+F beruházások ösztönzése, a vidék szélessávú internet-lefedettségének növelése és az, hogy az európai országok alacsony szénigényű gazdaságokká váljanak (EurActiv 2008.11.27).
A legutóbbi bizottsági jelentés ugyanakkor rávilágított, hogy eddig kevés változás volt megfigyelhető (EurActiv.hu 2009.01.23). Egy nemrég elkészült tanulmány szerint a K+F finanszírozás tekintetében Európa továbbra is távolodik az USA-tól, és a közöttük lévő hátrányt az EU talán sosem tudja behozni, hacsak nem fokozza a szolgáltatói szektor beruházásait (EurActiv 10/02/09). Közben más szakértők nem értenek egyet azzal az egy-dimenziós megközelítéssel, mely az innovációt kizárólag a K+F beruházások alapján határozza meg.
A véleménykülönbségek ellenére az ilyen ténymegállapítások elárulják, hogy a Lisszaboni Stratégiában 10 évvel ezelőtt megfogalmazott célok (melyről azóta csendesen megfeledkeztek, és ami szerint 2010-re az EU legyen a világ legversenyképesebb tudás-alapú gazdasága) nem teljesültek.
EIT – Európai Innovációs és Technológiai Intézet
2008 júniusában döntés született arról, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelye Budapest lesz. A magyar főváros a lengyelországi Wroclaw-val szemben diadalmaskodott, így végre Magyarország is otthont adhat egy uniós intézménynek.
Az EIT tizennyolc fős Igazgató Tanácsának tagja Magyar Bálint is, a vezetés feladata pedig az, hogy 2009 végéig kijelöljenek két vagy három Tudás-és Innovációs Társulást (TIT), melyek különféle területeken (mint például a klímaváltozás vagy a megújuló energiaforrások) szerveznek majd oktatásokat, programokat (EurActiv.hu 2008/07/31).
A kreatív iparágakat eddig figyelmen kívül hagyták
Ann Mettler, a brüsszeli Lisbon Council kutatóintézet vezérigazgatója üdvözölte a Bizottság azon kísérletét, hogy a kreativitás bevonásával próbálják „érthetőbbé, kézzelfoghatóbbá tenni az innovációt”. „Nem kellene alábecsülnünk a kreatív iparágakból –mint például a filmipar vagy a tervezőipar - származó hasznokat,” nyilatkozta Mettler az EurActiv-nak, kijelentve, hogy ezek az iparágak „óriási lehetőséggel” szolgálnak az átalakuláshoz, hogy Európa „mágnesként vonzza a tehetségeket a világ minden részéről.”
A Bizottság vállalta, hogy egész évben különféle programokkal járul hozzá a kreatív iparágak potenciáljainak népszerűsítéséhez, olyan különleges nagykövetek közreműködésével, akik hazájukban például elismert írók, színészek vagy rendezők.
Oktatás és élethosszig tartó tanulás
Összhangban az EU azon céljával, hogy tudásbázisú társadalommá fejlődjön (lásd angol nyelvű Link Dossziékat), az oktatás és az élethosszig tartó tanulás kiemelkedő helyen fog szerepelni az Európai Év napirendjén.
A programok a tervek szerint kiegészítik az Unió „új szakképzettséget az új munkahelyekért” elnevezésű kezdeményezését, melyet a Bizottság a 2008-as év végén mutatott be (EurActiv.com 17/12/08). A kezdeményezés célja, hogy segítse az európai munkaerő alkalmazkodását a változó gazdasághoz, mely egyre inkább a szolgáltatói szektor felé orientálódik és sokkal nagyobb hangsúlyt fektet az információtechnológiára, illetve a zöld technológiára. Ann Mettler szerint már ez is „egy, a helyes irányba tett lépés”.
A kreativitás az iskolában kezdődik
A Bizottság beismeri, hogy az iskolák döntő szerepet játszanak a problémamegoldó viselkedés, a kíváncsiság és a tehetségek ösztönzésében illetve felfedezésében, ugyanakkor sajnálattal veszi tudomásul, hogy hanyatlik a kreativitás szerepe a tanagyagokban.
Az olyan események, mint a hathetes „Európai Tavasz” program ezt hivatott segíteni. Az Európai Tavasz arra buzdítja az iskolákat, hogy szenteljenek néhány napot a különféle európai témákról szóló vitáknak, párbeszédeknek, észrevételeknek.
Több kapcsolat az iskolák és az üzleti szféra között
A Bizottság is törekszik arra, hogy szorosabb együttműködést építsen ki az oktatási intézmények és az üzleti élet szereplői között. Ján Figel oktatási biztos a második Egyetem-Üzlet Fórumon (február 5-6.) úgy fogalmazott, hogy az európai egyetemek még rengeteg kiaknázatlan lehetőséget rejtenek magukban, „különösen a tekintetben, hogy kapcsolatokat építsenek ki az üzleti szférával” (EurActiv 06/02/09).
Az EU végrehajtó szerve áprilisban jelenteti meg az „Egyetemi-Üzleti Együttműködés” elnevezésű tanulmányt, amely gyakorlati útmutatásokat tartalmaz, mintegy „receptként” szolgálhat az oktatás és az ipar közti partnerség kiépítésében – tette hozzá Figel.
Mindez válasz azokra a növekvő munkáltatói panaszokra, mely szerint sok diplomásnál a tudás és a szakképzettség aránya nem megfelelően elegyedik, fejtette ki Figel. „A munkáltatók elsősorban könnyebben alkalmazható és rugalmas ismereteket szeretnének. Ezt javasoljuk az akadémiai oktatásnak.” – tette hozzá a biztos.
A Bizottság elsődleges célja, hogy fokozza a hallgatói mobilitást. Teszi mindezt az Erasmus program kibővítésével, az oktatási és képzési hatékonyság fejlesztésével, az európai egyetemek modernizálásával és az innováció, a kreativitás illetve a vállalkozói kedv ösztönzésével.
Vélemények:
Egész Európában fokoznunk kell a problémamegoldó képességünket minden korosztályban,” mondta Ján Figel, az Unió kulturális ügyekért felelős biztosa. „Azt szeretném látni, hogy Év végére az európai polgárok jobban megértik, hogy a tehetségek és az emberi képességek fejlesztési kedvének bátorításával aktívan formálhatjuk Európa képét, segíthetjük, hogy az a legteljesebb mértékben fejlessze gazdaság és társadalom potenciálját.” – nyilatkozta Figel az EurActiv-nak.
„Az innováció megfelelő eszköz lehet a környezi kihívások leküzdéséhez” mondta a Nokia vezérigazgató helyettese, Esko Aho, Finnország korábbi miniszterelnöke, a nagyköveti csoport elnöke. Aho arra szólítja fel az uniós kormányokat, hogy a válságos időkben ne fogják vissza a K+F-re szánt támogatásokat, hogy inkább középtávú megoldásokkal szolgáljanak.<ins> </ins>Aho szerint ez „súlyos hiba volna”.
Edward de Bono professzor, a kreatív gondolkodás és innováció vezető szakértője és az Európai Év egyik nagykövete, különösen az üzleti szférát szólította fel, hogy vegye komolyan a témát. A professzor az EurActiv-nak azt nyilatkozta: „Úgy gondolom, az üzleti szférának legalább annyira komolyan kell vennie a kreativitást, mint a pénzügyi és jogi kérdéseket. Minden szervezetben szükségünk van valakire, aki közvetlenül felelős a kreativitásért és az új ötletekért, aki tréningeket szervez és összefogja az új gondolatokat, meghallgatja az új ötleteket, közvetíti és támogatja őket.
Radek Spicar, a cseh autógyár, a Skoda külkapcsolati igazgatója, az innováció fontosságát hangsúlyozta az üzleti szféra számára. Véleménye szerint ezáltal őrizhető meg egy cég versenyképessége. Aho nézeteivel egybehangzóan arról beszélt, hogy a pénzügyi válság a legmegfelelőbb időpont az innováció számára.
Spicar az oktatási rendszer fejlesztésére is felszólított, melynek az lenne a feladata, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelően készítse fel a tanulókat. Jelenleg a cégek azért harcolnak, hogy megfelelően képzett munkaerőt találjanak, mivel a fiatalok nem rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, mondta a nagykövet. Vállalkozói képességek tanítása és még több diák megnyerése a természettudományok számára szintén prioritás kellene, hogy legyen – tette hozzá Spicar.
Ann Mettler, a brüsszeli kutatóintézet, a Lisbon Council vezérigazgatója az idei évet „mesés ötletnek” titulálta, mely magában hordozza a lehetőséget, hogy vitát gerjesszen és még a neves Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) új intézményeit is inspirálja.
