Hirdetés
„A tudomány ma olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek közvetlenül alkalmazhatóak akár a gyakorlatban, akár a társadalomszervezésben. Ráadásul globális jelentőséggel bírnak, mint például a klímaváltozás lefékezése. A tudósoknak sokkal jelentősebb szerepet kell kapniuk a döntés-előkészítésben, hogy világosabb alternatívákat tárjanak a közvélemény, és a politikai döntéshozók elé.” – mondta a ma kezdődő konferenciát szervező Magyar Tudományos Akadémia elnöke az EurActivnak adott interjúban.
Pálinkás József szerint azonban a Fórumnak nem csak a döntéshozók figyelmét kell a fórumra irányítania, hanem a közemberekét is, hiszen ma már „sok olyan téma van[…] -többek közt a már említett klímaváltozás-, ahol a közemberek döntései is közvetlen hatással bírnak a jövőnkre”.
A Tudományos Világfórum keretében ma és holnap 70 országból mintegy 700 résztvevő teszi tiszteletét Budapesten. A konferencia első paneljén Sólyom László Köztársasági Elnök is részt vesz, majd a tematikus szekciók keretében vitatják meg a vendégek a tudományt aktuálisan érintő legnagyobb kihívásokat.
A konferencia szombati záróülésén Bajnai Gordon miniszterelnök tart beszédet az Országház volt Felsőházi termében.
Pénzből pénzt csinálni
A konferencia egyik kulcskérdése lesz a tudomány finanszírozása, amely a jelen gazdasági körülmények között újabb kihívásokkal szembesül, jóllehet sokak szerint éppen a kutatás-fejlesztés ösztönzése lehet a kilábalás kulcsa.
Pálinkás József szerint az új tudományos eredmények jelentősége ugyan eddig is fontos volt, „de a válság rávilágított, hogy az alkotásoknak, a munkának a jövőben nagyobb szerepe lesz”. Hozzátette, „azokat a pénzügyi manipulációkat, amelyek a gazdaságot bizonyos értelemben rossz irányba vezették, [a tudomány] korrigálni tudja”.
Ennek megfelelően az MTA elnöke azt várja, hogy a Fórum hozzájáruljon ahhoz, hogy a politika és a gazdaság visszatér „a józan ész logikájához” ahelyett, hogy az eddig alkalmazott, „pénzből pénzt csinálunk” elvnek megfelelően folytatja tevékenységét.
Közelebb az emberekhez
Az MTA-elnök azt szeretné, ha „a tudományos élet egésze”, vagyis nem csak egy-egy kiragadott eset, hanem a tudomány elméleti és gyakorlati alkalmazása egyaránt közelebb kerülne az emberekhez.
Ennek érdekében készült az a 12 interjút tartalmazó kötet is, melyet a Tudományos Világfórumot megelőző sajtótájékoztatón mutatott be Pálinkás, a Nobel díjas biokémikus és genetikus, Arber Werner, illetve a Wolf díjas matematikus Lovász László.
A kiválasztott 12 tudóssal készült interjú reprezentatív betekintést nyújt a tudomány kiemelkedő alkotóinak tevékenységébe, világképébe és humanista gondolkodásába - hangsúlyozta a könyv megjelenésének alkalmából Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia, egyben a Tudomány Világfórumának elnöke. A könyvben szereplő a tudósokat az MTA elnöke kérte fel az interjúra, és Pálinkás József jegyzi a könyv előszavát is.
A fejlődők is Budapesten adtak egymásnak randevút
A konferenciát megelőzően került sor tegnap (november 6.) az ENSZ legnagyobb, a harmadik világot képviselő kormányközi szervezetének, a G-77 csoport csúcstalálkozójára.
Afganisztán, Algéria, Argentína, Brazília, Costa Rica, Egyiptom, Elefántcsontpart, El Salvador, Gabon, Gambia, Kenya, a Közép-Afrikai Köztársaság, Kuvait, Laosz, Libanon, Madagaszkár, Marokkó, Namíbia, Omán, Pakisztán, Szíria, Tunézia, Uruguay és Zimbabwe tudományos minisztériumainak vezetői és kormányképviselői a tudományfinanszírozás és –szervezés legfontosabb kérdéseiről tárgyaltak.
Megalapításra került továbbá a COSTIS elnevezésű új szervezetet is (Consortium on Science, Technology and Innovation for the South, vagyis a Déli Államok Tudományos, Technológiai és Innovációs Konzorciuma). A COSTIS célja a tudományos, technológiai és innovációs együttműködés fellendítése a mára már 130 résztvevő állam között.
