Hirdetés
„Európa bajban van, Európa öregszik – Keletről és Nyugatról egyaránt dinamikus társadalmak törnek fel, és Európa nem szeretné azt a feladatot egyedül ellátni, hogy ő a nosztalgia a világon a kultúrában […], szeretne felzárkózni”, nyitotta meg azt a beszélgetést Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke, melyet a Kreativitás és Innováció Európai Éve keretében rendeztek csütörtökön (szeptember 24.). ,
A tehetségek és az innováció közötti kapcsolatot, értékteremtő szerepüket, továbbá lehetőségeiket kereső beszélgetésen az OTDT elnöke elmondta, Európa és a magyar társadalom számára egyaránt kulcsfontosságú, hogy „hogyan lehet […] a tehetséget felismerni, segíteni és főként értékteremtővé tenni […]”, majd hozzátette, nem a fogyasztásból, hanem az alkotásból teremtődik új érték, s ebből a szempontból a mai világ nem különbözik a XIII. századtól. Ugyanakkor, a tehetség mérése rendkívül nehéz feladat; a tehetségnek egyszerre kell okosnak, műveltnek, intelligensnek és kreatívnak lennie, világított rá Dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke.
Az innovációról szóló beszélgetés során szó esett a mai oktatásban uralkodó téves nézetekről is, mint például a húsz éve népszerű „life-long learning” („életen át tartó tanulás”) kifejezés. Ez a terminus ma már „túlhaladott, és mi még mindig nem vesszük észre, hogy túlhaladott” vélte Dr. Fodor István, az Ericsson Magyarország volt elnöke. Az ex-vezér szerint nem „life-long learning”-ről van szó, hanem „life-long performance” (életen át tartó teljesítmény), vagyis "csak azt kell tanulni, amivel a teljesítményt tudom növelni", mondta.
Magával az innováció magyarországi értelmezésével is gondok vannak, vélik a szakértők. Az innováció európai fogalma ugyanis valamely újítás bevezetésének egy fázisát takarja; azt a részfolyamatot, amikor egy adott új ötletet annak megfogalmazása, majd kifejlesztése után használhatóságba fordítják. Az innováció tehát a kutatás-fejlesztés-innováció láncolat utolsó egységét jelenti, mutatott rá Dr. Fodor, hozzátéve, hogy nálunk ez nem így van. Magyarországon innovációnak tekintik az ún. nem-kutatás-fejlesztést is, vagyis azt, amikor például egy cég új technológiát vásárol, annak saját kifejlesztése helyett.
Szintén probléma a mai oktatáspolitika azon téves szemlélete, mely minél későbbre igyekszik tolni a diákok számára a pályaválasztást. Az utóbbi évek kutatásai alapján a magyar fiatalok lényegesen kevesebb hányada rendelkezik jövőképpel, európai társaikhoz képest. Jövőkép hiányában a fiatalok nem képesek megfelelő információkat gyűjteni, vagyis időben elkezdeni a felkészülést egy adott pályára. Éppen ezért fontos, hangsúlyozta Dr. Fodor István, hogy „mindenkinek legyen valamifajta jövőképe, minél előbb.”
Konkrét kritika is megfogalmazódott a mai oktatási rendszerrel, nevezetesen a Bolognai folyamat által kettéosztott (BSc és MSc) egyetemi képzéssel, valamint a kétszintű érettségivel szemben. Az érettségi és a felsőoktatás rendszereinek kettébontása következtében ugyanis a diákok egy könnyű és egy nehéz út közötti választás elé kerülnek, s az eddigi tapasztalatok alapján többségük az előbbi mellett dönt. Ez azért baj, mert már az érettséginél sok – amúgy tehetséges – diák a motivációtól, az egyetemek pedig hatalmas tudásmennyiségtől esnek el, mivel a középszintű érettségi nagyarányú választása miatt nehezen tudnak később MA-kurzusokat indítani. Ugyanakkor, a résztvevők egyetértettek abban is, hogy a jelenlegi emelt szintű érettségit nem szabad eltörölni, mert nem lesz mi a helyébe lépjen. Egy oktatási reform csak akkor lehet igazán jó és sikeres, ha az oktatási rendszer egészét érinti, vagyis az óvodai képzéstől elkezdve az egyetemi képzésig bezárólag.
A programon a szakértők mellett részt vettek kiemelkedő versenyeredményeket felmutató diákok is, akik szintén kifejtették álláspontjukat a mai magyar tehetségek helyzetéről. Egyetértettek a szakemberekkel abban, hogy a tehetségek kibontakozása számára központi jelentősége van a környezetnek, a tanároknak és a társadalom egészének egyaránt. A tehetségek a családban kezdődnek, de a közoktatásnak is hatalmas szerepe van, továbbá jó lenne, ha a társadalom meglátná és értékelné minden emberben a tehetséget, bármifajta is legyen az.
