Hirdetés
„Az ESS Magyar Nemzeti Tanács elnöksége szerint Magyarország fontos szerepet játszhat az európai neutronkutatásban nemcsak tudományos, de gazdasági értelemben is. Éppen ezért az ESS magyar részvétellel történő megvalósulása komoly haszonnal járhat egész Európa számára.” – írja tegnapi(szeptember 15.) közleményében az ESS támogatására létrehozott, a politikai és a közélet neves képviselőiből álló csoport.
A Herczog Edit szocialista EP-képviselő elnökletével, valamint Csillag István, Józsa István és Stumpf István alelnökletével működő ESS Magyar Nemzeti Tanács szerint a kormány felismerte, hogy versenyelőnyt kell kovácsolni „a hazai tudományos és innovációs potenciálból (…) és ennek eredményeit „fel kell használni a nemzetgazdaság dinamizálása érdekében”.
Bár Magyarország nemrég nyerte el az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelyét (EurActiv.hu 2008.06.20.), a kormány szinte pontosan egy éve újra harcba szállt egy másik, az innováció másik területét előmozdítani hivatott uniós intézetért.
Egyed Géza, az ESS projekt miniszterelnöki megbízottja az EurActiv kérdésére elmondta, az "biztosan nem segít" Magyarország esélyein a korábbi győzelem, de véleménye szerint a két intézet súlya nem összemérhető. Egyed Géza elmondta, míg az EITI egy adminisztratív központ, addig az ESS napi szintű alkalmazott kutatást hoz Debrecenbe, amely "kézzelfoghatóbb, gyakorlatiasabb eredményt" jelent.
2008. szeptember 11-én a kormány bejelentette, hajlandó biztosítani az Európai Neutronkutató Központ beruházásához szükséges önrészt. A beruházás 30 százalékát kitevő saját forrást, jelen esetben 90 milliárd forintot az intézetnek otthont adó tagállamnak kell állnia.
A pénzügyi és gazdasági válságban megváltozott feltételek ezt a beruházást is veszélybe sodorták, a kormány azonban úgy döntött, a 2010-es költségvetés mintegy 450 milliárdos lefaragása mellett is tartja a 90 milliárdos vállalást.
Érvényesülhet a magyar forgóajtó-effektus
Szerte Európában él a magyarokról az a szólás, hogy hiába megyünk be valaki mögött egy forgóajtón, az biztos, hogy még az illető előtt fogunk kilépni belőle. Ez a kép ötölhet most a svédek agyába is, akiket már idén májusban győztesnek hirdettek az ESS székhelyéért folyó versenyben.
Az EU kutatásért és innovációért felelős minisztereinek a cseh elnökség alatt, 2009. május 28-án tartott informális találkozóján a tagállamok úgy döntöttek, a svédországi Lund városában helyezik a neutronkutató központot, de az ESS Magyar Nemzeti Tanács megóvta a döntést, arra hivatkozva, hogy informális találkozón nem lehet milliárdos nagyságrendű beruházásokról dönteni.
Magyarországnak sikerült a legjobb prókátort fogadnia a kérdésben, a Bizottság jelenlegi, és a következő öt évre is jelölt elnöke, José Manuel Barroso ugyanis levélben tájékoztatta Herczog Editet, a magyar ESS Tanács elnökét, hogy „a Bizottság korábban már javasolta, kérte, hogy a helyszíndöntés a lehető legátláthatóbban és a ténylegesen érdekelt, a finanszírozásban is részt vállaló tagállamok bevonásával szülessen”.
„A Bizottság elnöke szerint a svéd projekthonlapon közzétett publikáció, amely a mindmáig meg nem született végleges döntés előtt Lundot nevezte meg győztesként, nem európai, hanem svéd kezdeményezés volt.” – áll az ESS Tanács közleményében.
A fejleményeknek megfelelően Bajnai Gordon magyar miniszterelnök és Kósa Lajos debreceni polgármester augusztusban a beruházás megvalósításának lehetőségeiről egyeztetett. A szocialisták vezette kormány feje és a fideszes polgármester hangsúlyozták, bár Svédország előnyben van a tekintetben, hogy Stockholm viszi az Unió elnökségét 2009 második felében, Magyarország mindazonáltal a teljes költségvetést tekintve mintegy 300 millió euróval olcsóbban tudná a kivitelezést megvalósítani.
Vélemények:
Bajnai Gordon miniszterelnök augusztusban leszögezte, „a magyar kormány minden erejével támogatja a debreceni pályázatot, hiszen egy országos jelentőségű beruházás elnyerésének lehetőségéről van szó”. Hozzátette, külön kormánybiztost neveztek ki, és a kabinet „mélyebben a zsebébe nyúlt”.
Az ESS Magyar Nemzeti Tanács szerint Magyarország „az anyagtudományokban, különösen a részecskefizikában bátran nevezhető nagyhatalomnak”, ezért az Európai Neutronkutató Központ debreceni megvalósítása az Európai Unió érdekét is szolgálja.
Egyed Géza, az ESS projekt miniszterelnöki megbízottja az EurActivnak elmondta, az Európai Innovációs és Technológiai intézet (EITI) csak azoknak adhat ellenérvet a beruházás magyarországi megvalósításához, akik eleve nem látják szívesen a magyar pályázatot.
A kérdésre, miszerint rontja-e az EITI tavalyi megnyerése Magyarország esélyeit a megbízott a következőt mondta: "Ha egészen konkrétan kell fogalmaznom, azt mondanám, hogy nem segíti az ügyet. Mindazonáltal le kell szögeznem -anélkül, hogy az EITI jelentőségét csökkenteném-, hogy a két intézet nem összemérhető. Míg a neutronkutató központ debreceni felépítése azt jelentené, hogy napi szinten zajlana Magyarországon alkalmazott kutatás, és évente mintegy 3500 vendégkutató érkezne az országba, addig az EITI csupán egy adminisztratív egység budapestről való működtetését foglalja magában."
