Hirdetés
„Nagyon izgalmas nap ez a mai” – mondta Martin Schuurmans, az EIT igazgatótanácsának elnöke tegnap (december 17.), a három első tudományos és innovációs társulást bemutató Brüsszel-Budapest közös sajtótájékoztatón.
A budapesti székhelyű EIT az első kelet-európába települő uniós intézmények egyike. Az EIT igazgatótanácsa is Budapesten ülésezett, itt döntöttek arról, hogy a több mint 20 beérkezett pályázat közül mely három kerüljön az Unió védőszárnyai alá.
Az EIT célja, hogy fokozza Európában az innovációs tevékenységet. Ezt azonban nem a klasszikus K+F területen keresztül szeretné elérni, hanem összekapcsolva a tudomány és az oktatás világát az üzleti szférával. A KIC-ek a társadalom e három szegmenséből kialakított tudásháromszögeket kell alkossanak saját területükön.
Az egyes tudományos és innovációs társulások tehát egyetemeket, kutatóintézeteket és üzleti alapú vállalkozásokat kapcsolnak össze, hogy a kutatásokban valóban olyan megoldások szülessenek, melyekre az üzleti életben is igény van, és az így megszerzett tudás beépüljön a jövő generációk oktatásába.
Odile Quintin, az EIT-ért felelős oktatási Főigazgatóság élén álló uniós hivatalnok elmondta, a KIC-ek termékeket tesznek majd le az asztalra és sokkal jobban fókuszálnak majd az eredményekre, mint az EU korábbi kísérletei, amely során kutatók hálózatát igyekeztek kialakítani.
A KIC-ek „magasan integrált, kreatív és szakértelem-vezérelt partnerségek.” – hangsúlyozta az oktatási főigazgatóság szóvivője, John Macdonald. Quintin hozzátette: „A KIC-eknek teljesíteniük kell”.
A társadalom aktuális kihívásaira adnak választ
Az EIT igazgatótanácsa első körben három olyan területen hoz létre KIC-eket, melyek „reagálnak a 21. század kihívásaira”, mondta Macdonald.
A klíma-KIC, a klímaváltozás hatásainak enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében végez majd kutatásokat négy fő területen:
- vízgazdálkodás – a túl sok és a túl kevés víz problémájának megoldása
- a termőföldek használata – környezetkímélő technológia, megfelelő termelési hozam mellett
- környezettudatos városok – az alacsony energiaigényű otthonoktól az autókig.
- a kockázatok felmérése – új technológiák a környezet vizsgálatára és az egyes klimatikus változások előrejelzésére.
A klíma-KIC vezetője, Bert van der Zwan elmondta, elsősorban éppen azokra a kérdésekre keresnek majd válaszokat, melyekről a vezetők jelenleg éppen Koppenhágában tárgyalnak.
Az InnoEnergy elnevezésű energia-KIC-et Hans-Jörg Bauer, a klaszter koordinátora mutatta be. Bauer elmondta, az energetika területén túl kevés az innováció, holott a világ egyik legnagyobb kihívása jelenleg, hogy megváltoztassa az energia-mix elavult szerkezetét.
Az InnoEnergy klaszter célja éppen ezért az lesz, hogy a fosszilis energiák súlyát csökkentse azáltal, hogy más forrásokat is költség-hatékonnyá tesz, hiszen Európa jelenleg az olcsó energiától függ.
„Ahhoz, hogy ezt az átmenetet biztosítani tudjuk, technikailag és a humán erőforrás tekintetében is felkészültnek kell lennünk, valamint meg kell találjuk azokat a vállalkozókat, akik használják a szabadalmakat.” –összegezte az InnoEnergy feladatát BAuer.
Magnus Madfors, az információs technológiára koncentráló ICT Labs vezérigazgatója hangsúlyozta, ez az első olyan európai kezdeményezés, amely összeköti a tudásháromszög minden elemét. Az ICT Labs célja, hogy „példa nélküli ütemben terjessze el az internet-alapú szolgáltatásokat”.
Kicsiben és nagyban egyaránt
A KIC-ek az üzleti élet szereplői között nem válogatnak ugyan, de cél, hogy a nagy, akár globális jelentőségű vállalatok mellett a kisvállalkozások is megjelenjenek.
„Vannak partnereink Európán kívülről is, sőt a legfontosabb partnereink multinacionális vállalatok. A célunk, hogy legyen kapcsolat az Egyesült Államok és Ázsia felé is, hogy a tudományos és tapasztalati csere ezen térségek között is általános legyen.” – mondta Madfors
A klaszterek azonban nem csak a multikat engedik be, az ICT Labs egyes központjainak kialakításánál például szempont volt az is, hogy az üzleti életből egy kis- és egy nagyvállalkozás is helyet kapjon, hogy minden réteg üzleti igényeit megismerjék.
Kelet-Európa ismét lemarad?
A KIC-ek nem egy helyről, hanem több központtal működnének Európában. A klíma-KIC öt, az energia-KIC hat, az ICT Labs pedig szintén öt központtal működik. Ezek között azonban csak egy kelet-európai központ van: Krakkó. Bár elméletben az egyes központok nyitva állnak minden érdeklődő szervezet előtt, felmerül a kérdés, hogy vajon a kelt-európai kutatóközpontok, egyetemek és üzleti vállalkozások ugyanolyan eséllyel tudnak-e bekapcsolódni a folyamatba, mint a fizikailag is közel lévő nyugati társaik.
Teljesítménykényszer
A KIC-ek tegnapi indulása után, legközelebb 2010 végén kerülnek az Európai Bizottság nagyítója alá. Martin Schuurmans elmondta, a következő hónapokban kerül aláírásra a 7 évre szóló keretszerződés, és az első ellenőrzések 2010 végére várhatóak.
A KIC-ek 25 százalékos finanszírozásban részesülnek. A finanszírozás azért is relatív alacsony, hogy a KIC-ek kezdettől fogva törekedjenek arra, hogy beruházásaik meg is térüljenek, hiszen a cél az, hogy a tudásháromszögek mentén kialakult együttműködések fenntarthatóak maradjanak.
Az EIT budapesti központja áprilisban kezdi meg működését (EurActiv.hu 2009.11.10.).
