Hirdetés
Az 1985-ben indult kormányközi kezdeményezés célja az európai versenyképesség növelése a kutatóközpontok, egyetemek, innovatív üzleti vállalkozások támogatása révén. A programon belül a technológiai fejlesztéseken van a hangsúly. A partnerek igyekeznek új technológiákat kifejleszteni – a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásával – és kapcsolatokat kiépíteni, hogy új piacokra tudjanak betörni.
Az EUREKA kiegészíti az EU 7. kutatás-fejlesztési keretprogramját, melynek célja, hogy 2010-re a K+F hozzájárulása a tagállamok GDP-jéhez elérje a 3 százalékot.
Az EUREKA elnöki széke rotációs elvek alapján évente változik. Idén június 18-20-a között rendezték meg az Innovációs Napokat a portugáliai Lisszabonban, ahol a program elnöki posztját Németország vette át az eddigi elnök Portugáliától.
A Blogactiv riportere ennek alkalmából készített interjút az elnökséget átvevő Német Oktatási és Kutatási Szövetségi Minisztérium államtitkárával, Prof. Dr. Frieder Meyer-Krahmerrel.
A közös innovációs politika a kulcs
Az államtitkár két pontban foglalta össze a német elnökség fő célkitűzéseit. Először is szeretnék folytatni a portugálok dinamikáját: kombinálni az eddigi irányvonalat egyfajta nemzetköziesítéssel. Dél-Korea és más, egyelőre meg nem nevezett országokkal társult tagsági viszony kialakítására törekszenek. A másik fontos elemként pedig az európai helyzetre igyekeznek összpontosítani. Ebben a kérdéskörben nagyon fontos szerep jut az erőforrásoknak és a beruházásoknak: a cél az, hogy az egyes tagállamokat minél jobban ösztönözzék a K+F beruházások növelésére, és ezen keresztül az EUREKA projektek támogatására. Itt fontos szerep juthat az Európai Beruházási Banknak, mely megfelelő hitelgaranciákkal járulhat hozzá a program sikeréhez, illetve az is sokat lendítene a kezdeményezésen, ha a tőkepiacok is fokozott érdeklődést mutatnának a téma iránt.
Meyer-Krahmer kifejtette azt is, hogy jelenleg az Európai Uniónak nincsen egységes, összehangolt innovációs politikája, és elképzelései szerint az EUREKA lehetne a motorja ennek. A nemzeti szintű innovációs politikák értékelendők, de nem elégségesek, éppen ezért az EUREKA, melynek egyértelműek az európai irányvonalai, utat mutathat az Európai Bizottságnak is.
Az államtitkár fontosnak tartotta kiemelni, hogy az EUREKA nem tisztán az Unióra koncentrál, hiszen az alapító tagok között szerepel például Törökország is. Oroszország nemrégiben aggodalmát fejezte ki néhány kérdésben, például azon a térén, hogy mi is a valós célja, stratégiája az EUREKA-nak. Ez remek lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők bebizonyítsák, milyen fontos számukra a konzultáció, az elvárások, érdekek folyamatosan egyeztetése – mondja az államtitkár.
A svéd elnökség robbanthat a K+F terén
Az interjú kiemelkedő témája volt a soron következő svéd uniós elnökség. Svédország köztudottan innováció-párti, egyértelműen támogatja a különböző zöld-technológiákat, zöld beruházásokat, amiben Németország kiváló partner lehet. A professzor szerint Svédország sikeresen vegyítheti az innovációs politikát a válságkezeléssel, mivel a svédek remekül felismerték az ebben rejlő lehetőségeket, és dicsérettel szól a svédek zöld technológiához, ICT-hez való pozitív hozzáállásukról.
Egy közös, összehangolt EUREKA megközelítés például szolgálhat a jövőbeni uniós politikáknak, mely tovább könnyítené a zöld projektek határokon átívelését, és nagy mértékben hozzájárulna a zöld technológiák terjedéséhez és fejlesztéséhez.
Magyarország itt is elnököl
Közvetlenül a magyar uniós elnökséget követően az ország az EUREKA élére állhat. A lisszaboni találkozón ugyanis Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter bejelentette, Magyarország kész elvállalni a 2011-2012. időszakra szóló EUREKA elnökséget.
Magyarországon jelenleg 9,2 millió euró áll rendelkezésre az EUREKA projekten keresztül, ami 23 futó projektet takar. A forrásokat főleg kkv-k szívják fel, de részesülnek belőle kutatási szervezetek és egyetemek is. A pályázatokat a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) kezeli. Az NKTH adatai szerint Magyarország 1992-es EUREKA-csatlakozása óta 66 olyan projekt zárult le, melyben magyar vállalatok, egyetemek vagy kutatóintézetek vállaltak szerepet.
„A legújabb nagysikerű fejlesztés a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem és a norvég G-I Flex Kft. együttműködéséből született SUPERFLEXROBOT projekt”, írja közleményében az NKTH. Az említett gép kis szériában is költség-hatékonyan gyártható, így a kkv-k számára is megfizethető technológiát biztosít.
A 2009-es év első pályázati fordulójáról június 16-án hirdettek eredményt. A Bíráló Bizottság hét pályaműből négyet javasolt támogatásra, melyek egy kivételével a kutatói, egyetemi szféra és az ipari szereplők együttműködéséből jött létre. A négy projekt összesen 247 millió forintban részesülhet.
