Hirdetés
A német és a francia energiaóriások, az RWE és az E.ON társaságában, összesen tizenkét vállalat írta alá a Desertec Industrial Initiative (DII) nevű projektet július 13-án. A kezdeményezés elsődleges célja, hogy finanszírozási forrást találjanak a tervnek, amely szerint az észak-afrikai Szaharából szolár-thermál energiát szállítanának Európába egy magasfeszültségű kábelen keresztül.
Október végéig feláll az a tervezőbizottság, amely három éven belül kidolgozza a 400 milliárd eurós beruházás életképes pénzügyi tervét. Az EU kezdetben 1 milliárd euróval járulna hozzá a projekthez, mondta a Reuters szerint a német külügyminiszter-helyettes, Guenter Gloser a sajtónak.
A Desertec elképzelést a Római Klub Transz-Mediterrán Megújuló Energia Együttműködése (Trans-Mediterranean Renewable Energy Cooperation - TREC) dolgozta ki. A terv politikai mozgolódást indított Németországban, de szövetségesre leltek az Európai Bizottság elnökének személyében, José Manuel Barrosoban és a francia államfő, Nicolas Sarkozyben is.
A konzorcium szerint a koncentrált napenergia (concentrating solar power - CSP) technológiával, a tervezett létesítmény Európa áramigényének 15 százalékát képes megtermelni. A CSP-hez több száz óriási tükröt kell felállítani az észak-afrikai sivatagban, amelyek egy fogadóállomásra irányítják a nap sugarait. A szolár-termál erőmű fogadóállomásán a napsugarakat vagy termo-olaj, vagy folyékony só veszi föl, ami felforrósodva egy hőcserélőn keresztül gőzt termel. A gőz-turbógenerátor gépcsoport ennek segítségével termeli meg a végterméket: a villamos energiát.
A Desertec projekt célja, Brüsszel szempontjából kettős. Egyrészt növelné az európai energiabiztonságot, másrészt a tavaly decemberben vállalt klímacéloknak megfelelően csökkentené a széndioxid-kibocsátást. A napenergia napjaink egyik legkevésbé kihasznált energiaforrása, amely bőségesen rendelkezésre áll, ráadásul széndioxid-mentesen felhasználható. A kutatók szerint elegendő lenne a Szahara felületének 3 százalékát napkollektorokkal felszerelni, hogy az egész világ szükségletéhez elegendő energiát termeljünk.
A Német Légtér és Világűr Központ (DLR) szerint 40 éven belül a napenergia adja majd Európa villamosenergia-szükségletének felét, de a Közel-Keleten és Észak Afrikában az egész áramigényt is kielégítheti. A technológia pártolói szerint tíz év elegendő ahhoz, hogy megindítsák a termelést.
Magas az ár
Bár az energiaszolgáltató vállalatok részt vennének a kezdeményezésben, mégis a projekt hosszú távú vetülete miatt aggódnak. A kritikusok úgy vélik, a technológia fejlődésével az európai házakat eleve ellátják majd napkollektorokkal, így az energia előállítása olcsóbb és hatékonyabb lesz. Ennek tükrében kérdéses, hogy az importált, központilag előállított napenergia-e a legolcsóbb megoldás.
Az ár valóban korlátja lehet a szolár-termál technológiával előállított energia termelésének, mivel jelenleg ez az ár többszöröse a fosszilis energiahordozók felhasználásával termelt villamos energia árának. A napenergia ára ugyanakkor a technológia fejlődésével egyre csökken, miközben a fosszilis energiahordozók ára várhatóan a források csökkenésével arányosan fog nőni.
Az EU klímaváltozási politikája némileg megnöveli majd a napenergia iránti keresletet, mivel a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv kötelező erejű nemzeti célértékeket tűzött ki a tagállamok számára. E szerint 2020-ig a megújuló energiaforrások felhasználása az EU energia-mixének 20 százalékát kell kitegye. Ez azt jelenti, hogy a villamos energia 34 százalékát termelnék megújulókból.
Öko-gyarmatosítás?
A Desertecre többen a modernkori „öko-kolonializmus” bélyeget sütnék, mivel véleményük szerint az európaiak a szegényebb, afrikai országokba helyezik ki az energiaigényeik ellátását célzó létesítményeket, szennyezve ezzel a szóban forgó országok környezetét.
A projekt támogatói ugyanakkor készültek a környezetvédők és emberi jogi szervezetl támadásaira. Válaszuk többnyire a helyi munkahelyteremtésről és az exportbevételekről szól, sőt azt állítják, hogy a környező extra energiához jutnak a tengervíz sótalanításához és olcsóbban vehetik a villamos energiát is.
Tény azonban, hogy az áramot Európába szállító vezetéket több, bizonytalan politikai hátterű országon kell keresztülvezetni, ami nem járul hozzá az európai energiabiztonság növeléséhez. Pesszimista vélemények szerint Európa ugyanavval szembesül majd, mint Oroszország és az gáz-, illetve olajfüggőség esetében, csak itt a harmadik világbeli országokkal néz majd farkasszemet.
Vélemények:
Peter Löscher, a Siemens vezérigazgatója szerint a Desertec nem csak a napenergiáról szól, hanem az alátámasztásként szolgáló szélenergiáról is, sőt az energiaszállítás veszteségeinek csökkentésére „energia autópályák” épülhetnek. „Tény, hogy a világnak sokrétű energiamixre van szüksége. Az energiatermelés új korszaka elé nézünk. A villamos energia, amely tiszta és környezetbarát módszerekkel kerül előállításra, a klímaváltozás elleni küzdelem egyik jelentős eszköze. Ebbe az innovatív technológiák és az energiaforrások egész spektruma beletartozik.” – mondta egy interjúban a Spiegelnek.
Eberhard Rhein, a Diplomáciai Tanulmányok Mediterrán Akadémiájának professzora szerint a Desetrec-nek jó esélye van a sikerre, mivel tapasztalt mérnöki cégek, nagy energiavállalatok és erős pénzintézetek vezetik. „A politikai osztály támogatja a projektet, mivel a kibocsátás-mentes áramtermelés nagy elősegítőjének tartja.” – írta a professzor a Blogactiv-on.
A Bautrend szerint Robert Pitz-Paal, a Német Légi- és Űrutazási Központ napenergia-kutatásának vezetője "Bild der Wissenschaft" folyóirat márciusi számában arról ír, hogy a naperőművek termelte energia ára -kedvező telepítési feltételek mellett- az elkövetkező 15-20 évben 10 eurocentre eshet vissza, ám annak köszönhetően, hogy a hagyományos energiatermelés egyre drágul, ez az ár versenyképes lesz.
Következő lépések:
- 2009. október 31.: Feláll a Desertec Industrial Initiative tervezőbizottsága
- Következő három év: A tervezőbizottság kidolgozza a pénzügyi tervet.
