Hirdetés
„Azt reméljük, hogy ezzel az eszközzel vállalati és magánadományokat egyaránt gyűjthetünk olyan emberektől, akik érdeklődnek az EIT iránt.” – mondta a felállítandó alapítványról Gérard de Nazelle, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) nemrég munkába állt igazgatója, aki exkluzív interjú keretében mondta el az EurActivnak, hogyan képzeli el az új intézet vezetését.
Az EIT budapesti székhellyel létrejövő európai intézet, melynek lényege, hogy az oktatási, a tudományos és az üzleti élet szereplőit úgynevezett KIC-ekbe, vagyis Tudás és Innovációs Közösségekbe fogja össze, párbeszédre és együttműködésre ösztönözve őket. A KIC-ek célja, hogy növeljék az innovációs potenciál kihasználtságát, és munkahelyeket teremtsenek Európában (EurActiv.hu 2008.06.20.).
Az EIT ugyanakkor nem rendelkezik óriási költségvetéssel, 2013-ig 309 milliárd eurót különítettek el erre a célra az uniós költségvetésben. Éppen ezért az EIT Igazgató Tanácsa „azon eszközök kidolgozásán munkálkodik, amelyek üzleti forrást vonzhatnak” – mondta de Nazelle.
Az EIT által felállított KIC-ek nem új entitások, hanem a már meglévő, működő oktatási intézmények, kutatóközpontok és üzleti vállalatokból önkéntes alapon születő tudásháromszögek. „Az EIT eredeti feladata [pedig az], hogy a pénzt úgy fektesse be a kiválasztott KIC-ekbe, mint ahogy a jó gazda vetőmagjait a földbe ülteti.” – mondja az új igazgató. De Nazelle hozzátette, „a kiválasztott KIC-ek a forrás segítségével kell tudják megszervezni munkájukat oly módon, hogy azok működőképesek legyenek”.
Az igazgató elmondta, az EIT tizennyolc tagú Igazgató Tanácsa szerint azonban ehhez a meglévő forrásokat magánforrásokkal kell kiegészíteni. Ezt egy korábbi EurActiv interjúban Magyar Bálint, az Igazgató Tanács magyar tagja is hangsúlyozta. A volt oktatási miniszter úgy fogalmazott, „az üzleti világgal való kapcsolattartás abszolút prioritást jelent” (EurActiv.hu 2009.07.02.).
De Nazelle elárulta, elsősorban olyan magányszemélyek és vállalatok támogatására számítanak, akik „érdeklődnek az EIT iránt” és fantáziát látnak annak „eredeti, ugyanakkor gyakorlatias koncepciójában”.
Kockázatos vállalkozás
Az interjú időpontjában alig három napja munkába állt szakember beismerte, egy ilyen alapítvány felállítása „összetett vállalkozás”, különösen mivel „ez lenne az első, uniós szervezet által létrehozott alapítvány”.
De Nazelle hangsúlyozta, éppen ezért jelenleg máshol már bevált módszereket is tanulmányoznak. „Az Igazgató Tanács már több, az általunk tervezetthez hasonló jelleggel bíró alapítvánnyal is egyeztetett.” – mondta az igazgató.
A finanszírozási feladatok önmagukban is kihívást jelentenek majd az EIT számára, de ezen kívül maga az innováció területe is meglehetős veszélyeket rejt az intézet számára. „Senki nem rendelkezik az innováció monopóliumával”, mondta de Nazelle, így az EIT is „csak egy azon eszközök közül, melyek az innováció fellendítését szolgálák,” tette hozzá.
Az Unió klasszikus problémája, hogy a különböző támogatott projektek a finanszírozás lejárta után csak kis arányban maradnak fenntarthatóak. Arra a kérdésre, miszerint az alapítvány alkalmas lesz-e arra, hogy kiküszöbölje ezt, az igazgató elmondta, az EIT egy kísérlet, és mint minden, az innovációval kapcsolatos vállalkozásban, így ebben is benne van a kudarc lehetősége. Leszögezte azonban, hogy az EIT felállításáért felelős csapat mind Brüsszelben, mind Magyarországon azért dolgozik, hogy erőfeszítéseiket siker koronázza. „Az alapelképzelés szerint nem fogunk elbukni, ebben erősen hiszünk, és erre erős kötelezettséget vállaltunk.”
„Az innováció bizonyos mértékig a kockázatvállalásról szól, és ebben nincs semmi rossz. Lenyűgöző, ahogy az Igazgató Tanács a kockázat csökkentésén és vállalásán dolgozik, illetve, ahogyan a biztosítékokat kezeli.” – mondta de Nazelle.
Az interjú teljes változatát itt olvashatja.
Háttér:
Gérard de Nazelle-t szeptemberben jelölték ki az új intézet vezetésére. A francia származású mérnök korábban a Shellnél dolgozott globális innovációs és kutatási menedzserként, ahol elsősorban a technológiai lehetőségek és a tiszta energiákkal kapcsolatos megoldások ügyében működött együtt a Shell üzletágaival.
Következő lépések:
2010 február: Az EIT munkatársai folyamatosan érkeznek Budapestre
2010 április: Az EIT szervezete üzemkész, megkezdődik a munka.
