Hirdetés
Az interjú teljes változatát ide kattintva olvashatja el (angolul)
Garofalo szerint az algák, mint ún. harmadik generációs üzemanyagforrások számos tekintetben áttörést hozhatnak a biodízel-iparban. Az új technológia pontot tehet az élelmiszeripar és a bioüzemanyagok között húzódó ellentét végére, és tekintve, hogy a Föld háromnegyedét víz borítja, hosszú távú megoldással kecsegtet.
Az algák az eddig használatos növényeknél, mint pl. a kukoricánál vagy a cukornádnál sokkal hatékonyabbnak bizonyulnak üzemanyag-alapanyagként. Legtöbbjük egy nap alatt képes megkétszerezni önmagát. Jelenleg még kutatják, melyik algafaj lenne a legalkalmasabb bioüzemanyagnak.
Az alga-technológia legfőbb előnyei között említi Garofalo, hogy használata esetén nincs szükség a szűkösen rendelkezésre álló termőföldekre, sőt, eddig használhatatlannak tűnő, sivatagos, vagy sziklás területek is használhatóvá válhatnak.
Mesterségesen termesztenék
Garofalo elmondta, hogy az algatenyésztésnek jelenleg két fő alternatíváját ismerik, a fotobioreaktorban és a szabad ég alatti tavakban való termesztést. A fotobioreaktorok költségesebbek ám nagyobb hasznot is rejtenek magukban: egy adott területen több alga termeszthető és jóval szabályozottabb körülmények között.
Az algatenyésztés egyik legérdekesebb előnye, hogy különösen szennyezett vízben a leghatékonyabb. Az ilyen vizekben többek között az oxigénhiány miatt megjelenik az eutrofizáció, azaz túlszaporodásnak indulnak az algák – magyarázza.
A szennyeződéseket az algák tápanyagként szívják magukba és így exponenciális növekedésnek indulnak. Ez eredményezi környezetvédelmi szempontból az egyik legjelentősebb előnyt: a bioreaktorokba bevezetett szennyezett víz később tisztább állapotban távozik a rendszerből – azaz víztisztításra is alkalmas lehet az algatenyésztés.
Nagy mennyiségben még nem gazdaságos
Garofalo azonban leszögezte, hogy még mindig alapvető kutatások folynak, hogy az algatenyésztést ipari méretekben gazdaságossá tudják tenni. A megoldás kulcsa lehet azonban, hogy mivel az algák csak 25-30 százaléknyi része használható üzemanyag-előállítás céljából, további lehetőségeket fedeztek fel a ’melléktermékek’ hasznosítására.
Franciaországban zajlik jelenleg a legnagyobb kutatás ilyen téren. A Roquette névre hallgató projekt mögött egy élelmiszergyártó cég áll, melynek nem titkolt célja, hogy minél több gyógyászattal és élelmezéssel kapcsolatos alternatívát találjon az algák hasznosítására.
Az Európai Alga Biomassza Szövetség céljai között Garofalo a piac és a kutatók közötti kapcsolat elősegítését és az algák hasznosításával kapcsolatos kutatások támogatását említi. Fontos cél továbbá, hogy az algák intézményi és törvényi szabályozását is elősegítsék. Jelenleg EU Megújuló Energia Irányelve is hiányosan fogalmaz az algákkal kapcsolatban.
