Hirdetés
A hamarosan meghirdetésre kerülő, tudományos és innovációs társulások megalakítására vonatkozó pályázatok elbírálása során, a gyorsaságot és üzletszerű szemléletmódot igyekszik meghonosítani az EIT.
Schuurmans elárulta azt is, hogy a projektek kiválasztásakor az Intézet valószínűleg az egészségügyi ellátásra és más kulcsfontosságú társadalmi kérdések megoldására fog koncentrálni az elkövetkezendő 3-4 évben.
A vezető elmondta, hogy az EIT-nek egy dinamikus szervezetnek kellene lennie, és „meg kellene találnia a módját a bürokrácia csökkentésének”. Kiemelte, hogy öt év előkészítő munkát vett igénybe az Intézet megalapítása, ám az első pályázati felhívás már hat hónap alatt elkészült. Az első társulásokat az év végéig ki fogják választani, tette hozzá.
A társulások minimálisan hét évig működnek majd, de hosszabbítások után élettartamuk, elérheti akár a 15 évet is,. Az újonnan létrejövő társulások működtetésére évi 100 millió euró áll majd rendelkezésre, amelynek 25%-t az EIT biztosítja, a fennmaradó összeget pedig, már létező finanszírozási alapokból, egyetemi és ipari támogatásokból gyűjtik majd össze.
Schuurmans hangsúlyozta emellett a szakszerűvezetés fontosságát az egyes projektekben. Az EIT szeretné elkerülni, hogy csupán egy, a már létező európai projekteket összekötő hálózat jöjjön létre.
Vélemények:
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elégedettségét fejezte ki, hogy az EIT végre megkezdte munkáját. ”Az Intézet alapítás elhatározását követően megjelentek az ötlet megvalósíthatóságát kétségbe vonó pesszimista vélemények, szép számmal hallhattunk cinikus felhangokat, melyek egy újabb, „üres” uniós program rémképét festették elénk, de voltak optimisták is, akik hittek a kezdeményezés működőképességében – Boldog vagyok, hogy végül igazuk lett.”
Hozzátette, hogy a válság valószínűleg elősegíti a Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott cél megvalósítását, mely szerint az Unió GDP-jének 3 százalékát kell kutatásra és fejlesztésre költeni.
Karel Bartak, a Kultúra és oktatás Bizottság a kommunikációért és az eredmények hasznosításáért felelős részlegének vezetője szerint az EIT sokkal kézzel foghatóbbá vált a társulások létrehozására vonatkozó pályázat kiírásával. „Reméljük, hogy a jövőben a fejlesztés motorjává válik. Ez az első olyan kezdeményezés, amely a tudás háromszög mindhárom oldalát a kutatást, az oktatást és a fejlesztést összekapcsolja.”
Bartak kijelentette, a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ne csökkentsék a kutatásra és oktatásra szánt pénz összegét, mert az a jövőbeni versenyképesség záloga.
Ján Figeľ, az oktatásért, a képzésért, a kultúraért és ifjúságért felelős biztos kijelentette, hogy Európának nem azon kellene sopánkodnia, hogy elveszíti a szellemi tőkéjét, hanem lépéseket kellene tennie annak érdekében, hogy fejlesztési szempontból vonzóvá váljon. „Ez azt jelenti, hogy az emberek és a kutatók számára vonzóvá kell válni,” tette hozzá.
Mirko Lorenz, a Deutsche Welle fejlesztésekért felelős munkatársa szerint a Lisszaboni szerződés céljai valószínűleg nem fognak teljesülni. „Hamarosan elkövetkezik 2010, és a Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott célokkal ellentétben még messze nem Európa a világ legversenyképesebb tudással rendelkező gazdasága. Nem kell azonban túl cinikusnak lennünk a folyamattal kapcsolatban, hiszen számos vezető pozícióban lévő világ cég dolgozik a kontinensen”.
Lorenz hozzátette, hogy 2007-ben volt néhány pozitív visszajelzés, miszerint Európa néhány előrelépést tett, de ezek még pénzügyi válság előtt voltak.
Roland Strauss, a Knowledge4Innovation igazgatója szerint Európában rengeteg a fejlesztés, de meg kell találni a módját, hogy ezeket kihasználjuk, és a fejlesztéseket minél hatékonyabban megvalósítsuk. „Jobban ki kell használnunk a már meglévő tudást és fejlesztéseket. A különböző szektorok Európa szerte nem beszélnek egymással. Gyakran már létezett a megoldás a problémánkra, de a kutatást feleslegesen megismételtük.”
John Vassallo, a Microsoft EU ügyekért felelős alelnöke és általános tanácsadója rámutatott, hogy az 1930-as években azok a vállalatok jöttek ki legjobban a válságból, amelyek fejlesztettek. Hozzátette, hogy az egészségügyi ellátás és az oktatás területén kell Európának befektetni, hogy reagálni tudjon a demográfiai változásokra.
Vassallo szerint ugyanakkor nem szabad a tudást biztosra venni. „Az új buborék a tudás buborék. Ahogyan azt hittük, hogy a hitel ingyen van, ugyan ezt gondoljuk most a tudásról. De a feltalálókat és kutatókat rendesen meg kell fizetni.”
Magnus Madfors, az Ericsson kutatás-fejlesztésért felelős igazgatója szerint az EIT kitűnő eszköz a kutatási kapacitás növelésére. „Összekapcsolja a kutatást, az oktatást és a fejlesztést. Sokféle program létezik, de egyik sem kapcsolja össze mindhármat.”
Christopher Allen, a Vállalkozáspolitika és ipari Bizottság, az iparral kapcsolatos politika kidolgozásáért felelős részlegének alelnöke szerint a Lisszaboni Szerződésben paradigmaváltás történt. „Elmozdult a tagállamok saját terveitől egy sokkal összetettebb elképzelés felé.”
Juan Cajiao, az AIESEC International, egy nemzetközi diákszervezet elnöke hangsúlyozta, hogy fontos az emberek ösztönzése a fejlesztésre és az azzal kapcsolatos kommunikációra. „Fel kell tennünk a kérdést, hogy hogyan tegyük népszerűvé a fejlesztést a fiatalok és azok körében, akik már dolgoznak.”
Következő lépések:
- 2009. augusztus 27. : a társulási pályázatok leadási határideje
- 2009. november: az EIT beköltözik a budapesti központi irodájába
- 2010. január: az első társulások kiválasztása
