Hirdetés
Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága a hiányosságok orvoslására indított hosszú távú programsorozatot még 2007-ben. Az e-készségek népszerűsítésébe az egyes tagállamok is bekapcsolódtak, a kampány pedig az „e-készségek európai hetével” (március 1-5.) zárul.
Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) a gazdasági élet minden területén megtalálhatók, így kiemelten fontos szerepe van a digitális felkészültségnek. A programot kezdeményező Bizottság szerint ahhoz, hogy mind az Unió, mind pedig az egyes tagállamok versenyképessége fennmaradjon, a digitális technológiákban jártas szakemberekre van szükség.
Magyarországon, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT) közös szervezésében nagyszabású programsorozat indult. A rendezvények 2010 januárjától márciusáig tartanak, és szintén az e-készségek európai hete zárja majd le őket.
A kezdeményezés alapvetően három társadalmi csoportot céloz meg. A ma szereplői közül a döntéshozókat, a kis- és középvállalkozókat, a jövő generációja tekintetében pedig a diákságot.
Annak érdekében, hogy a fiatalok számára vonzóvá tegyék az informatikusi pályát, jövőbeni biztos állások és karrierlehetőségek képét vetítik eléjük.
Magyarország hátrányban
A technológiai ismeretek hiánya Európa-szerte problémát jelent, nálunk azonban az átlagosnál aggasztóbb a helyzet.
Előrevetített becslések szerint Magyarországon, öt éven belül a munkahelyek 90 százalékában alapvető követelmény lesz a digitális írástudás. Ennek ellenére azonban jelentős az elmaradás a hazai munkavállalók körében.
A legmegdöbbentőbb mégis az, hogy nemcsak európai mértékkel vagyunk elmaradottak, de a velünk egy időben csatlakozott szomszédos országok is lehagynak minket.
Herczog Edit, szocialista EP-képviselő figyelmeztetett arra, hogy a digitális technológiák gyors fejlődése miatt, segíteni kell a kis- és középvállalkozókat, hogy lépést tudjanak tartani kor új kihívásaival. Habár a fenntartható fejlődés motorja ma már egyértelműen a digitalizáció, a magyar vállalkozók többsége jócskán elmaradott az IKT-technológiák alkalmazásában, világított rá a képviselőnő, aki a rendezvénysorozat egyik európai nagykövete is egyben.
A jövő generációja
A vállalkozásokon túl a fiatalság szerepe még döntőbb lehet. Mivel az információs és kommunikációs szektor a magyarországi bruttó nemzeti össztermék 10 százalékát adja, az utánpótlás számára fontos a jól-képzett, motivált szakember.
„Szeretnénk megmutatni a mostani középiskolásoknak, hogy egy sikerszakmát választanak, ha informatikai képzésre jelentkeznek.” – mondta el Klotz Tamás, az IVSZ főtitkára.
A tanulók motiváltságának serkentése érdekében az IVSZ tagvállalatai különböző informatikai diákversenyek lebonyolításában vállalnak szerepet. Így a Cisco Networking Academy Games közép-európai, a NetRiders verseny hazai fordulói, az EuroSkills nemzetközi verseny magyar elődöntőjének megszervezésében is részt vesznek.
A ma korának gyermekei a digitális korba születtek. Így a program célkitűzései között nemcsak a gimnazista diákok szerepelnek, de hangsúlyt kapnak az általános iskolás vagy akár óvodás korú gyerekek is.
TITAN
Az IVSZ és a MEFIT a 2010-es programsorozatot megelőzően elindított egy úgynevezett TITAN-programot. A kezdeményezés a különböző szintű e-készségek fejlesztésére, a hazai gazdaság versenyképességének növelésére és a magyar informatikai ipar nemzetközi elismertségének erősítésére indult.
A program prioritásai négy csoportba sorolhatók:
- Az ICT-szektor sokrétű szakemberhiányának mérséklése a piac igényeinek megfelelően magas szinten és diverzifikáltan kiképzett IT-Pro szakemberek révén, a magyar ICT-intenzív gazdaság versenyképességének gyors és fokozott mértékű feljavítása érdekében.
- A magyar KKV-szektor globális versenyképességének fokozása döntéshozóinak ICT fókuszú üzleti továbbképzése és e-business ismereteik korszerűsítése révén.
- Az informatikai alapkészséggel rendelkezők munkavállalók és potenciális munkavállalók (ICT Basic User) képzése és jobb munkakörökhöz, illetve munkahelyhez juttatása, startup e-business vállalkozások ösztönzése.
A régiók is szerepet kaptak
A rendezvénysorozat január 21-én, Budapesten indult, és további négy vidéki nagyvárosban; Pécsett (január 27.), Debrecenben (február 9-10.), Győrött (február 17.) és Szegeden (február 23-24.) került megrendezésre.
A regionális felbontás azért fontos, mert a különböző területek számára így speciális, az adott régióra jellemző problémákra tudnak választ keresni. A konferenciákat mind a politikai, mind a gazdasági, mind az oktatási és civil döntéshozók számára szervezték, így a különböző területek összehangolása eredményesebbé válhat, és nagyobb hatékonysággal lehetnek képesek a problémák kezelésére. A résztvevők egy hosszú távú, 2010 utáni együttes stratégiát is kimunkálnak, ami jelentős mértékben elősegítheti a digitális tudás-alap kiszélesítését.
A kampánysorozat jelenleg még tart, az utolsó helyszín ismét Budapest, ahol pénteken fejeződik be az e-készségek európai hete, s egyben a hosszú programsorozat is.
