Hirdetés
Az építőipar, az egészségügy, a kommunikációs technológia azon ágazatok közé tartoznak, amelyek piaci fejlődésére és fejlesztésére a közület komoly befolyással bírhat, hiszen gyakran a közintézmények és -hivatalok ezen szolgáltatók legnagyobb megrendelői.
Kutatók és politikusok egy brüsszeli konferencián egyetértettek abban, hogy a közbeszerzéseket az innováció előmozdítására kellene használni, ám félő, hogy az állami szektor nem kellő mértékben alkalmas arra, hogy innovatív projektekkel bízzák meg.
John Connaughton, egy nagy-britanniai székhelyű tanácsadó cég menedzsment-tanácsadója elmondta, hogy a pályázatokon nyertes kormányokkal való szerződéskötések folyamata igen hosszadalmas lehet, nem beszélve arról, hogy a pályázatokon inkább a már bejáratott vállalatokat részesítik előnyben a dinamikusan indulókkal szemben.
„A kockázatkerülő kultúra a közbeszerzések óvatos kezeléséhez vezet. Az innovatív ötletek így gyakran már az elő-minősítés során kiesnek.” – mondta. Hozzátette, hogy a nagyobb vállalatok, amelyek minden egészségügyi és biztonsági előírásnak könnyedén megfelelnek, a kis- és középvállalkozások kárára kapják meg a lehetőségeket.
„Kockázat nélkül nincs innováció. Felkészültnek kell lenni, és el kell viselni az időről időre bekövetkező kudarcokat is.” – mondta Connaughton.
Az Unió követi Kínát az innovatív beszerzésben
A Bizottság képviselője elmondta, Brüsszel beszerzésekkel szeretné az innovációt a közszolgáltatások terén előmozdítani, és a közintézményeket, illetve hatóságokat is sürgeti, hogy alkalmazzanak munkájuk során innovatív megoldásokat.
Az Unió kkv-követe, Françoise Le Bail szerint a beszerzéseket a fő társadalmi problémák, vagyis az energia, a klíma és a demográfia megoldására kellene használni. „Ezeket a kihívásokat a közszolgáltatások innovációja nélkül nem győzhetjük le.” – mondta.
A közszolgáltatásoknak több brüsszeli iránymutatásra és támogatásra van szükségük ahhoz, hogy a közbeszerzések az innováció ösztönzésének „erőteljes eszközeként” jelenhessenek meg – mondta.
Le Bail szerint a közszolgáltatások terén is szükség van beszerzési szakértőkre, hogy a tudás és a fejlesztési tapasztalatok megosztásával hathatósabb támogatásra lehessen szert tenni. „Értékesebbé kell tennünk a közbeszerzési vásárlók munkáját, ahogyan az elmúlt évtizedben a magánszektorban ez meg is történt.” – mondta el.
A kkv-követ emlékeztetett, hogy amíg Kína a közbeszerzéseinek 40 százalékát szándékozik innovatív projektekre fordítani, addig az Egyesült Államok csupán 15 százalékot tervez.
Amíg tavaly a Bizottság által támogatott szakértői panel a közbeszerzések 1 százalékát ajánlotta innovációs befektetésekre, addig az European Research Area Board (ERAB) ezt az arányt 2 százalékra akarja növelni.
„Nekem úgy tűnik, hogy itt Európában nagyon alacsony szinten szándékozunk a közbeszerzéseket innovatív célokra felhasználni. Mindazonáltal a közbeszerzések összesen 2000 milliárd eurót jelentenek az Unió gazdaságának, így annak 1 százaléka az évi 20 milliárd eurós szintet is elérheti.” – jegyezte meg Le Bail.
Az Unió döntéshozói szeptemberben egy új kutatási és innovációs stratégiát tesznek majd közzé, amely remények szerint egy kidolgozott tervet fog jelenteni a közbeszerzési innovációk előmozdítására.
