Hirdetés
Az új elnök, politikájának zászlajára tűzte az európai integrációs törekvéseket, azonban csak addig a mértékig, amíg az Oroszországgal való viszonyait nem zavarja. Nem kíván sem a NATO, sem a FÁK országok kollektív szerződésének tagja lenni, semleges katona-politikára törekszik.
Mérföldkövek:
- 1998. január 26.: Partnerségi és Együttműködési Megállapodások Ukrajnával
- 2005: Az európai szomszédságpolitika keretében Ukrajna az Unió kiemelt partnere lett
- 2005: EUBAM: Az Európai Unió határőrizeti segítségnyújtó missziója Moldova és Ukrajna határőrségének fejlesztésére.
- 2008. április: Elutasítják Ukrajna NATO-tagsági „előszobáját”: a Tagsági Akcióterv-be való felvételt
- 2008. május: Ukrajna a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagja lesz
- 2009. január: Orosz-ukrán gázvita: az oroszok elzárják a földgázt szállító vezetékeket, Európa keleti és déli része jelentős mértékben gázhiánnyal küzd.
- 2009. május 7.: Útnak indul a Keleti Partnerség, amelynek Ukrajna is a tagja lesz
- 2010. január 17.: Az ukrán elnökválasztások első fordulója: Janukovics szerzi a legtöbb szavazatot
- 2010. február 7.: A választások második fordulója: Janukovics győz
- 2010. február 14.: Központi Választási Bizottság (CIK) kijelenti, hogy hivatalosan is Janukovics az elnök
- 2010. február 25.: Beiktatják Janukovicsot
- 2010. március 1.: Az Unió vezetői fogadják Janukovicsot Brüsszelben
- 2010. április 9.: Az Északi Áramlat vezetékeinek kiépítése megkezdődik
- 2010. április 21.: Dimitrij Medvegyev orosz és Viktor Janukovics ukrán elnök gázár-megállapodást ír alá, a Fekete-tengeri Flotta bázis-bérletének meghosszabbításával párhuzamosan.
- 2010. november 22.: EU-Ukrajna csúcstalálkozó, amelyen a két fél várhatóan szabadkereskedelmi megállapodást ír alá, és további tárgyalásokat folytatnak a vízummentességről.
Összefoglaló:
Az Európai Unió kiemelt partnerként kezeli Ukrajnát, Oroszország után a második legnagyobb keleti szomszédját. A kapcsolatok jogi keretét az 1998-ban megkötött Partnerségi és Együttműködési Megállapodás adja.
Ezt követően az Unió 2004-ben indította útjára a szomszédságpolitikát, melynek keretében keleti és déli szomszédaival igyekszik elmélyíteni politikai és gazdasági kapcsolatait, támogatva az adott ország reformtörekvéseit. Ukrajna 2005-ben lett e politika részese, ami a gazdasági felzárkózás lehetőségét nyújtotta a volt szovjet tagköztársaságnak.
2009-ben az Unió útjára indította a Keleti Partnerséget is, amelyben Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna vesz részt. A Keleti Partnerség keretében az Európai Unió a szomszédságpolitikánál szorosabb, de a csatlakozás előtt álló országokéhoz képest lazább viszonyt ajánl a résztvevő országoknak, és új társulási megállapodások létrejöttét igyekszik előmozdítani a partner-országokkal.
2009 januárjában „kitört” az eddigi legnagyobb orosz-ukrán gázvita, amelynek következtében az oroszok elzárták a gázcsapokat, és Európa jelentős része maradt gázszolgáltatás nélkül a tél egyik leghidegebb időszakában.
2010. február 14-től hivatalosan is Viktor Janukovics lesz Ukrajna „régi-új” elnöke, akinek - a várakozásokkal ellentétben – Brüsszelbe vezetett az első külföldi útja és nem Moszkvába (EurActiv.hu 2010.02.15.).
A gáz-tranzitország feje felett mindeközben megkezdik az Északi Áramlat vezetékeinek kiépítését, amellyel az orosz gázt Ukrajnát megkerülve juttathatják el az európai fogyasztókhoz (EurActiv.hu 2010.04.22.).
Főbb témák:
A narancsos forradalom után: „újratöltve”
A 2010-es elnökválasztáson – ha kevés többséggel is (48,95 százalék kontra 45,47 százalék), de – Viktor Janukovics szerezte meg a győzelmet. Az elnökválasztást elvesztő Julia Timosenkó később kormányfői pozíciójának lemondására is kényszerült, így a Radában új koalíció alakult, és az új miniszterelnök Mikola Azarov, volt pénzügyminiszter lett.
Az új elnök korábban kétszer is miniszterelnöki pozíciót töltött be, a korábbi elnökválasztáson is indult, ahol azonban elbukott. Elődje, Viktor Juscsenko az idei elnökválasztáson siralmasan szerepelt, azonban azzal, hogy Timosenkó is elvesztette a választásokat, sokan úgy vélik, hogy az ő nevükkel fémjelzett narancsos forradalom elbukott.
Választások nemzetközi elismerése – gazdasági mélypont
Az ukrán elnökválasztások tisztaságát szinte azonnal elismerte a nemzetközi közösség, köztük az Európai Unió is. A választásokon az Európa Tanács Közgyűlése is megfigyelőkkel volt jelen. A delegációt vezető Eörsi Mátyás szerint a választások tisztasága a narancsos forradalom győzelmét is jelenti, mivel az meghozta a tiszta voksolás lehetőségét.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői is hasonló ünnepélyességgel nyilatkoztak az eseményekről. João Soares, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke szerint a voksolás egyenesen „a demokratikus választások lenyűgöző mintaképe” volt.
Ez azonban feltehetőleg mégsem a teljes makulátlanságnak köszönhető, hanem annak, hogy az ország gazdasági mélyponton van, és egész Európa érdeke, hogy a stabilitás minél előbb visszatérjen a térségbe.
„Az elmúlt évben 15 százalékkal csökkent a GDP, illetve az ukrán hrivnya szinte páratlan esést produkált a dollárral szemben, mikor értékének szinte a felét elvesztette a tavalyi év folyamán.” – érzékelteti Ugrósdy Márton, a Kitekintő munkatársa mekkora a baj Kijevben. (EurActiv.hu 2010.02.15.)
A Kitekintő szakértője szerint jelenleg mindenkinek az az érdeke, hogy Ukrajna talpra álljon, és sem gazdasági, sem politikai értelemben ne jelentsen biztonsági kockázatot.
„Ez az egyik oka annak, hogy minden külső nagyhatalom ilyen gyorsan elismerte a választások tisztaságát, hiszen nekik is az az érdekük, hogy az ukrán nemzetgazdaság ne omoljon össze és tovább funkcionálhasson.” - mondta.
Kapcsolatok az Unióval
Az előfeltevésekkel ellentétben Viktor Janukovics nem kíván egyoldalú, kizárólag Moszkva irányába történő politikát folytatni. Ezt az is bizonyítja, hogy megválasztása után első külföldi útja Brüsszelbe, és nem az orosz fővárosba vezetett.
Az ország 1998 óta tart fent szerződéses alapú kapcsolatot az Európai Unióval. Azóta a szomszédságpolitika, de még inkább a Keleti Partnerség igyekszik szorosabbra fűzni a szálakat Ukrajnával.
2007-ben az EU kétoldalú tárgyalásokba kezdett Ukrajnával, amelyben az eddigi partnerségi megállapodást felváltva társulási viszony kialakításán munkálkodnak. Ennek értelmében szabadkereskedelmi megállapodás is létrejöhetne.
Az újonnan megválasztott elnök az uniós politika legfőbb prioritásaként a szabadkereskedelmi megállapodást helyezte kilátásba. Manapság azért is olyan „égető” ennek szükségessége, mert a volt szovjet tagköztársaság gazdaságát igencsak megtépázta a 2008 óta tartó válság, így export-orientáltsága miatt kifejezetten rászorul az Unió adta kereskedelmi lehetőségekre. A kereskedelmi tárgyalások mellett Brüsszel szeptemberben 610 millió euró anyagi támogatást is felajánlott az országnak, miután Janukovics vezetése melett Brüsszelből "dinamikusnak" látják a kapcsolatok fejlődését (EurActiv.hu 2010.09.14.)
A szabadkereskedelem kialakítása magában foglalná a szolgáltatásokkal, a szabadalmi jogokkal, a vámügyekkel, a közbeszerzésekkel, az energia-kapcsolatokkal összefüggő kérdéseket is.
A társulási megállapodás másik fontos eleme a vízummentesség távlati célként való elérése. Az Unió és Ukrajna között 2008 januárja óta vízumkönnyítési megállapodások vannak érvényben, de hosszú távon a vízumkényszer teljes felszámolását igyekeznek elérni. A vízummentességi tárgyalások négy téma köré csoportosulnak:
- a biztonsági dokumentumok kérdése, beleértve a biometrikus útleveleket,
- az illegális bevándorlás kérdése, beleértve a visszafogadást,
- a közrend és biztonság, illetve
- a külkapcsolatok kérdése köré.
A vízumkényszer problémája a közeljövőben komoly nehézségeket okozhat, ugyanis a 2012-es Labdarugó Európa-Bajnokságot Lengyelország és Ukrajna rendezi. A két ország közötti átjárás nehézkesnek mutatkozik, ha nem enyhít vízumpolitikáján az Unió. Köztes megoldásként ezért úgy döntöttek az európai politikusok, hogy a rendezvény ideje alatt ideiglenes jelleggel felfüggesztik a vízumkényszert. Feltehetőleg ez a három hetes próbaidő is befolyásolja majd a döntések további kimenetelét. (EurActiv.hu 2010.03.16.)
Az új elnök első útja Brüsszelbe vezetett, ahol José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elmondta: „Valóban szó volt a vízumkényszer eltörléséről, ehhez azonban először is ki kell dolgoznunk egy menetrendet. Természetesen mindkét félnek sokat kell tennie a megvalósulásáért. Megértjük az ukrán emberek vágyakozását, hiszen a vízummentesség világos jelzés lesz számukra, hogy országunk az európai népek családjába tartozik.”
Petro Oleksijovics Porosenkot, az ukrán külügyminiszter így üdvözölte az eddigi fejleményeket: "Rendkívüli eredmény, hogy (…) az Európai Parlament mandátumot adott az Európai Bizottságnak, hogy dolgozza ki az uniós országok és Ukrajna közötti vízummentes közlekedés megvalósításának útitervét, valamint a mély és egyetértésen alapuló szabadkereskedelmi megállapodás előkészítését. Úgy vélem, hogy az ennek érdekében végzett megfeszített munka a Keleti Partnerségben partner más országok számára is nagyon fontos lesz, és jó példaként szolgál az európai integrációhoz." (Nézze meg az EurActiv.hu Youtube csatornáján!)
Oroszország és a gázkérdés
Az új elnök ígéretet tett arra, hogy a 2009 januárjában tetőfokára hágó ukrán-orosz gázviták nem fordulnak elő többet, és biztonságos gázszolgáltatást ígért Európa országainak.
Tavaly, Ukrajna előző elnökségi mandátuma és kormányzati ciklusa alatt a gázvezetékek kétoldalú, kizárólag uniós partnerségi felújításáról beszéltek. Oroszország elfogadhatatlannak tartotta ezt a lehetőséget, és így nyilatkozott róla: „Sajnálattal láttuk, hogy az előkészített dokumentum egyszer sem említi Oroszországot; sem mint Ukrajna stratégiai partnerét vagy elsődleges gázszolgáltatóját, sem mint az Európai Unió gázszolgáltatóját.” – mondta Szergej Shmatko, az orosz energiaügyi miniszter. Hozzátette: „Úgy látjuk, hogy a projekt sikere csak minden érdekelt fél részvételével lehetséges.” (EurActiv.hu 2009.03.24.)
Janukovics kétoldalú – egyszerre orosz és unió-barát – politikája azonban fordulatot hozott a kérdésben. Alighogy munkába állt az új kabinet, felülvizsgálták a kétoldalú megállapodást, és kibővítették Oroszország részvételével. „Három oldalú megközelítésben képzeljük el a modernizációt: Oroszország, az Európai Unió és Ukrajna részvételével.” – mondta az ukrán miniszterelnök, Mykola Azarov április 2-án Kijevben.
Vlagyimir Csizov, az Unióhoz rendelt orosz nagykövet elmondta: „Mikor tavaly márciusban orosz részvétel nélkül aláírták ezt a megállapodást az Európai Bizottság és az ukrán kormány között az ukrán gáz-tranzit rendszer modernizációjáról, az sok kérdést vetett fel. A szándék a kapacitás növelése volt, de senki nem kérdezte meg Oroszországot, hogy van-e ehhez gáza. Senki nem kérdezte meg a fogyasztókat Európában, hogy szükségük van-e a gázra. Ez eléggé mesterséges igyekezet volt.”. (EurActiv.hu 2010.04.07.)
Alternatív vezetékek
A sorozatos gázviták miatt több alternatív gázszállítási lehetőség is tervezés, vagy éppen már kivitelezés alá került. Az ukrán tranzit-vezetékeket elkerülő három vezeték-hálózati terv az Unió által támogatott –orosz gáztól függetlenített – Nabucco, illetve az orosz kezdeményezésű Déli és Északi Áramlat.
A három lehetőség közül az Északi Áramlat kivitelezése kezdődött csupán el 2010. április 9-én. Legfőbb előnyének azt tartják, hogy közvetlenül szállítja az orosz gázt Németországba, nem érintve Fehéroroszország és Ukrajna területét, ezzel csökkentve az európai államok biztonsági kockázatát és kiszolgáltatottságát. A várakozások szerint már 2011-ben megkezdheti a működését. A második és egyben befejező fázis megépítését pedig 2012-re teszik.
Az Északi Áramlat évente 55 milliárd köbméter gázt szállítana, ami 26 millió háztartás kiszolgálására lenne elég, ami az előrejelzések szerint az uniós igények 2015-re datált 25 százalékkal történő megemelkedését elégítené ki. A Balti-tenger talapzatán majdan húzódó csőhálózatot nem csupán egy vezetékhálózat, hanem az Unió és Oroszország kapcsolatának új fejezetét is jelenti.
Ukrajna az elmúlt évben is jelentős jövedelem-kieséssel számolt: „Ukrajna már idén is 28 milliárd köbméterrel kevesebb gázt továbbított Európa felé, és ez jelentős tranzitdíj-kiesést jelent. És ki tudja, mi jön még ezután.” - fejtette ki Janukovics nem sokkal megválasztása után.
Az Északi Áramlat megépítése Ukrajna számára komoly gazdasági nehézséget okozhat. A vélemények azonban megoszlanak róla. Graham Freedman, a Wood Mackenzie, piackutató és tanácsadó londoni cég energia-szakértője a Deutsche Wellének elmondta: „A nyugati politikusok amiatt aggódnak, hogy Ukrajna elzárja a gázcsapokat, így az EU-t és Oroszországot [is] kelepcébe taszítva. Az Északi Áramlat egy új alternatívát kínál.”
Mikhail Korchemkin, az East European Gas Analysis ügyvezető igazgatója azonban nem ért egyet Freedman-nel. Korchekin szerint nincs szükség az Északi Áramlatra: „A Gazprom a (…) gázszállítást akarja növelni. Csupán ki akarja kerülni Ukrajnát. Nincs semmi kereskedelmi megfontoltsága.”- mondta el a szakértő.
Vélemények:
Az Európai Parlament nyilatkozata az ukrán elnökválasztásokról: „Most már elmondhatjuk, hogy az EU-nak van egy partnere Keleten, egy olyan ország, ahol rendszeres választásokra kerül sor, és ezek hatalomváltást eredményeznek. Ezúttal a részvételi arány 70 százalék volt, a rossz időjárás és a rossz közlekedési feltételek ellenére. Ez több mint sok EU országban. Most az EU-nak reagálnia kell a tényre, nyitnia kell Ukrajna felé.”
„Ukrajna jelenleg fellélegezhet, mert végre olyan kormány, és köztársasági elnök van hatalmon, amely képes kompromisszumra, ezáltal lehetőség nyílik, hogy az ország elinduljon a fejlődés irányába.” - mondta Dmytro Tkacs, Ukrajna magyarországi nagykövete egy, a Nyíregyházi Főiskolán tartott konferencia keretében.
"Ukrajna egy erős, nyugodt, Európa és Oroszország felé egyaránt nyitott vezetőt kapott. Az új elnök legfontosabb feladata az lesz, hogy áthidalva az országot mélyen megosztó politikai ellentéteket, stabil kormányzatot építsen ki és megindítsa a régóta esedékes, átfogó társadalmi és gazdasági reformokat." – mondta el Tabajdi Csaba, szocialista európai parlamenti képviselő. Majd hozzátette, hogy az eredményeket értékelve, az EU számára jelenleg az a legfontosabb, hogy éreztesse és új alapokra helyezze jelenlétét Ukrajnában, felhasználva az egységesebb külpolitika adta lehetőségeket.
„Ne feledjük, Ukrajna stabilitása az Európai Unió érdeke is, használjuk az összes rendelkezésünkre álló eszközt ennek elősegítésére.” – szögezte le a képviselő.
A kérdésre, hogy mi várható az EU és Ukrajna kapcsolatában Paweł Kowal (EPP, PL), az EP Ukrajnában járt választási megfigyelőinek vezetője a következő választ adta:
„A legfontosabb kérdés az EU társulási megállapodás előkészítése és aláírása, különös tekintettel a szabad kereskedelemre vonatkozó részre, valamint a vízumkényszer lehetséges jövőbeni megszüntetésére. Az ukrán társadalom többsége támogatja az uniós csatlakozást. Ez azonban csak akkor lesz lehetséges, miután az ukrán oldalon meghoztak számos jogi változást és áldozatot.
Mélyen aggódom amiatt: ha nem mondjuk ki egyértelműen, hogy az EU ajtaja nyitva áll Ukrajna előtt, akkor elszalaszthatjuk a változás lehetőségét. Az EU-tól keletre fekvő országok általános biztonsági szintje romlani fog. Ha nagy változásokat szeretnénk Ukrajnában, el kell mondanunk az ukránoknak, hogy nem lesznek örökké Európa előszobájában”.
„Egyesek szerint a Narancsos Forradalom megbukott. Én azt mondom ez nem igaz. A Narancsos Forradalomnak köszönhetően Ukrajnában valóssá vált a demokratikus választás fogalma.” - mondta Eörsi Mátyás, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése ukrán delegációjának vezetője, aki egyben a Magyar Országgyűlés európai ügyek bizottságának SZDSZ-es vezetője is.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke reakciójában emlékeztette Janukovicsot az elődei által elért eredményekre.
„Az elmúlt években az Európai Unió és Ukrajna jelentősen elmélyítette kapcsolatait, különösen a széleskörű politikai párbeszédnek és a kiterjedt együttműködésnek köszönhetően. Az Európai Unió és Ukrajna között jelenleg is tárgyalt ambiciózus társulási egyezmény nagyon is jól példázza ezt a dinamikát. Bízom benne, hogy az Ön vezetése alatt a kapcsolatunk továbbra is fejlődni fog, és az egyezményről szóló megállapodás a lehető leghamarabb létrejön.” - írta nyilatkozatában Van Rompuy.
Gyürk András, fideszes európai parlamenti képviselő szerint az Európai Unió és Ukrajna közötti együttműködés egyik legfontosabb területe a jövőben is az energiaellátás lesz.
A néppárti politikus az energiaellátás biztosítása érdekében indokoltnak tartja, hogy az EU minden lehetséges eszközzel segítse Ukrajnát abban, hogy karbantartsa és felújítsa energiahálózatát, mindenekelőtt a létfontosságú gázvezeték-rendszert. "A pénzügyi támogatásoknak ugyanakkor van egy alapvető feltétele: Ukrajnának meg kell kezdenie az iparág reformját, átláthatóbbá kell tennie gáziparát" - fogalmazott. Gyürk András szerint a gyakran offshore hátterű közvetítő cégek átláthatatlan rendszere nemcsak Ukrajna állampolgárainak okoz hátrányt, hanem az uniós tagállamok ellátásbiztonságát is veszélyezteti.
Az Északi Áramlattal kapcsolatban Günther Oettinger, az Unió energiaügyi biztosa elmondta: „Az Északi Áramlat az Unió egyik kiemelt energia-projektje, amely az európai energia-hálózat kiegészítésére szolgál.”
Angela Merkel, német kancellár szerint „az [Északi Áramlat] mindkét fél számára a kooperáció és a növekedés lehetőségét jelenti. Tulajdonképpen az Északi Áramlat a gazdasági partneri kapcsolatok megannyi lehetőségét ajánlja.”
Ugrósdy Márton, a Kitekintő szakértője szerint Janukovics és a brüsszeli vezetők tárgyalásai nem jelentenek visszalépést az EU-Ukrajna kapcsolatokban, miután a februárban megválasztott elnök soha nem mondta, hogy bármilyen módon is integrálódni kívánna az Unióba. Az elemző ugyanakkor úgy véli, hogy nem várható jelentős előrelépés a novemberi csúcstalálkozón, és hangsúlyozta, hogy a tárgyalások jelenlegi állása inkább az Európai Uniónak kedvez.
„Egyelőre nem világos, hogy miért áll Ukrajna érdekében, hogy szabadkereskedelmi megállapodást kössön az Európai Unióval, hiszen nincsenek olyan termékei, melyeket az uniós piacon nagy haszonnal tudna érvényesíteni. Egyetlen kivétel az acél lehetne, de ez az iparág is javarészt külföldi befektetők kezében van. Az Európai Unió számára ugyanakkor sokkal kedvezőbb lehet ez a megállapodás.” – mondta az EurActiv kérdésére Ugrósdy. „Bizonyára lesz valamiféle megállapodás a novemberi csúcstalálkozón, de egyelőre egyik félnek sincsen világos képe a tárgyalások irányáról, így kétlem, hogy a végeredmény komoly előrelépést jelentene.” – tette hozzá.
