Hirdetés
Mérföldkövek:
- 2008. augusztus-szeptember: Az amerikai és európai beruházási bankok sorra jelentenek problémákat a hitelezési tevékenység és a pénzügyi mérlegük terén. A FED többszöri kamatlábcsökkentésre, más központi bankok tőkeinjekcióra kényszerülnek.
- 2008. október 13.: Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza a pénzintézetek állami támogatásáról szóló alapelveit. A jogszabálytervezetet az után mutatják be, hogy az európai tőzsdék új erőre kapnak az európai gazdaságok közös és koncentrált fellépése után.
- 2008. október 15-16.: Az Európai Tanács ülésén elfogadják azt a tervet, amellyel a pénzügyi válságra szándékozik reagálni az EU.
- 2008. október 29.: A Magyar Kormány, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank képviselői közösen jelentik be, hogy az EU, az IMF, és a Világbank pénzügyi támogatást nyújt a magyar kormány által kidolgozott gazdasági program megvalósításához, hogy Magyarország visszaszerezze a befektetők bizalmát és enyhítse a magyar pénzügyi piacokra nehezedő nyomást.
- 2008. november 4.: Az EU pénzügyminiszterei találkozójukon megvitatják a Bizottság hitelkeret megemeléséről szóló javaslatát és a pénzügyi válságra adandó további lehetséges reakciókat, de még nem képesek a közös álláspont kialakítására, ehhez az egyéni érdekek még túl erősek.
- 2008. november 7.: Az EU-tagok állam- és kormányfői közös alapelvek kialakításáról döntenek, amelyek egy új globális pénzügyi rendszer kiépítésének alapjául szolgálhatnak.
- 2008. november 13.: A jelentések szerint a legnagyobb európai gazdaság, Németország is recesszióba fordul.
- 2008. november 15.: G20-csúcs Washingtonban, amelyet kifejezetten a pénzügyi válság miatt hívnak össze. A találkozón a tagállamok közül az Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország és Spanyolország vesz részt. Az eredmény egy öt pontos akcióterv (protekcionizmus elutasítása, nemzetközi pénzügyi intézmények reformja, a pénzügyi szabályozás teljes felülvizsgálata, stb.) a világ pénzügyi piacainak megreformálására.
- 2008. november 26.: A Bizottság bemutatta a 200 milliárd euróról szóló Európai Gzadaságélénkítő Tervet. A csomag pénzügyi ösztönzőket és strukturális reformokat javasol a tagállamoknak.
- 2008. december 11-12: EU csúcs Brüsszelben.
Összefoglaló:
A pénzügyi piacok szerte a világon válságba kerültek a 2007. augusztusi amerikai jelzálogválságot követően, ami arra késztette a központi bankokat, hogy sürgős készpénzinjekciókkal biztosítsák a gazdaságok működését és elkerüljék a likviditási válság fenyegetését. A helyzet akkor vált igazán kritikussá, amikor egyre több és egyre jelentősebb államokat ért el a válság, kihatott a Wall Street működésére is és az Egyesült Államokat recesszióba taszította.
Bár Európát eleinte elkerülte a krízis, szeptember végén mégis begyűrűzött ide is. Minden EU-tagállam drasztikus intézkedések foganatosítására kényszerült annak érdekében, hogy megmentse bankrendszerét és elkerülje gazdasága összeomlását. Ez többek között készpénzinjekciókat, bankközi kölcsönöket, részleges vagy teljes államosításokat és a bankbetétek garanciáinak emelését jelentette, a polgárok megnyugtatása céljából.
A válság várható hatásai között a befektetések és a fogyasztás visszaesését, a munkanélküliség növekedését és a recessziót emlegetik a leggyakrabban.
Főbb témák:
Együttműködés a tagállamok között
Az Uniós tagállamok állam- és kormányfői novemberi informális találkozójukon világossá tették, hogy együtt szándékoznak szembenézni a válság következményeivel. Olyan „közös alapelvekről egyeztek meg, melyek egy új nemzetközi pénzügyi rendszer kialakítására hivatottak” (pl. a minősítő ügynökségek regisztrációjának és felügyeletének bevezetése, alapelvek elfogadása a „számviteli standardok konvergenciájára”, viselkedési kódex létrehozása, amely által a pénzügyi szektor kockázatvállalása csökkenhetne, beleértve a végrehajtók ellenszolgáltatását is). Az EU vezetői abban is megegyeztek, hogy a pénzügyi válság lehetséges hosszú távú következményeit is vizsgálni kell, hogy még időben felkészülhessenek azokra. A Bizottság feladata, hogy még a soron következő, decemberi EU-csúcs előtt javaslatot tegyen ez ügyben.
Recesszió
A Bizottság novemberi előrejelzése szerint az eurózóna növekedése 2008-ban 1,2 százalékra fog visszaesni és 2009-re tovább lassul, csak 0,1 százalékos növekedést jósolnak.. Írországban és Spanyolországban a gazdaság jövőre várhatóan csökkenést fog produkálni. A Bizottság szerint az ír gazdaság 2008-ban 1,6 százalékkal, 2009-ben pedig 0,9 százalékkal fog visszaesni. Spanyolországban ellenben a csökkenés csak 0,2 százalékos lesz 2009-ben és 2010-ben mindkét ország gazdasága - Európa többi részével párhuzamosan - újra növekedésbe kezd majd.
A válság terjedésével azonban egyre több gazdaság kerül recesszióba, így egyre pesszimistább jóslatok látnak napvilágot. Németországban már csökken a gazdasági növekedés (pedig a Bizottság még néhány hete is „csak” stagnálást jósolt) és egyes források szerint Magyarország is már a recesszió állapotába került. Az elemzők immár hosszabb távú csökkenést prognosztizálnak.
Növekvő munkanélküliség
A válság egyik velejárója a munkanélküliségi ráta drasztikus emelkedése. Az Egyesült Királyságban például már csaknem eléri a kétmilliót a munkanélküliek száma. Az Európai Bizottság ez ügyben várhatóan még az év végéig be fogja nyújtani stratégiáját, amely támogatást javasol a válság következtében munkahelyeiket elvesztő emberek számára.
Infláció
E tekintetben a válság pozitív változást hozhat: a csökkenő kereslet mérsékli az inflációt. 2009-re várhatóan 2 százalék körüli értékre esik vissza (2,2 százalék az eurózónában, 2,4 százalék az EU-ban), 2010-ben pedig tovább esik (2,1 és 2,2 százalék, Magyarországon pedig 2,9 százalék). A Bizottság szerint az euró nemrég bekövetkezett leértékelődése miatt az eurózóna importja gyorsabban fog lassulni, mint az export, ami „pozitívan befolyásolja majd a GDP alakulását”.
Hitelminősítő intézetek
A Bizottság nemrégiben javaslatot tett közzé a hitelminősítő intézetekre vonatkozó új szabályokról, amelyek célja a magas színvonalú hitelminősítések biztosítása az üzletágra jellemző érdekellentétek nélkül. Ilyen új szabály például, hogy a hitelminősítő intézetek nem végezhetnek tanácsadási tevékenységet, évente átláthatósági jelentést kell közzétenniük, vagy nem végezhetik el egy adott pénzügyi eszköz minősítését, ha nem rendelkeznek a minősítéshez szükséges mennyiségű megbízható adattal.
A tervezet szerint e szabályok kötelezővé válnának, de egyes esetekben a Bizottság még szigorúbb szabályozást javasol.
Autóipar
A válság jelei elsőként és legerőteljesebben az autóiparban jelentkeztek. Miután az Egyesült Államok kormánya támogatja a nagy gondokkal küszködő ágazatot, az Unióban is sokan sürgetnek hasonló intézkedéseket. Természetesen az európai autógyártók is ragaszkodnak az azonnali, az amerikaihoz hasonló lépés meghozatalához, ami a tengerentúli konkurenciával szembeni versenyképesség megőrzése miatt szükséges. Az európai autógyártók egy 40 milliárd eurós, alacsony kamatozású kölcsönt tartanának megfelelőnek, amit a flottafrissítés gyorsításával egészítenék ki. Ennek értelmében a nyolc évnél idősebb autókat kötelező lenne lecserélni.
A kérdést a decemberi Uniós csúcson tárgyalják meg részletesen.
Segélyezés
A válság hozadékaként a fejlesztéspolitikáért felelős miniszterek visszatartották az EU afrikai farmereknek szánt segélycsomagját. A krízis miatt további hasonló lépésekre lehet számítani, így a válság fokozottan sújtja a harmadik világ országait.
Lisszaboni Szerződés
A gazdasági hanyatlás nem javít a kölcsönös bizalmon és kedvezőtlenül hat az EU Lisszaboni Szerződésének jövőjére is, amelynek életbe lépése így jelentősen elcsúszhat. A kormányok a krízis miatt egyre népszerűtlenebbek egész Európában, ezért egyes vélemények szerint nagyon veszélyes lenne jelenleg népszavazást tartani az európai Szerződésről.
G20
A november 15-i csúcstalálkozó eredménye egy öt pontos akcióterv a világ pénzügyi piacainak megreformálására. Az első ilyen jellegű világértekezleten a részvevők vállalták, hogy szakértőik bevonásával megoldást keresnek a pénzügyi piacok szabályozásának és működésének a javítására, és március végéig megalkotják az új irányvonalakat, amelyeket azután egy áprilisban tartandó újabb világcsúcson tárgyalnak meg.
A megállapodás két részből áll: Az első egy felszólítás a kormányok számára minden szükséges erőfeszítés megtételére nemzeti gazdaságaik érdekében. De itt található a szoros együttműködés a pénzügyi rendszerek nemzetközi szabályozása érdekében, a globális szervezetek reformja, a segítségre szoruló országok támogatására, illetve a protekcionizmus elutasítása, mint kitűzött célok. A dokumentum értelmében a pénzügyminiszterekre vár a feladat, hogy a jövőbeli váratlan globális válságok elkerülésére konkrét javaslatokat tegyenek, de hatékonyabb szabályokra van szükség a vállalati eszközök értékelésénél is, ugyanis ez a hiányosság is okolható a jelenlegi pénzügyi krízis kialakulásáért. Továbbá a vezetők hitet tettek minden pénzügyi piac, termék és résztvevő szabályozása és felügyelete mellett. A megállapodásban szerepel a spekulatív fedezeti alapok, valamint a származékos pénzügyi termékek szabályozásának szigorítása is.
A második rész a tényleges akcióterv, amely intézkedéseket tartalmaz az átláthatóság és a felelősségi viszonyok fokozására, a szabályozás javítására, továbbá a piacok megbízhatóságának, a nemzetközi együttműködésnek és a nemzetközi szervezetek reformjának erősítésére. Középtávon ez főként a hitelminősítő intézetek szabályozását jelenti.
Európai Gazdaságélénkítő Terv
Az Európai Gazdaságélénkítési Terv az EU GDP-jének 1,5 százalékát, vagyis mintegy 200 milliárd eurót használna fiskális ösztönzőként. A pénz legnagyobb része a tagállamok költségvetéséből tevődne össze, a Bizottság ugyanis arra kéri az EU 27 kormányát, hogy GDP-jük 1,2 százalékával, vagyis összesen 170 milliárd euróval járuljanak hozzá a gazdaság beindításához. A fennmaradó részt, vagyis mintegy 30 milliárd eurót, az EU saját költségvetéséből, illetve az Európai Beruházási Bank forrásaiból állná.
A tagállamok a Bizottság által javasolt szélesebb eszköztárból választhatják ki a nekik megfelelő válságkezelési módszereket (EurActiv.hu 2008.11.27.), mivel azzal mindenki egyetért, hogy az egyes tagállamok gazdaságainak állapota gyökeresen eltér egymástól.
A Bizottság a pénzügyi ösztönzők használatán túl a tagállamok gazdaságainak strukturális átalakítását is javasolja, méghozzá a Lisszaboni Stratégia alapelvei és a Bizottság hosszú távú stratégiája mentén. Ennek érdekében a testület a zöld technológiák fejlesztésére, a zöld beruházások ösztönzésére és minél aktívabb innovációs tevékenységre ösztönzi a tagállamokat.
A Terv keretében rugalmasabbá válnának az állami támogatásra vonatkozó szabályok és a Stabilitási és Növekedési Paktum deficitszabályai is enyhülnének, ennek ellenére, a Bizottság leszögezte, hogy a határértékek bármilyen túllépéséről jelentést készít.
Vélemények:
Nicolas Sarkozy francia elnök a G20-csúcsra készülve elmondta: „Holnap Washingtonba utazom, ahol el fogom mondani, hogy az amerikai dollár többé már nem lehet az első számú valuta a világon. Többé már nem az a helyzet, mint 1945-ben, a Második Világháború után.”
Sarkozy szerint a válságra a megoldás az erősebb európai gazdasági hatalom lenne: az Európai Központi Bankot az amerikai Federal Reserve-höz (Fed) hasonlóan politikai kontroll alá kellene helyezni. A németek azonban kitartanak egy teljesen független Központi Bank mellett.
Az elnök korábban az európai identitást is összefüggésbe hozta a krízissel: “talán lehetőséget teremtett arra, hogy kibékítse az európaiakat Európával”. “Kész vagyok fogadni arra, hogy a válságból Európa megerősödött identitással kerül majd ki.” Hozzátette: a közvélemény támogatni fogja az Uniót, ha az egyértelműen a védelmüket helyezi előtérbe.
Gordon Brown az Egyesült Királyság miniszterelnöke szintén a csúcs előtt nyilatkozta, hogy a brit bankszektor támogatása Európa-szerte példaértékű. A konferencián be kívánja mutatni a globális pénzügyi rendszert erősítő nemzetközi programját, amivel egy „üzenetet szeretne küldeni a világnak”. Ezt ő csak úgy hívja, hogy az „új Bretton Woods” A most meghozott döntés az elkövetkezendő évtizedekben vagy még tovább az egész világra hatással lesz. „Az emberek észrevették, hogy ez az a globális válság, melyhez globális megoldás szükséges” – mondta.
Angela Merkel, német kancellár szerint „Több transzparencia szükséges a pénzügyi piacokon, és olyan erős intézmények, melyek globális tevékenységre képesek. Talán soha többé nem lesznek szabályozatlan piacok vagy eszközök.”
José Manuel Barroso a Bizottság elnöke szerint „strukturált, európai válaszra” van szükség a válságot illetően. „Ez az egyetlen útja, hogy biztosítsuk, a stabilitás és a megbízhatóság visszatér a pénzpiacokra,” - mondta Barroso.
Jean-Cleaude Juncker az Eurócsoport elnöke, luxemburgi miniszterelnök elutasította az ötletet, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei havi rendszerességgel találkozzanak, ez által az állam- és kormányfők által vezetett, gazdasági végrehajtó intézményt létrehozva. „Nem tartom jó ötletnek a magasabb szintű találkozók intézményesítését, de amennyiben szükséges, nem rossz kezdeményezés az Eurócsoport vezetőinek összehívása.” Hozzátette: „Nem hiszem, hogy az eurózóna a recesszió sötét gödrének a szélén állna. Inkább azt mondanám, hogy technikai recesszióval kell szembenéznünk, mivel két egymást követő trimeszterben negatív növekedést tapasztaltunk.”
Louis Michel, az Európai Unió fejlesztési biztosa, a G20-találkozó egyik sajtókiadványában felszólított a „Bretton Woods II” rendszer körvonalainak kialakítására: „A szegénység a világ legsürgetőbb problémája. A Bretton Woods II washingtoni találkozó fontos lehetőség arra, hogy beépítsük a fejlesztési dimenziót az új nemzetközi pénzügyi rendszer tervezetébe.”
Elena Flores az Európai Bizottság képviselője, a tagállamok gazdaságáért felelős igazgató szerint a jelenlegi pénzügyi zavarok minden tagállamot eltérően érintenek, ezért az EU megemeli az uniós válságkeretet 25 milliárd euróra.
Christine Lagarde, francia pénzügyminiszter az Uniós pénzügyminiszterek november eleji találkozóján még azt nyilatkozta: „hagyjuk, hogy az automatikus stabilizátorok hatása érvényesüljön”, azaz a közvetlen beavatkozás elhalasztását javasolta.
Kovács László, a Bizottság adóügyekért és vámunióért felelős tagja kiállt a nagy munkaigényű szolgáltatások kedvezményes ÁFA kulcsa mellett. „Az Európai Bizottság szorgalmazza, hogy a Pénzügyminiszteri Tanácsban kerüljön mielőbb elfogadásra a nagy munkaigényű szolgáltatásokra kedvezményes ÁFA kulcsot immár 18 tagállamban alkalmazó, de 2010 végén lejáró megállapodás véglegesítése. A lehetőség megszűnése ugyanis kisvállalkozások százezreit hozná csődhelyzetbe és jelentős mértékű munkanélküliséget eredményezne.” – olvasható a biztos nyilatkozatában.
Kovács László Magyarország számára is javasolta, hogy kövesse a Bizottság által mutatott irányt.
„Érdemes követni azt a Bizottság által megfogalmazott irányvonalat, amely szerint a válság leküzdését össze kell kapcsolni a gazdaság modernizálásával, a növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség ösztönzésével, az energiahatékonyság növelésével és az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság alapjainak megteremtésével.” – véli a magyar biztos.
