Hirdetés
José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök támogatja az Európai Rendszerkockázati Testület (European Systematic Risk Board, ESRB) létrehozását, melynek elsősorban a makro-prudenciális felügyelet, vagyis az uniós pénzügyi rendszer egészének rendszeres vizsgálata lenne feladata, írja a spanyol sajtó.
A spanyol elnökség tegnap (január 6.), az EurActiv kérdésére elmondta, elégedett a pénzügyminiszterek által decemberben elfogadott javaslattal és azon dolgozik, hogy a Parlamenttel még első olvasatban megállapodásra jussanak a csomagról.
Az Európai Parlament képviselői azonban figyelmeztettek, az ESRB-ről szóló javaslatot még nem vitatták meg, és a parlamenti bizottságok igen elégedetlenek a javaslat jelenlegi formájával.
A képviselők szerint az ESRB és a mikro-prudenciális ellenőrzésre létrehozandó három európai felügyeleti hatóság (European Supervisory Authorities, ESAs) közötti együttműködésről szóló magyarázat „homályos nyelvezetű”.
A Parlament jelentései február közepére készülnek el, és várhatóan a makro- és mikro-felügyeletek közti együttműködés szorosabbra fűzéséről szólnak majd, mivel a képviselők szerint az ESRB nem képes az európai felügyeleti hatóságok nélkül hatékonyan jelezni a rendszerben rejlő kockázatokat.
„A javaslat homályos nyelvezete arra utal, hogy egy gyenge intézményről van szó.” – vélik a jelentéstevőkhöz közeli források.
Az ESRB fogatlan oroszlán
Az ESRB-ről és az ESAs-ról szóló javaslatokat Charlie McCreevy belső piacokért, és Joaquin Almunia gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosok közösen dolgozták ki.
Az ESRB-t a kezdetektől fogva sok kritika érte, ami miatt túlságosan összefonódhat az Európai Központi Bankkal (EKB) és a nemzeti központi bankokkal. A kritikák arra is rámutatnak, hogy az új testületnek nincsenek erős hatáskörei.
„Az elgondolás szerint egy magas szintű, „tekintélyelven”működő szerv jön létre, amely a döntéshozók és felügyeleti szervek tevékenységét az erkölcsi tekintélyén keresztül befolyásolja.” – olvasható Bizottság javaslatában.
A tagállamok „vagy engedelmeskednek, vagy megmagyarázzák” tevékenységüket a testületnek, foglalja össze Brüsszel az ESRB hatásköreit. A pénzintézetek, amelyek nem hajtják végre a testület utasításait, magyarázatot kell adniuk ennek okairól.
Megfigyelők szerint a testület tekintélye nem a tagjai által kifejtett „erkölcsi” nyomástól függ majd, hanem inkább a döntéseket meghozó igazgatótanács tagjainak szakmai kiválóságától.
A tanácsot a 27 nemzeti központi bank vezetője, az EKB elnöke és alelnöke, az Európai Bizottság egy tagja és a három ESA vezetője alkotja.
Megválaszolatlan kérdések
Egyelőre nem ismert, hogy az igazgatótanács hogyan fogja felderíteni a rendszerkockázatokat, és mennyire korán lesz képes beavatkozni a válság elkerülése érdekében.
Brüsszeli diplomaták szerint ez csak a gyakorlatban derül majd ki, így a tagállamok „majd meglátják”, hogyan működik az elképzelés.
Ráadásul először még meg kell határozni, mit tekintenek majd rendszer-kockázatoknak. Mindez egyelőre csak az EKB munkadokumentumaiban körvonalazódik, mely még nem került a sajtónyilvánosság elé.
A képviselők szerint a testületet akadályozhatja a kötelező diszkréció, ami akár az egész működést is ellehetetlenítheti. Az igazgatótanács ugyanis nem kürtölheti szét a világban, ha egy bank a rendszerre veszélyes tevékenységet folytat, hiszen az hógolyó-effektushoz vezetne a pénzpiacokon és meggyengíteni a befektetői bizalmat.
Háttér:
Spanyolország 2010 január elsejével vette át a Tanács rotációs rendszerben működő soros elnökségét Svédországtól. A spanyol elnökség jelentősége, hogy végre kell hajtsa a decemberben életbe lépett Lisszaboni Szerződésben foglalt módosításokat, precedenst teremtve az első állandó elnökkel és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel való együttműködés tekintetében.
Az EU vezetői 2009 júniusában állapodtak meg a pénzügyi felügyeletekről szóló új szabályozás irányvonalairól, és felhatalmazták az Európai Bizottságot egy olyan javaslat kidolgozására, amely lehetővé teszi a határon átnyúló bankmentő intézkedésekben vállalt terhek megosztását (EurActiv 19/06/09). A Bizottság két felügyeletről nyújtott be javaslatot, a makro-prudenciális felügyeletet végző Európai Rendszerkockázati Tanácsról (ESRB) és a mikro-prudenciális felügyeletet vezető Európai Felügyeleti Hatóságról (ESA).
Az ESA három különböző pénzintézet-típust felügyelne, így három alintézményre oszlana:
- Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA),
- Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA), és
- Európai Biztosítás- és Munkáltatói Nyugdíjpénztár Hatóság (EIOPA).
