Hirdetés
Forrás: EUvonal/EurActiv
Személyi és hatásköri viták
Az egyik vitás pont az Európai Bizottság által javasolt uniós szintű pénzügyi kockázatelemző testület, az Európai Rendszerkockázati Tanács (ESRC) elnöki posztjának betöltése. Az eredeti javaslat szerint a posztot az Európai Központi Bank elnöke töltené be, de ezt az Egyesült Királyság, és számos más eurózónán kívüli tagállam is ellenzi, mivel szerintük ez esetben sérülne érdekeik képviselete.
Emellett továbbra sincs megegyezés a három újonnan létrehozandó páneurópai bankfelügyeleti hatóság pontos hatásköréről. A Bizottság május végén beterjesztett terve szerint a banki, biztosítási és értékpapír-piaci nemzeti felügyelteket ellenőrző uniós szintű szervek kötelező erejű véleményt adhatnának ki a nemzeti felügyeletek közti közvetítésük során („binding mediation”).
Az indítvány legnagyobb ellenzője megint az Egyesült Királyság. Lord Myners, a brit kabinet bankügyi tárcájának vezetője egy interjúban elmondta: szerinte a kérdés nemzetközi szinten történő kezelése egyáltalán nem garancia a stabilitásra, és a pénzügyi felügyeleti kérdésekben a végső szót továbbra is a nemzeti kormányoknak kellene kimondaniuk.
A svéd miniszterelnök Fredrik Reinfeldt, akinek országa júliustól átveszi a soros elnökséget Csehországtól, ugyanakkor más álláspontot képvisel: „A pénzügyi zavarok elhárítása meghaladja a nemzetállamokat, így a svéd elnökség során mindenféleképpen megpróbáljuk majd közelíteni az álláspontokat ebben a kérdésben”.
Sikeres uniós gazdaságélénkítés
A bankfelügyeleti nézeteltérések ellenére más területeken jelentős megállapodások születtek. A pénzügyminiszterek egyetértettek abban, hogy az unió gazdaságélénkítő tevékenysége ez idáig „időszerű, célzott és átmeneti” volt, további uniós szintű pénzügyi elkötelezettségre nincsen szükség.
Az adós fizessen
A pénzügyminiszterek emellett elutasították azt a francia kezdeményezést, mely lazítaná a Stabilitási és Növekedési Paktum költségvetési deficitet szabályozó passzusait. A francia pénzügyminiszter szerint erre azért lenne szükség, mert válság során felhalmozott államadósságok jelentősen megterhelik az eurózónán belüli tagállamok költségvetését is.
A banktitok ürügye megszűnt
Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyekért felelős tagja az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, a válság körülményei között a tagállamok egyre nagyobbra értékelik azt a bevételkiesést is, amit az adócsalás jelent az Unióban.
A 200-250 milliárdra rúgó bevételveszteség elkerülése érdekében a tagállamok "elkötelezték magukat, hogy megállapodást érnek el arról a három irányelv-tervezetről, amelyet a bizottság tavaly novemberben, illetve idén februárban terjesztett be a megtakarítások adóztatásáról, az adókötelezettség pontos felmérését szolgáló információcseréről, valamint az adóbehajtást szolgáló adminisztratív együttműködésről." - írja az MTI.
Kovács László úgy nyilatkozott, "hangsúlyozottan szerepel az is, hogy a banktitok többé nem használható ürügyként az információ megtagadására".
A magyar biztos vezeti azokat a tárgyalásokat, melyek az Unión kívüli adóparadicsomok felszámolását célozzák. Liechtenstein, Andorra, Svájc, Monaco és San Marino már engedett a banktitok szigorúságából (EurActiv.hu 2009.04.27.).
Kovács elmondta, az említett országokkal tárgyalnak a megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv átvételéről is, és Liechtensteinnel hamarosan meg is egyeznek. Ezt követően sorra kezdik a megbeszéléseket a többi országgal.
"A változtatások közül a biztos a direktíva hatályának a kiterjesztését emelte ki az úgynevezett innovatív pénzügyi termékekre, mint a tőkegarantált befektetési formák és az életbiztosítások. Másik módosítás az eddig adómentes alapítványok és trösztök bevonása a rendszerbe." - olvasható az MTI beszámolójában
A magyar biztos tegnap bejelentette, ugyanezen ügyben sikerült előrelépést elérni az eleinte hevesen ellenálló Makaó, Hongkong és Szingapúrral folytatott tárgyalásokon is. 
