Hirdetés
Forrás: EUvonal
Az Európai Bizottság pénteken (2009. július 17.) rendeletet fogadott el annak érdekében, hogy a belső földgázpiacon növelje a gázellátás biztonságát. A javasolt rendelet azzal erősítené meg az EU jelenlegi gázellátás-biztonsági rendszerét, hogy kötelezné a tagállamokat és a földgázpiacon működő vállalkozásokat, hogy már jó előre hatékony lépéseket tegyenek a gázellátási zavarok megelőzésére és esetleges következményeinek mérséklésére. A javaslat emellett olyan mechanizmusokat is létrehozna, amelyek révén a tagállamok együttműködhetnének egymással egy esetleges nagyobb földgázellátási zavar hatékony kezelésében.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a következőket mondta: „Az energiaellátás biztonságának növelése a következő évek egyik legfontosabb feladata lesz. A lehető legjobbra kell törekednünk, de a legrosszabbra is fel kell készülnünk. Európának le kell vonnia a korábbi válságok tanulságait, és gondoskodnia kell arról, hogy polgárai soha többé ne maradhassanak télvíz idején önhibájukon kívül fűtés nélkül. A Bizottság mai javaslata arra kötelezné a tagállamokat, hogy álljanak készen, és egy földgázellátási zavar esetén működjenek együtt egymással.” Andris Piebalgs, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a javaslat mielőbbi elfogadását kéri a Tanácstól és az Európai Parlamenttől.
Az új rendelet felszólítja a tagállamokat, hogy alaposan készüljenek fel a gázellátás megszakadásának lehetőségére, és ennek érdekében olyan egyértelmű és hatékony vészhelyzeti terveket dolgozzanak ki, amely valamennyi érdekeltre kiterjed, és teljes mértékben figyelembe veszi a jelentősebb zavarok európai uniós vonatkozásait. A terveket megfelelő kockázatelemzésnek kell alátámasztania.
A gázellátás biztonságáról szóló új rendelet egy közös mutató segítségével határozná meg, mi számít komoly gázellátási zavarnak. Ez az úgynevezett „N–1” mutató, amely annak megítélését segíti, hogy mi történik, ha a gázellátási infrastruktúra valamely fontosabb eleme vagy egy más hasonló rendszerelem (például a külföldről importált gáz szállítóvezetéke vagy egy termelőüzem) leáll. Minden tagállamnak ki kellene jelölnie egy illetékes hatóságot, amely figyelemmel kíséri a gázellátásban bekövetkező fejleményeket, értékeli az ellátást érintő kockázatokat, megelőző cselekvési terveket dolgoz ki és szükséghelyzeti terveket állít össze. A rendelet értelmében a tagállamok válság idején egymással is szorosan együttműködnének, ami egyrészt a Földgázkoordinációs Csoport megerősítése, másrészt a gázellátásra vonatkozó megbízható információk és adatok egymás közötti cseréje révén valósulna meg.
A javasolt rendelet minden uniós gázfogyasztó számára biztonságos helyzetet teremtene azzal, hogy javítaná a feltételeit azoknak a beruházásoknak, amelyek új határkeresztező rendszerösszekötők és új importfolyosók kiépítésére, a gázszállító rendszerek ellentétes irányú igénybevételét lehetővé tévő kapacitások bővítésére és a fölgáztárolókra irányulnak, amit egyébként az európai gazdaságélénkítési terv is támogat.
A rendeletjavaslat a tagállamokkal és a földgázágazat szereplőivel, köztük a Földgázkoordinációs Csoporttal szoros együttműködésben készült. Kidolgozásának aktualitását az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Energiaügyi Tanács külön felkérése adta; ez utóbbi testület 2009. február 19-én arra kérte az energiaügyi biztost, hogy sürgősséggel kezdeményezze egy olyan új jogszabály kidolgozását, amely a 2004-ben elfogadott földgázbiztonsági irányelv helyébe lépve javíthatja az EU szükséghelyzeti válaszadási képességét.
Az EU a világ vezető gázfogyasztói közé tartozik, és a 2009. januári gázbeszerzési válság rámutatott az ellátási zavarok kezelésére jelenleg alkalmazott mechanizmusok gyenge pontjaira. Az EU energiaellátásának több mint egynegyedét a földgázágazat adja. A felhasznált gáz több mint fele külső forrásból származik, és 2020-ra a gázimport részaránya várhatóan a 80%-ot is el fogja érni. Több tagállam már ma is teljes mértékben a külföldről behozott földgázra támaszkodik. 
