Hirdetés
A miniszterelnök arra számít, hogy a kabinet, szokásos keddi ülésén elfogadja a rendszeresen frissített tervezetet, amelyben az euró lengyelországi bevezetésének feltételeit vizsgálják. A Lengyel Parasztpárt (PSL) kicsit sem volt boldog a Tusk által tett, a gazdák nyugdíjrendszerét módosító javaslatok miatt.
„Remélem holnap elfogadjuk a konvergencia tervezetet. Minden jel arra mutat, hogy igen” – mondta Tusk egy sajtótájékoztatón.
Amikor PSL vezetője, Waldemar Pawlak és közte kibontakozó nézeteltérésről kérdezték, csak ennyit mondott; „Nem gondolom, hogy a koalíción belül bármiféle konfliktus lenne. A temperamentumunk kiegészíti egymást, és jól megértjük a másikat, mégha olykor különböző perspektívából is szemléljük a dolgokat.”
„Úgy gondolom, hogy a PSL aggodalmai a nyugdíjrendszer megváltoztatását illetően alaptalanok” – tette hozzá.
Ahhoz, hogy a költségvetési deficitet 2012-re a GDP 3 százalékára csökkentsék, Tusk a program részeként a – Lengyelországban eddig kiváltságos helyzetben lévő - gazdáktól nagyobb havi hozzájárulást vár el. Ezt azzal éri el, hogy belépteti őket a nemzeti nyugdíjrendszerbe.
A PSL támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint az 5 százalékos parlamenti küszöb körül mozog. Ha tehát a kisebbik kormánypárt be akar kerülni a 2011-ben esedékes választásokon a parlamentbe, Pawlaknak be kell bizonyítania, kész harcolni a gazdák érdekeinek érvényesítéséért, ők adják ugyanis választói bázisának döntő részét.
Tusk hozzátette, ha a következő években a gazdasági növekedés az előrejelzésekhez képest lassabb ütemben következik be, a deficitet csak a tervezettnél egy ével későbbre, 2013-ra tudják az uniós feltételnek megfelelő 3 százalékra csökkenteni.
A kormány múlt héten mutatta be pénzügyi konszolidációs programját, amely felső határt szabna a kormányzati kiadásoknak és felgyorsítaná az állami tulajdonban lévő eszközök eladását annak érdekében, hogy elkerüljék államadósság növekedését, illetve, hogy az országot felkészítsék az euróövezetbe való belépésre.
Egy, a Reuters által készített elemzés szerint, Lengyelország 2014-ben csatlakozhat az euró-övezethez. Varsó azonban 2015-öt tartja reális dátumnak.
A miniszterelnök a múlt héten azt is bejelentette, hogy – a várakozásokkal ellentétben – nem indul az ősszel tartandó elnökválasztáson, mert a kormány fejeként az ország gazdasági problémákból való kilábalására akar koncentrálni.
Kedden viszont megerősítette, hogy pártja, a Polgári Platform (PO) vagy a külügyminisztert; Radoslaw Sikorskit, vagy a parlament alsó házának elnökét; Bronislaw Komorowskit indítja jelöltként az elnökválasztáson.
„Mindkettőjüknek van előnye, csak különböző módokon, és nem fogom megmondani, hogy ki az én kedvencem” – mondta Tusk, majd hozzátette, hogy nem akarja terhelni a pártot a saját preferenciájának kinyilvánításával.
Lengyelországban a miniszterelnöknek és a kormánynak van nagyobb hatalma, az elnök viszont megvétózhatja a törvényeket, és ő képviseli a nemzetet a világ felé. A PO szeretné, ha a jelenlegi elnök Lech Kaczynszki távozna a hatalomból, ugyanis a kormány reformintézkedéseinek jelentős részét blokkolta.
(EurActiv/Reuters)
Vélemények:
Lengyelország az egyetlen európai ország, aki 2009-re átvészelte a gazdasági válságot, írta a lengyel pénzügyminiszter, Jacek Rostowski a Wall Street Journal hasábjain.
Szerinte a többi ország tanulhatna a lengyelektől.
„A kis- és középvállalkozások a lengyel gazdaságban vállalt jelentős része fontos szerepet játszott Lengyelország gazdasági sikerében. Európa-szerte Lengyelországban a legnagyobb a vállalkozók aránya a munkaerőpiacon, akik igen rugalmasan reagáltak a válság okozta sokkhatásra. Az EU alapok gyors felszívása mellett a kormány is segített a kereslet és a befektetéseket fenntartásában” – írja Rostowski.
Ezen felül a miniszter arra is emlékeztetett, hogy Lengyelország volt az egyedüli olyan európai ország, aki megengedhetett volna magának egy gazdaságélénkítő programot, mégsem vezetett be ilyet.
„A nagy mértékű ortodox intézkedések (amelyek ebben az időben eltértek a szokványostól) célja a befektetők bizalmának visszanyerése volt, olyan időszakban, amikor Kelet- és Közép-Európára (mint később kiderült helytelenül) a gazdasági mélyrepülés mintájaként tekintettek.” – magyarázta Rostowski.
Hozzátette, országa a válság alatt mindvégig az évek óta meghatározó deregulációs vezetést folytatta; ami a még állami tulajdonban lévő vállalatok privatizálását, az adózási törvények egyszerűsítését, az adómérték megkurtítását, és az üzleti életet érintő bürokratikus akadályok csökkentését jelentette.
„Egy élénkítő csomag helyett egy hatékony megtakarítási program lett törvénybe iktatva, továbbá különböző strukturális reformmegoldásokat vittek végbe. Ez Lengyelország sikerének a titka” – vonta le a következtetést a miniszter. 
