Hirdetés
Az IMF, az Európai Unió és a Világbank hivatalosan tegnap jelentette be, hogy összesen 20 milliárd euróval támogatják a magyar gazdaságot (EurActiv.hu 2008.10.29.). A bejelentés alkalmából szervezett sajtótájékoztatón a kormány képviselői elmondták, továbbra sincs pontos céldátuma az euró bevezetésének. Simor András jegybankelnök leszögezte, hogy az ún. maastrichti kritériumok teljesítése nélkül nem reális a bevezetésről beszélni.
Az eurót akkor lehet egy országban bevezetni, ha megfelel az EU ún. „maastrichti kritériumainak”. E gazdasági feltételek teljesítése ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a közös pénz stabil és inflációmentes maradjon, illetve, hogy hosszú távon is megőrizze az árstabilitást és biztosítsa a gazdasági kiszámíthatóságot.
A kritériumok a gazdaság négy mutatójához határoznak meg célértéket:
- Ástabilitás: Az infláció legfeljebb 1,5 százalékkal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagindexénél.
- Kamatok konvergenciája: A hosszú lejáratú kamatláb legfeljebb 2 százalékkal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagánál.
- Árfolyamstabilitás: Az európai árfolyam-mechanizmuson (ERM) belül az utolsó két évben nem értékelték le a nemzeti valutát.
- Kormányzati pénzügyi pozíciók: A költségvetési hiány legfeljebb 3 százalék lehet, az államadósság pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.
Ezekből az első és az utolsó pont megvalósulásáért felel a kormányzat, a többi a Nemzeti Bank hatáskörében áll.
Simor András, újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Banknak sok éve ugyanaz a „nagyon határozott véleménye van” az euró bevezetéséről: „Minél hamarabb, annál jobb”. A jegybankelnök ugyanakkor rámutatott: „nem látok esélyt arra, hogy a maastrichti követelmények betartása nélkül az eurót Magyarországon be lehessen vezetni. Nekünk az a feladatunk, hogy ezeket a követelményeket minél hamarabb teljesítsük, […] ráadásul úgy kell teljesítenünk, hogy hosszú távon is tudjuk ezeket tartani.”
A válság közelebb hozta Magyarországot a kritériumokhoz?
Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési miniszter tegnap a Pénzügyminisztériumban sorra vette a kormányzat felelősségébe tartozó kritériumokat. A miniszter elmondta, hogy a kormány jelenleg, mintegy 1,8 százalék költségvetési többlettel számol, vagyis „a kormány által kidolgozott makropálya […] a maastrichti kritériumok környékére viszi Magyarországot a költségvetési feltételek szempontjából”.
Az államadósság kapcsán a miniszter hangsúlyozta, hogy az EU és az IMF hitele nem növeli a magyar államadósságot. „Azzal, hogy a vártnál gyorsabban és nagyobb mértékben csökken a költségvetési hiány, Magyarország középtávon érdemben csökkenő állami eladósodást fog mutatni,” mondta Bajnai.
Az inflációi illető kérdésekre a miniszter nem tudott konkrét választ adni, mivel „jelenleg még nehéz megmondani mi lesz a [három legalacsonyabb inflációs érték] átlaga, amihez igazodni kell”. Bajnai ennek ellenére optimista volt, úgy vélte, infláció terén is „jól állunk”.
A miniszter beszámolója tehát azt sugallja, hogy a nemzetközi szervezetektől kapott készenléti hitel stabilitást kölcsönöz a magyar gazdaságnak, és a magyar kormány által kidolgozott gazdasági stabilitási program keretében továbbra is tartható lesz a konvergenciakritériumok megvalósításához előírt ütem.
Szakértők szerint a hitel valóban a stabilitás megteremtését és a bizalom erősítését szolgálja (EurActiv.hu 2008.10.30.), de azt tartják a legjobbnak, ha Magyarország nem nyúl a felajánlott összegekhez. 
