Hirdetés
A 2003-as csatlakozási szerződésekben - Málta, Ciprus és Szlovénia kivételével - az új tagállamok a külföldiek földtulajdon-szerzésének korlátozását kérték. A munkaerő és tőke szabad áramlásának alapelvét korlátozó rendelkezések Lengyelország esetében tizennégy, a többi tagállam esetében hét évig lehetnek érvényben.
A szerződésben ugyanakkor lefektették, hogy három éven belül a Bizottság felülvizsgálhatja a fennálló korlátozásokat, és amennyiben szükséges, ajánlatot tehet azok megszüntetésére. A Centre for European Policy Studies (CEPS) tanulmányán alapuló jelentés azonban nem látja indokoltnak a korlátozások feloldását.
A korlátozások háttere
Hazánk és a többi kilenc új tagállam csatlakozásakor jelentős aggodalmak kísérték a „földkérdést”, a külföldiek földtulajdon-szerzésének feltételeit. Ezek elsősorban a szociális-gazdasági feltételek megváltozásával illetve az uniós közös mezőgazdasági politika (KAP) bevezetésével voltak összefüggésben.
A belső piacon azonnal megmutatkozó hatalmas különbségek a föld bérleti- és felvásárlási árában jelentős problémákat okozhattak volna. Ezért a negatív hatások elkerülésére a kormányok moratóriumot kértek a szabályok teljes alkalmazására.
Továbbra is fennálló különbségek
Az uniós csatlakozás jelentős mértékű változásokat hozott magával - különösen a külföldi befektetések és a mezőgazdaságnak juttatott támogatások terén. A termőföldek piacán mind az eladás, mind pedig a bérbeadás ára nőtt az új tagállamokban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy közel lenne a régi tagállamok áraihoz.
Az eladási árak a legnagyobb mértékben Lettországban nőttek, mintegy hatvan százalékkal. Csehország és Szlovákia esetében nem történt növekedés, sőt, még olcsóbb lett a termőföld. Ezzel együtt azonban még mindig a legdrágább új tagállamok közé tartoznak, átlag 1300 euró hektáronkénti árral, a kétezer eurós határt csak Lengyelország közelíti meg. Összehasonlításképp: Kelet-Németországban az átlagár 3600 euró körül van, a legdrágább pedig Hollandiában, ahol a harmincezer eurót is túllépheti egy hektár föld ára.
A bérletek terén sem csökkentek jelentős mértékben a különbségek, pedig a föld bérlésének piaca nyitott a külföldiek számára is. Itt hazánk vezet a 2005-ben mért 67 euró/hektár bérleti díjjal, a legolcsóbb Szlovákia, ahol 18 euróért már bérbe vehető a termőföld.
A fennálló különbségek miatt a bizottsági jelentés a hátralevő idő megfelelő kihasználását, és köztes reformok bevezetését ajánlja.
Hazánk és a földkérdés
Hazánk az egyetlen ország, ahol teljes mértékben tiltják a külföldi székhelyű nem jogi személyek, azaz például a vállalatok földvásárlását. A földtulajdon megoszlását illetően ez nem is meglepő: 2006-ban az összes földtulajdon 93,1 százaléka volt természetes személyek kezében, 11,7 százalék az állam tulajdonában, az egyéb tulajdon aránya pedig 5,2 százalékot tett ki.
A földárak tekintetében nem követik az újonnan csatlakozottak között legmagasabbnak számító bérleti díjakat az eladási árak. A 2005-ös 742 euró/hektáronkénti ár még a hetek között is alacsonynak számít.
A moratórium letelte után jelentős mértékű felvásárlástól tartanak a gazdák. A tulajdonviszonyok átrendeződése után leginkább az osztrák befektetők tömeges jelenlététől tartanak. Jól jelzi ezt a félelmet, hogy míg Csehország 2007 elején megnyitotta a földtulajdon piacát a külföldiek előtt, egy tavaly májusban tartott találkozón Gráf József földművelésügyi- és vidékfejlesztési miniszter kijelentette, hogy a tilalom 2011-ig biztosan érvényben marad, sőt, a kormány lehet, hogy megpróbálkozik annak meghosszabbításával.
