Hirdetés
Július 25-én, az EU 27 tagállamából delegált szakértői csoport felállított egy, a fenti követelményeknek megfelelő feltételrendszert. Párizs azt reméli, hogy a „szigorú kritériumokból” kiindulva, a tagállamok megegyezésre jutnak a Coreper szerdai ülésén.
Az EurActiv korábbi cikkeinek megfelelően az EU kétszakaszos megoldásban gondolkodik. Ez azt jelenti, hogy csak azok a bioüzemanyagok számítanának bele a 10 %-os célkitűzésbe, melyek a fosszilis üzemanyagokhoz képest legalább 35 %-kal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki. Ez az arány 2017-ig akár 50 %-ra is növekedhet.
Diplomáciai források szerint, nemzeti szakértők arról is megegyeztek, hogy a földhasználat indirekt hatásait is figyelemmel kell kísérni. Az erdőirtás például a szén-dioxid kibocsátás megemelkedéséhez vezethet, a hagyományosan élelmiszertermesztésre használt földek bioüzemanyag-termelésre való átállítása pedig az élelmiszerárak növekedését vonhatja maga után.
Szóba került az is, hogy azok a bioüzemanyag gyártással foglalkozó termelők, akik „rossz minőségű talajon” termelnek, plusz szén-dioxid kibocsátásra jogosító „bónuszokat” kaphatnak, legfeljebb további 29 gramm erejéig. Erről azonban még nem született megállapodás.
Az EurActiv forrásai szerint a feltételek között szerepelne, a bioszféra és a magas széntartalmú területek (például erdők és mocsarak) védelme. Ezek kötelező érvényű feltételek lennének.
Egyéb környezetvédelmi és szociális kritériumok, mint a víz, talaj és levegővédelem, vagy a gyermekmunka tilalma és az emberi jogok tiszteletben tartása, nem számítanának kötelező érvényűnek, de a termelőknek ezekről is be kell majd számolniuk. Hosszú távon az EU-nak az a célja, hogy ezeknek a feltételeknek a teljesülését is szükségessé tegyék az ún. „bioüzemanyag igazolás” megszerzéséhez.
A Bizottság minden második évben tájékoztatna a bioüzemanyagok termeléséből adódó indirekt hatásokról a földhasználatot és az élelmiszerárakat illetően, és szükség esetén módosító intézkedéseket léptetne életbe.
Ennek ellenére úgy tűnik, a Parlament képviselői visszautasítják a kitűzött 10 %-os álomhatár elérését. A mai plenáris ülés esti szavazásán a Parlament Ipari és Energiaügyekért felelős bizottsága a kritériumok elvetését terjeszti föl, mivel véleménye szerint azok nem fognak eredményre vezetni. Claude Turmes, a Zöldek egyik képviselője saját tanulmányára hivatkozott, melyben a lesújtó véleménnyel van a 10%-os határról.
Egy pártközi és nemzetek közötti megállapodás ugyanakkor csupán 4 %-os limitet javasol, mindezt 2015-ös határidővel, „melynek 20%-át a újrahasznosítható energiából származó elektromos áram vagy hidrogén, illetve algából vagy biomasszából származó biogáz vagy üzemanyag tenné ki”. A Parlament Környezetvédelmi bizottsága annak ellenére támogatta az ötletet, hogy a Bizottság továbbra is ragaszkodik a 10 %-os határ betartásához.
Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az EP képviselői még a Bizottság javaslatánál is szigorúbb fenntarthatósági kritériumokat támogatnának, beleértve az üvegházhatású gázok mértékének akár 55-60 %-os csökkentését. 
