Hirdetés
A szerkesztőségünkhöz is eljutott javaslattervezetet egy május 14-i diplomáciai összejövetelen (COREPER) maga az EU soros elnökségét betöltő Szlovénia képviselője mutatta be.
Bár a dokumentum még nem számít hivatalosnak, Uniós források szerint a szöveg jelentősen módosult a korábbi változathoz képest, hogy megszerezzék Franciaország és Németország támogatását. A két nagy befolyással rendelkező tagállam hat másik országgal összefogva, a blokkoló kisebbség eszközének használatával fenyegetett, ha a korábbi javaslatot szavazásra bocsátják a Tanácsban.
„Természetesen nem mindenki elégedett a javaslatokkal,” kommentálta a hallottakat egy, a Tanács ülésén résztvevő Uniós hivatalnok. Ugyanakkor hozzátette, „általában véve minden delegáció hajlandónak mutatkozott ezen az alapon együttműködni”.
A cél most az, hogy az energiaügyi miniszterek megegyezzenek egy „általános megközelítésben” a legközelebbi, június 6-i találkozójukon, mondta a hivatalnok, a részletek később kerülnek kidolgozásra. „A cél az, hogy kompromisszumot alakítsanak ki.”
„Egyik delegáció sem vitatta a júniusi energiaügyi Tanácson, hogy egy kompromisszum elérése lenne a cél”, erősítette meg egy magas rangú diplomata.
Egy „független” Átviteli Rendszerirányító (Transmission System Operator, TSO)…
A felülvizsgált szöveg megengedné a korábbi állami monopóliumoknak (EDF és GDF Franciaországban, E.ON és RWE Németországban), hogy megtartsák a gáz- és villamos energia-hálózatuk feletti tulajdonukat. A menedzsment feladatokat ugyanakkor át kellene adniuk egy erős döntéshozatali jogokkal rendelkező független Átviteli Rendszerirányító szervnek, aki az olyan napi tevékenységeket végezné, mint a hálózat működtetése és fenntartása.
… szigorú felügyelet mellett
A franciáknak és a németeknek tett kulcsfontosságú engedményt azonban a TSO szigorú ellenőrzésében testesülne meg. A TSO egy Felülvizsgálati Szerv ellenőrzése alatt állna, amely „a vagyoni helyzetre jelentős hatással járó döntésekért felelne” az anyavállalatnál.
A szöveg hozzáteszi, hogy ezek alatt főleg „az éves költségvetések elfogadásáról, az átviteli rendszerirányító eladósodásáról és a részvényesek között szétosztandó jutalékokról” szóló döntéseket kell érteni.
A Felülvizsgálati Szerv tagjait döntően az a cég jelölné, aki a hálózat tulajdonosa. A többi jelöltet „harmadik személyek”, a cég részvényesei, illetve a TSO képviselői jelölnék, a szöveg azonban nem határozza meg ennek arányait, hanem további egyeztetések tárgyává teszi
Egy korábbi kompromisszumos javaslat szövegében, melyet a Bizottság április végén hozott nyilvánosságra, a Felülvizsgálati Szerv tagjait elsősorban egy független Megbízott jelölné, aki legkevesebb öt évvel a kinevezését megelőzően semmilyen kapcsolatban nem állt az anyavállalattal (EurActiv.com 05/05/08). Franciaország és Németország megelégedésére azonban ezt a cikkelyt most elvetették.
Egy diplomata véleménye szerint, egy ilyen drasztikus ellenőrzés valóban olyan jelentősen korlátozta volna a cégek döntéshozatali képességeit, hogy részvénypiaci értékelésükre is kihatással lett volna.
Felülvizsgálati záradék
A szöveghez csatoltak továbbá egy felülvizsgálati záradékot, amely a Bizottságot az irányelv alkalmazhatóságáról szóló „részletes jelentés” elkészítésére kötelezi a hatályba lépést követő ötödik év elteltével. A jelentés azt vizsgálná, hogy „mennyiben eredményezte a vagyonjogi leválasztás az átviteli rendszerirányító teljes és hatékony függetlenségét”. Ugyanakkor a szövegtervezet még nyitva hagyja az öt éves periódus kérését, további vitákat engedélyezve ez ügyben.
