Hirdetés
Mozgalmas napokat tudhat maga mögött a magyar gazdaság. Múlt hét csütörtökön (június 3.) és pénteken (június 4.) a Fidesz két vezető politikusa, Kósa Lajos és Szijjártó Péter Magyarország gazdasági helyzetét Görögországéhoz hasonlította, melyre nem maradhatott el a piac markáns reakciója: a forint euró árfolyama pillanatok alatt négy éves mélypontra zuhant, és ezen Varga Mihály államtitkár szombati korrigáló nyilatkozata sem javított sokat.
Eközben Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt, ahol José Manuel Barroso bizottsági elnöknek megígérte, a magyar gazdasági adatok feltárása után 72 órán belül gazdasági akciótervet dolgoz ki a kormány (EurActiv.hu 2010.06.03.). Ennek megfelelően a 29 pontos programot kedden (június 8.) délután ismertette Orbán Viktor az Országgyűlés előtt.
„Az adózás egyrészt igazságtalan volt, másrészt büntetésnek érezte mindenki. Valójában az is volt. Büntető adózás, hiszen teljesíthetetlen dolgokat követelt.” Ezzel kezdte beszédét a miniszterelnök, aki a bevezető után az adórendszer átalakítását célzó intézkedésekről szólt.
Következő év elejétől megszüntetnék a kétsávos jövedelemadót és mindenki az egységes 16 százalékos sávba tartozna. A társasági adót már jövő hónaptól 19-ről 10 százalékra csökkentenék az 500 millió forint alatti nyereséggel rendelkező vállalkozások esetében. A kis-és középvállalatok (kkv) számára tovább könnyítést jelentene majd a bürokrácia csökkentése, tíz, úgynevezett „vállalkozói kisadó” eltörlése, azt azonban még nem tudni, hogy pontosan mely adókat iktatná ki a kormány.
Az emiatt keletkező hiányt többek között a bankokra, biztosítókra és leasing cégekre kivetendő adókkal ellensúlyoznák, hasonlóan a május során Brüsszel által bevezetni javasolt bankadóhoz.
"Hiszek a »szennyező fizet« elvének helyességében. Egy olyan rendszert kell kiépítenünk, amely gondoskodik arról, hogy a pénzügyi szektor állja a jövőbeni banki válságok költségeit" - jelentette ki a juavaslat bemutatásában Michel Barnier belső piaci biztos.
Elemzők szerint viszont ez az adó könnyen az ügyfelekre csapódhat vissza. Szijjártó Péter újságírók kérdésére elmondta, ezt a hatást a piacfelügyeletek erősítésével fogják kiküszöbölni.
Megszüntetnék az öröklés és az ajándékozás utáni adózást valamint az adójóváírás intézményét is: ezzel együtt a minimálbér adómentessége is megszűnne.
A kormány befagyasztaná a közüzemi díjak emelését és költségstopot vezetne be az állami és költségvetési intézményeknél. Ez 15 százalékos bértömeg csökkentést jelentene a Fidesz elképzelései szerint, mely tartalmazhat elbocsátást és/vagy (felsővezetőkre vagy mindenkire kiterjedő) bércsökkentést. A miniszterelnök szerint minden intézmény szabadon dönthet, hogyan oldja meg azt, hogy az állam kevesebb pénzt juttat majd.
Az állami vállalatok vezetőinek fizetését havi bruttó két millió forintban limitálnák, és az állami vezetők végkielégítésére és béren kívüli juttatásaira 98 százalékos adót vetnének ki. A pártok támogatását is csökkentenék. A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, ha kell, alkotmánymódosításra is sort kerítenek, miután felmerült, hogy ez utóbbi szabályozás alkotmányba ütközhet.
A miniszterelnök kitért a deviza alapú lakáshitelek megszüntetésére, így szabad utat engedve a forint alapú lakáshiteleknek. Ezzel együtt a fizetésképtelen devizahitelesek védelmére az év végéig kilakoltatási moratóriumot vezetnének be és létrehoznának egy nemzeti eszközkezelő rendszert, mely az ilyen esetekben megállapodást kötne a bankokkal a helyzet megoldására.
Orbán Viktor összességében egy teljesen új gazdasági rendszer kialakításaként értékelte az általa bemutatott csomagot. „Az ország azt várja tőlünk, hogy az egész régi rendszert, nem csak elemeit, az egész régi rendszert lebontsuk, és építsünk egy teljesen új rendszert.” – mondta. A kormány szerint az akcióterv következményeként 10 év alatt 1 millió új munkahelyet tudnak majd teremteni. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy gondosan, precízen, körültekintően és következetesen fognak dolgozni kormányzásuk idején.
Az ellenzéki pártok kritikával illették a kormány elképzeléseit, általánosságban szegényellenesnek és felületi kezelésként írva le azt.
Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke szerint a Fidesz akcióterve „akciókat tartalmaz a szegények ellen, a gazdagok védelmében.”
Az LMP szerint a kormány cserben hagyja a szegényeket, és nehezményezik, hogy a Fidesz nem vázolta, miből teremtenek pénzt az adócsökkentésre. A párt elnöke, Schiffer András a kormánypárt neokonzervatív fordulatáról beszélt, az egykulcsos adóról pedig úgy nyilatkozott: „nem mondják meg világosan azt [a Fidesz képviselői], hogy ez a politika, ez a felső középrétegek egyoldalú kedvezményezéséről szól.”
Vona Gábor, a Jobbik pártelnöke alkalmatlannak és átgondolatlannak ítélte az akciótervet, szerintük ez csupán fájdalomcsillapító lehet, mely nem jelent valós orvosságot a problémákra, és hiányolták az intézkedések hatástanulmányait.
Orbán Viktor a program védelmében a következőképpen fogalmazott: „ha ebben az országban semmi sem szent, ha semmiben sem lehet megbízni, ha állandóan be akarjuk bizonyítani, hogy semmi értelme semminek, akkor nihilisták és cinikusok leszünk, és az ilyen országnak nincs jövője.”
Vélemények:
Oszkó Péter, a Bajnai kormány volt pénzügyminisztere a Magyar Televízió Ma Reggel c. műsorában „zseniális politikai beszédnek” nevezte Orbán Viktor tegnapi, a programot ismertető felszólalását.
„Egy zseniális politikai beszéd volt Orbán Viktor tegnapi bejelentése, a kormányfő megnyugtatta a piacot, a lakosság pedig azt gondolhatja, hogy cselekszik a kormány.” – mondta Oszkó. A volt pénzügyminiszter azt is hangsúlyozta, a programban több olyan elem van, melynek részletei még kidolgozásra várnak, így például az, hogy a bankadót milyen adóalap szerint számolják majd. Véleménye szerint ezen részletek megfelelő kidolgozásával meg lehet teremteni az egyensúlyt a költségvetés két, bevételi és kiadási oldala között.
Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója a Világgazdaság hasábjain megjelent értékelése szerint az Orbán-kormány a nemzetközi piacok és az európai politikai elit érzékenysége miatt kénytelen volt változtatni eredeti gazdaságpolitikai elképzelésein, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tegnap bemutatott csomag megnyugvást hoz a piacok számára.
„Ha a bejelentett intézkedések gazdasági és költségvetési összefüggéseire szorítkozunk, akkor valószínű, hogy a globális pénzpiac és az európai politikai vezetők egyként megnyugodhatnak: Magyarország – ellentétben a megelőző hét év fiskális ámokfutásával, de hasonlóan a 2009-es évhez – idén, illetve nagy valószínűséggel jövőre is racionális, fenntartható költségvetési politikát folytat majd. „ – írja kommentárjában Bartha.
