Hirdetés
„Társadalmi innováció nélkül nincs semmilyen technológiai innováció,” – közölte Špidla, aki kihangsúlyozta, a generációs változásokkal szemben az emberi tőke a legfontosabb forrás.
A foglalkoztatásért felelős biztos szerint az összes gazdasági tevékenységnek a humánerőforrás fejlesztésére kell összpontosítania: az egész életen át tartó tanulásnak, a diszkrimináció-mentességnek, a szerkezeti változtatásoknak és a határokon átnyúló társadalmi párbeszédnek mind prioritásoknak kell lenniük.
Új munkabiztonságot kell építeni
A cseh biztos szerint a modern társadalmak folyamatos változáson mennek keresztül, a régi módszerek pedig nem képesek a jelen problémáival megbirkózni. Így a jelenlegi válság végérvényesen megváltoztatja az európaiak üzletkötési szokásait.
Ezért dolgozta ki az EU a flexicurity (a rugalmasság és a biztonság angol szavak ötvözése) fogalmát, magyarázta Špidla. Hozzátette, az egyre növekvő államadósság valamint a kormányok azon képességének hiánya, hogy jelentős támogatásokat és gazdasági biztonságot nyújtsanak a munkanélkülieknek, nem rontja a fenti elképzelés hitelességét.
„Első alkalommal sikerült a rugalmasságot és a biztonságot egy szintre helyeznünk,” – jelentette ki Špidla. „Azonban most, hogy a rugalmasság megvan, új biztonságot kell építenünk.”
A foglalkoztatásért felelős biztos szerint rugalmasság nélkül a munkanélkülieknek nehezebb lenne visszatérni a munkaerőpiacra. A munkanélküliek átképzését és az új állások elfogadására történő felkészítését célzó vezérelv valódi esélyt ad számukra, hogy minőségi munkalehetőségeket találjanak.
A Lisszaboni Stratégia II feladata az irányítás problémájának megoldása
Špidla cáfolta azon állításokat, melyek szerint a Lisszaboni Stratégia, az EU növekedést és munkahelyeket célzó átfogó stratégiája kudarcot vallott volna (EurActiv.com 2009.06.03.). A biztos megvédte a Bizottság által az elmúlt években tett előrelépéseket, és megjegyezte, a „kiegyensúlyozott háromszög – gazdasági növekedés, társadalmi kohézió, környezeti fenntarthatóság – fogalmát nem szabad elhagyni, mivel nincs jobb koncepció.”
„A Lisszaboni Stratégia nem teljes siker, de nem is kudarc,” – közölte a biztos, majd hozzátette, más országok – például Kína és Japán –követendő modellként tekintenek rá. A válság nélkül elértük volna a lisszaboni célkitűzéseket, hangsúlyozta Špidla.
A válság előtt a nők átlagos aránya a munkaerőpiacon 59 százalék volt, éppen a 60 százalékos cél alatt. Ugyanez mondható el az idősek átlagos arányáról, mondta Špidla.
Néhány előrelépés ellenére Špidla elfogadta, hogy a folyamatot a megfelelő és hatékony irányítás hiánya akadályozta.
A stratégia két szálon fut – közösségi és kormányközi irányítás alatt, fejti ki a biztos. „A koordináció nyílt módszere hozott némi fejlődést, de általában az irányítás nem volt hatékony,” – jegyezte meg, miközben az elfogadott célkitűzések felé tett előrelépéseket mérő pontosabb mutatók mellett érvelt.
Egy alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé: Elsődleges cél az emberi tőke
Amint az EU felülvizsgálja a Lisszaboni Stratégiát, a foglalkoztatásért és a szociális ügyekért felelős biztos szerint a társadalmi integrációnak nagyobb nyilvánosságot kell kapnia. „Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy az összes változtatás társadalmilag elfogadott,” jegyezte meg Špidla, akik számára a 2010 utáni Lisszaboni Stratégiának biztosítania kell, hogy az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságba való átmenet illeszkedik egy társadalmilag életképes tervhez.
Elkerülhetetlen, hogy 4,5 millió új “zöld” munkahely teremtésekor hasonló számú semmisüljön meg, állítja a biztos.
Tekintettel arra, hogy az ő szemében az átmenet akár tíz évig is tarthat, Špidla elmondta „biztosítanunk kell egy elfogadható és szilárd környezetet azok számára, akik munkahelyüket elvesztik”, majd hozzátette, a szociális védelem és a versenyképesség együtt járnak a társadalmi nyugtalanság elhárításában.
Hátat fordítani az olyan elavult mintáknak, mint a korai nyugdíjazás
A biztos szerint el kell fordulnunk olyan elavult nézetek felől, melyek szerint a korai nyugdíjazás enyhítheti a fiskális nyomást és új munkahelyeket teremthet.
Azon tagállamok, melyek a korai nyugdíjazás mintáját választják, magas munkanélküliséggel is rendelkeznek, magyarázza Špidla. Ennek megfelelően azok, akik alacsonyan tartják a fiatal nyugdíjasok számát több aktív munkavállalóval rendelkeznek a munkaerőpiacon.
„A munka egy dinamikus jelenség,” hangsúlyozta a cseh biztos. „Ez nem egy torta, amelyet szeletekre lehet vágni, inkább egy olyan konyha, mely egy nagyobb tortát készít. Mint ilyen, a munkaerőben [történő] növekedés a munkaerő-kapacitás növekedését generálja.” – mutatott rá Špidla.
Ahhoz, hogy a jelenlegi válságból kilábaljunk az Európai Uniót egy integráltabb munkaerőpiaccá kell alakítani, melyet a nyugdíjak és az egészségügyi biztosítás hordozhatósága segítenek elő.
Az emberek gyakrabban váltanak munkahelyet, mint régebben, és az olyan kezdeményezésekkel, mint a 2006-os Munkavállalók Mobilitásának Európai Éve, az EU ösztönzte őket, hogy így cselekedjenek, mivel a mobilitás jót tesz a gazdasági növekedésnek, a versenyképességnek és a munkahelyteremtésnek, tette hozzá.
Amikor azonban az emberek átmennek a határokon, gyakran elveszítik nyugdíj-jogosultságukat, közölte Špidla. Valóban, egyes munkáltatói nyugdíjsémák várakozási időt szabnak meg, mások megszolgálási időt vetnek ki, és nem minden terv teszi lehetővé a jogok átruházását más rendszerekbe egyazon országon belül, vagy az EU tagállamok között.
Az EU kék kártya vonzani fogja a tehetségeseket anélkül, hogy agyelszíváshoz (brain drain) vezetne
Nem titok, hogy a növekedéshez vezető ösvényre vissza lehet lépni, ha több kreatív és innovatív munkás érkezik az európai munkaerőpiacra, azonban a kritikusok gyakran azt állítják, hogy az EU kék kártya nem elég ambiciózus, és az a vád fogja érni, hogy a bevándorlók ellopják az európaiak munkáját.
„Úgy hiszem, az EU kék kártya működni fog, azonban még legalább öt évre lesz szükségünk”, hogy az első kézzelfogható eredményeket lássuk, jelentette ki Špidla. Az ötlet az volt, hogy Európát vonzóvá tegye a szakmunkások számára anélkül, hogy a fejlődő országokban agyelszívást idézzen elő, kialakítván ezzel egy mindenki számára kedvező körkörös migrációt, közölte a biztos, azt hangsúlyozva, hogy az igazi cél a bevándorlók áramlásának ellenőrzése volt.
Vladimir Špidla Daniela Vincenti-Mitchener-rel, az EurActiv munkatársával beszélgetett.
Az interjú teljes szövege francia nyelven itt olvasható.
Háttér:
Vladimir Špidla az Európai Bizottságban a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és az esélyegyenlőséggel összefüggő kérdésekért volt felelős 2004-es kinevezése óta. Még mindig nem világos, hogy mandátumát a következő ciklusban megújítják-e.
Korábban miniszterelnök, munkaügyi és szociális ügyekért felelős miniszter és a Szociáldemokrata Párt elnöke is volt hazájában, Csehországban.
Miután a Lisszaboni Szerződés még mindig Václav Klaus cseh elnök aláírásától függ, továbbra sem tisztázott, hogy az új Bizottság tagjait a Lisszaboni Szerződés, vagy a jelenleg hatályos Nizzai Szerződés alapján nevezik-e ki.
Az Európai Bizottság Špidla felügyelete alatt indította el a megújított Szociális Menetrendet 2008 júliusában, mint a fejlődést és munkaügyet átfogó Lisszaboni Stratégia egyik pillérét.
Špidla a 2007-ben elfogadott flexicurity-re vonatkozó irányelvekkel hagyott nyomot Európában, amelyek a nemzeti munkaerőpiaci reformok inspirációját célozták. További eredményei között szerepel a 2006-os Európai Mobilitás Éve és az ezt követő Foglalkoztatási és Mobilitási Akcióterv.
Az európai egészségbiztosítási kártya konkrét példa arra, hogyan lehet a mobilitást előmozdítani. Špidla biztosi tevékenységégének a szerkezetátalakítás és a foglalkoztatás volt a jelszava. 
