Hirdetés
Miután Magyarország –az Európai Unió tagjai közül elsőként- nemzetközi hitelért folyamodott, a hitelező szervezetek most szoros figyelemmel kísérik a 2010-es magyar költségvetés tervezését. Oszkó Péter szerint ilyen fokú kontrollra még nem volt példa. Belföldön a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék, illetve a 2008-ban felállított Költségvetési Tanács, külföldről pedig a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank is ellenőrzi a magyar számokat. A miniszter hangsúlyozta, „ugyanezt a feladatot még hatványozottabban” a politikai ellenzék is elvégzi.
A 2010-es költségvetés készítőinek azonban még ilyen kontroll mellett sincsen egyszerű feladata, hiszen a fejlődés beindításával párhuzamosan a lehető legszigorúbb megtakarításokat kell valahonnan előteremteni, hogy teljesüljön az abszolút cél, az államadósság csökkentése.
A pénzügyminiszter elmondta, a 2009-ben vártnál 400 milliárd forinttal alacsonyabb bevétellel számolnak 2010-ben, vagyis az eddigieken túl ekkora mértékű megtakarítást kell eszközölni ahhoz, hogy a költségvetési hiány jövőre ne nőjön, hanem csökkenjen.
Azt, hogy ezt a megtakarítást pontosan honnan szeretnék elérni, a pénzügyminiszter nem részletezte, de leszögezte, hogy mind a központi, mint az önkormányzatok költségvetését megkurtítják majd.
„Ennek [a megtakarításnak a] jelentős része a központi költségvetésből érhető el továbbra is, de ilyen mértékű gazdasági visszaesés mellett meg kellett vizsgálnunk az összes költségvetési fejezetet.[…] Az országban gazdálkodó minden egyes intézménynek végig kell gondolnia, hogy végig tudja-e vezetni azokat a takarékossági intézkedéseket, amelyeket az országban minden egyes ember, minden egyes család végigvisz.” – mondta Oszkó Péter a tegnapi sajtótájékoztatón.
A pénzügyminiszter ezzel utalt az önkormányzatoknál megvalósítandó keretcsökkentésre, amely parázs vitát váltott ki a napokban a kormánypárti és az ellenzéki önkormányzatok vezetői között. Debrecen polgármestere elsősorban arra panaszkodott, hogy az önkormányzatok nem fogják tudni finanszírozni az oktatási tevékenységüket, ami további iskolák összevonásához, vagy bezárásához vezethet, a szegedi szocialista polgármester szerint ugyanakkor az elvonás mértéke nem drasztikusabb a korábbiaknál, írja a Hírszerző.
Oszkó Péter hangsúlyozta, költségvetésük megkurtításával párhuzamosan nagyobb gazdálkodási szabadsághoz is juttatnák az önkormányzatokat, ráadásul bizonyos feladatköröket kivesznek az önkormányzatok keze alól. „Ha kevesebb pénzt is kap normatívában az önkormányzati intézmény finanszírozása, kevesebbet is kell költenie, mert kevesebb feladatot kell ellátnia.” – mondta a pénzügyminiszter. Hogy pontosan milyen feladatokat vonnak el, arról nem szólt a tájékoztató.
Az Unió is segíthet spórolni
Oszkó Péter úgy vélte, hogy az önkormányzati költségvetések elvonásait ellensúlyozhatnák az Európai Unió fejlesztési alapjai. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, ezek a források a válság ellenére is meglehetősen nagy arányban érhetőek el.
Az elképzelés szerint 2010-ben szüneteltetnék a kizárólag saját forrású fejlesztéseket, és helyettük inkább az uniós (többségében társfinanszírozású) projekteket ösztönöznék, hiszen ezek „kevésbé terhelik a költségvetést”.
Vélemények:
Szijjártó Péter, a Fidesz kommunikációs vezetője röviddel a pénzügyminiszter bejelentéseit követően kritizálta a tervezetet. „Az alaphelyzeten, a problémán nem jelent változást a tervezett költségvetés, Magyarország továbbra sem tud a saját lábára állni. Ez a költségvetés konzerválja azt az állapotot, mely szerint Magyarország nemzetközi szervezetek segélyein, hitelein vergődik.” – mondta Szijjártó.
Következő lépések:
- 2009. szeptember 9.: A kormány második olvasatban tárgyalja és valószínűleg elfogadja a jövő évi költségvetési tervezetét.
- 2009. szeptember 11.: A kormány benyújtja a költségvetési tervezetet.
