Hirdetés
Forrás: EUvonal/EurActiv
„Még nem vagyunk túl a válságon, és nem tudhatjuk, mikor lesz vége. Végzetes hiba lenne azt hinni, hogy már vége van a gazdasági krízisnek” – hívta fel a figyelmet Sarkozy 920 képviselő és szenátor előtt a Napkirály egykori otthonában. A francia államfő véleménye szerint ezután semmi sem lesz olyan, mint korábban. „Meg kell kérdőjeleznünk azokat az értékeket, ötleteket és döntéseket, amelyek ide vezettek” – mondta Sarkozy, az első francia államfő 1848 óta, aki beszédet tart a parlament előtt.
A negyvenöt perces beszédet az a tavalyi alkotmánymódosítás tette lehetővé, amely engedélyezte a mindenkori francia elnöknek, hogy megjelenjen a parlament előtt.
Sarkozy arról is beszélt, hogy modernizálni kell az ország munkaerő-piacát, valamint oktatási és nyugdíjrendszerét. Elutasította ugyanakkor, hogy megszorító intézkedésekkel vagy adóemeléssel próbálják növekedésnek indítani a gazdaságot. Ezzel Sarkozy az Európai Központi Banknak és Németországnak válaszolt, amelyek korábban szigorúbb költségvetési politikára és a hiány mérséklésére szólítottak fel. A francia költségvetési miniszter éppen a beszédet megelőző napon jelentette be, hogy az államháztartási hiány mértéke 2009-ben és 2010-ben is meghaladja majd a hét százalékot. Sarkozy szerint a válság nyilvánvalóvá tette a jóléti állam francia modelljének értékeit és előnyeit, és újra „divatba hozta” azt.
„És miközben Franciaország változik, Európának is lendületre van szüksége, Európának is változnia kell. A válság után nem működhet úgy, mint előtte. Európának részt kell vennie a világ átalakításában” – mondta az államfő.
Sarkozy beszéde csalódást okozott azoknak, akik az általánosságokon túl konkrét javaslatokat és döntéseket is vártak az államfőtől. Több ellenzéki képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági válság közepette az esemény költségei mintegy félmillió euróra rúgtak.
Harmadjára is átalakul a kormány: tili-toli
A beszédet követő napon Sarkozy ismét váratlan lépést tett: a francia államfő kedden (június 23.) nyolc új minisztert nevezett ki a kormányába. Bár az UMP elsöprő EP-választási győzelme után várható volt némi változtatás, Sarkozy ezzel -elnöksége alatt harmadjára- szinte teljesen átalakította a kabinetet. A miniszterek mintha betanított koreográfiára mind egyel odébb ültek volna, néhol helyet engedve az újaknak.
A párt EP-választási győzelmével két miniszter is távozott, hiszen -Sarkozy kérésére- a mezőgazdasági miniszter, Michel Barnier, és az igazságügyminiszter Rachida Dati is szerepelt az UMP választási listáján.
A mezőgazdasági tárcát a jövőben Bruno Le Maire, Európa-ügyi államtitkár vezeti majd, míg az igazságügy élére Michèle Alliot-Marie, az eddigi belügyminiszter kerül. A belügyi tárcát a munkaügyi miniszter, Brice Hortefeux kapja, akit Sarkozy egyik leghűségesebb bizalmasaként tartanak számon. Hortefeux székét az eddigi oktatásügyi miniszter, Xavier Darcos veszi át, és így az oktatásba ülhet új ember, Luc Chatel személyében, aki eddig a ipari és fogyasztóvédelmi államtitkárként és kormányszóvivőként tevékenykedett.
A külügyek, gazdaság és a környezetvédelmi tárca vezetése nem változik, Bernard Kouchner, Christine Lagarde és Jean-Louis Borloo maradnak a posztjukon.
A legmeglepőbb talán a volt szocialista köztársasági elnök, Francois Mitterrand unokaöccsének kinevezése. Az íróként, zeneszerzőként, és a filmes szakmában is tevékenykedő Frédéric Mitterrand viheti a jövőben a kultúrtárcát. A művészből lett miniszter a VDS, francia lapnak úgy indokolta az államfő választását: "Mindig is tudtam, hogy Sarkozy kedvező véleménnyel van felőlem". 
