Hirdetés
Az Eurócsoport október 12-én Párizsban rendkívüli találkozót tartott, hogy az európai tőzsdék válságos helyzetére megoldást találjanak. Sarkozy elmondta, hogy a jövőben az Eurócsoport lehetne a válságkezelés alapértelmezett kerete. A francia államfő ugyanakkor úgy véli, hogy a csoport havonta megrendezett ülésein megjelenő pénzügyminiszterek nem tudnak megbirkózni a kényesebb kérdésekkel, és így az általuk közvetített üzenet sem igazán megfelelő. „Az eurózóna nem működhet tovább egy jól meghatározott feladatkörrel rendelkező gazdasági kormányzat nélkül,” mondta a képviselőknek Strasbourgban a soros elnök.
Egy erősebb Eurócsoport az EU új, szigorúbb - a világgazdasági rendszert megreformálni kívánó - megközelítést képviselne, és egy Bretton Woods jellegű elképzelésben gondolkodik. Ezt a nézetet az elmúlt hetekben több európai döntéshozó is támogatta. A kibővített G8 csúcsra, melyet Sarkozy - George Bush leköszönő amerikai elnök támogatásával - novemberre hívott össze, mindenki úgy tekint, mint a felülvizsgálati folyamat beindításának fórumára (EurActiv.hu 2008.10.20.).
Sarkozy szerint a csúcstalálkozó akkor lenne a leghatékonyabb, ha azon a G8-ak kiegészülnének a G5 országaival, vagyis a globális nagyhatalmak (USA, Németország, Franciaország, Japán, Egyesült Királyság, Olaszország, Kanada és Oroszország) mellett Kína, India, Brazília, Dél-Afrika és Mexikó résztvenne. Spanyolország kimaradna az új gazdasági világrend alapkőletételéből, emiatt Madrid már a múlt heti brüsszeli Európai Tanács ülésen zúgolódott.
Vége Amerika uralmának?
Bármilyen összetételű is lesz a csúcs, annyi bizonyos, hogy Európa megkérdőjelezi a jelenlegi - az amerikaiak uralmára építő - pénzügyi rendszer aktualitását. Sarkozy szerint az amerikai hibák „tőrbe csalják a kapitalizmust”. „Nem ülhetünk ölbe tett kézzel, látva, hogy az eddigi globális vezető hatalom egyre csökken. Az amerikaiak három évtizeden keresztül úgy éltek, hogy figyelmen kívül hagyták saját korlátaikat,” mondta a francia államfő.
A francia elnök által követelt reform - ahogy azt már korábban többször is hangoztatta - több szabályozást jelent majd:
- „Egyetlen pénzügyi intézmény sem úszhatja meg a szabályozást,” mondta, és egyértelműen utalt a kockázati tőkére és a spekulatív befektetési alapokra;
- csökkentené a világ három vezető hitelminősítőinek (Standard & Poor, Moody, Fitch) hatalmát, mivel a válság alatt tett lépéseiket „botrányosnak” ítélte meg;
- a nemzeti hatóságok által támogatott európai bankok esetében megakadályozná, hogy azok az „adóparadicsomokra” támaszkodjanak.
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso hozzátette, hogy Brüsszel „a derivátumokat is szabályozni kívánja”. Kiemelték továbbá a menedzseri fizetések és a könyvelési előírások szabályozását.
A külföldi felvásárlások kiküszöbölése
Az Európai Parlamentben elmondott heves beszédében Sarkozy nem kímélte az intézményes állami befektetőket sem, amelyeket általában az olajexportőr országok – Oroszország, Dubai és Katar – tartanak kézben. Ez több európai kormánynak okoz fejfájást, hiszen a nagy olajexportőrök így könnyen gyakorolhatnak politikai befolyást a tagállam „stratégiai szektoraiban” – mint az energia és a védelem területe - születő döntésekre.
Sarkozy szerint az európai államoknak jobban kellene védeniük a nemzeti vállalataikat az intézményes állami befektetések „ragadozóitól”. A francia elnök szerint ennek az lehet a megfelelő eszköze, ha saját alapokat hoznak létre. Ezek ugyanis együttműködésre léphetnek egymással, annak érdekében, hogy az európai bankok és vállalatok ne kerüljenek külföldi kézbe, különösen a jelenlegi pénzügyi válság közepette, amely a legtöbb vállalat részvényeit a sokéves átlagon aluli értékre vitte. Egy olasz javaslat is hasonló elképzelést vázolt föl. E szerint az Európai Befektetési Bankot európai intézményes befektetővé kellene átalakítani (EurActiv.com 15/09/08).
Vége az adóparadicsomoknak?
Franciaország – Németországgal és Nagy-Britanniával karöltve – az adóparadicsomok szigorúbb szabályozására is felszólított az EP előtt tartott beszédében. „Egyetlen állami pénzzel működő banknak sem szabad megengedni, hogy adóparadicsomokkal kapcsolatban álljon,” mondta Sarkozy. A legkedveltebb adóparadicsomok jelenleg a Kajmán Szigetek, Monaco és Liechtenstein.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Cooperation and Development – OECD), az EU-tól független párizsi találkozóján a francia költségvetési miniszter, Eric Woerth úgy nyilatkozott: „Most, amikor az adófizetők pénzét a bankok megmentésére költjük, nem elfogadható, hogy a rendszer továbbra is lehetővé tegye az adóparadicsomok kihasználását.”
Svájc különösen erős kritikát kapott, melyet főleg Peer Steinbrück német pénzügyminiszter hangoztatott. Steinbrück szerint ugyanis a svájci pénzügyi feltételek „az adófizetés kikerülésére ösztönzik a német állampolgárokat” és ezért az országot az OECD nemzetközi adóparadicsomokat felsoroló feketelistájára kellene helyezni.
Mindezek után is bizonytalan azonban, hogy sikerül-e uniós szinten közös megállapodást kidolgozni az adóparadicsomokra vonatkozóan, hiszen a blokkon belül is több ilyen terület található.
Vélemények:
A soros uniós elnökség vezetője, Franciaország elnöke, Nicolas Sarkozy a Parlamentben közölte, „Az Európai Központi Bankot egy valós gazdasági kormányzással kell kiegészíteni. Ez benne van a szerződésekszellemében. Az Eurócsoportnak az állam- és kormányfőkkel egy szinten kell lenniük.” A francia államfő a beszédében a jelenlegi gazdasági rendszer reformjára szólított fel: „Nem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy a globális pénzügyi rendszerről alkotott kép átláthatatlanságot, túlzott titkolódzást és a szabályozás hiányát jelentse.”
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso ugyanakkor figyelmeztetett: „A válságból nincs nemzeti kivezető út. Vagy együtt úszunk, vagy elsüllyedünk.”
Az Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője, Joseph Daul a Parlamentben elmondta: „Európának a nyár óta kétszer kellett nagy válsággal szembenéznie. És Európa mindkét esetben meg tudta mutatni, hogy egy közös politikai akarat által nemcsak, hogy egy gyors és erős álláspontot tud elfogadni, hanem befolyásolhatja és vezetheti is globális partnereit.” „A pénzügyi válság természetesen még előttünk áll. Tudunk az ilyen helyzetekben jövőbe mutató szabályokat elfogadni.” mondta.
Az Európai Szocialisták képviselőcsoportjának vezetője, Martin Schulz a plenáris ülésen tartott felszólalásában elmondta: „Azt kell mondjuk, ’soha többet’! Soha többet nem fogjuk megengedni, hogy ilyen katasztrófa történjen a nemzetközi pénzügyi piacokon! Ez lesz az utolsó alkalom, hogy ilyesmi megtörténhetett. Ezért van szükségünk az új szabályokra. Azt szeretnénk, ha mindez az év végéig realitássá válna.”
Graham Watson, az ALDE képviselőcsoportjának vezetője azt mondta: „Ez történik akkor, ha a piacok nem átláthatóak és nincs megfelelő felügyelet. Az elmúlt hetekben a globális pénzügyi rendszer a szakadék alját bámulta és koncentrált lépésekre volt szükség, hogy visszarántsuk onnan.” Sajnálatát fejezte ki, hogy az elmúlt héten tartott Európai Tanács képtelen volt olyan egyértelmű módszereket felvázolni, amelyek mentén az európai pénzügyi piacok felügyeletét ki lehetne építeni.
Daniel Cohn-Bendit, a Zöldek társelnöke úgy vélte: „Minden válság összefügg: a szociális, a pénzügyi és a környezeti. Tudjuk, hogy ezek nem hónapokkal, hanem évekkel ezelőtt kezdődtek, ezért kérem, gyakoroljunk legalább egy kevés önkritikát. Egy évvel ezelőtt a Bizottság ellenezte a pénzügyi szektor szabályozását. Ma mindenki arról beszél, hogy újra kell strukturálni az egészet, de senki nem mondja meg, hogyan. A válasz: egy Új Zöld Megállapodásra van szükség, amely új környezeti és gazdasági alapokra helyezi a rendszert”.
Következő lépések:
- 2008. november: A Sarkozy által javasolt G8 + G5 csúcstalálkozó feláll, hogy válaszokat találjon arra, szükség van-e egy új pénzügyi rendszerre, és ha igen, milyen legyen az. A francia elnök javasolta, hogy a globális csúcs előtt az európai állam- és kormányfők egymás közt is egyeztessenek.
