Hirdetés
Az Európai Bizottság tegnap adott választ a MOL Nyrt. és a Normeston Trading Limited cégek közös kérvényére, amelyben a két cég a MOL Energiakereskedő Kft.-re (MET) vonatkozó ajánlatát ismerteti.
Az eddig kizárólag MOL tulajdonban lévő MET-ben a bizonytalan hátterű Normeston kívánt részesedést szerezni. Az Európai Gazdasági Térségen belül a Bizottság minden két, vagy több cég között zajló felvásárlási, egyesülési és egyéb tulajdonviszonyokat módosító ügyletet ellenőriz; a verseny szempontjából.
A Bizottság trösztellenes ügyekért felelős igazgatósága tegnap (december 14.) azt közölte, hogy „az ügylet nem fogja jelentősen korlátozni a hatékony versenyt az Európai Gazdasági Térségben (EGT) vagy annak bármely jelentős részén”. Innentől kezdve pedig a Bizottság a maga részéről lezártnak tekinti a kérdést.
Mivel azonban az eljárásban a kérelem maga nem, csak a Bizottság véleménye és döntése nyilvános, az nem derül ki, hogy a Normeston mekkora részesedést szerezne a magyar cégben. A Magyar Nemzet (december 4-i szám) információi szerint ez az arány 50 százalék. Ezt az információt a MOL lapunknak is megerősítette.
Az Index tegnap megjelent cikke pedig az Emfesz (Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft.) eladása körüli ügyekhez kapcsolja a cég tulajdonigényét. Egy, az EurActivnak névtelenül nyilatkozó szakértő elmondta, a bevásárlás hátterében az oroszoknak az a célja állhat, hogy befolyást szerezzenek a magyar gázszállításban. „Ha a MOL-nak osztanak lapot az újraformálódó Emfeszben, akkor valószínűleg e cégen keresztül száll be.”
A MOL-lal közös tulajdonra lépő Nomeston nevű cégről mindössze annyit lehet tudni, hogy a közép-amerikai földnyelven elhelyezkedő Belize kicsiny országában került bejegyzésre, valójában azonban egy orosz magánszemély tulajdonában van. „Tipikus közvetítőcég, amely elfedi a valódi haszonélvezőket.” – mondta az EurActiv egyik informátora.
Az Indexhez eljutott egyéb feltételezések szerint „az oroszokkal megerősített közös cég intézné az Ukrajnán átmenő gáztranzitot”, ám az EurActiv olyan szakértővel is beszélt, aki szerint az egész ügylet körüli spekuláció csak üres feltételezéseken alapszik, és úgy véli, hogy a Normeston által szerzett közös irányítás nem kapcsolódik az Emfeszt övező ügyekhez. Igaz, ez a szakértő sem tudott részleteket mondani a Normeston hátteréről.
Az Emfesz átszervezésével húzott párhuzam alapja, hogy a MET földgáz kereskedelemmel és -értékesítéssel foglalkozik Magyarországon és – kisebb mértékben – a szomszédos országokban. Az orosz magánszemély tulajdonában álló Normeston ugyanakkor hivatalosan nyersolaj és finomított olajtermékek kereskedelmével foglalkozik, bár az EurActiv forrásai szerint a cég csak névleg létezik, valós tevékenysége valószínűleg nincs is.
A Normeston hátteréről a MOL-tól sem kaptunk információt. Bacsur György, az integrált olaj- és gázipari vállalatcsoport kommunikációs szakértője elmondta, nincsen meghatalmazásuk a fentieken kívül további információt szolgáltatni a cégről.
Az EurActiv kérdésére azonban elmondta, miért volt fontos a MOL számára a Normeston bevonása. Bacsur szerint először a magyar cégben fogalmazódott meg a partnerbevonás szükségessége, és a Normestonhoz már korábbi kapcsolatok is fűzték a magyar céget. „A lehetséges befektetők közül a Normeston jelenleg is a MOL megbízható kőolaj és olajtermék beszállítója, ezért egy a gázpiacra kiterjedő együttműködés kézenfekvőnek tűnt.”
A MOL azonban alapvetően a kockázat csökkentését jelölte meg az ügylet céljaként. „A jelenlegi turbulens piaci környezetben a gázforráshoz történő hozzáférés jelentős kockázatot jelent a piaci szereplők számára, a partner bevonásával többek között ennek a kockázatnak a részbeni megosztását kívánjuk elérni.” – érvelt Bacsur.
A gáz és az olajipari szegmens közötti eltérést firtató kérdésünkre Bacsur leszögezte, a Normeston képes lesz biztosítani a MET számára a szükséges gázforrást, ezért választották az orosz céget.
Véleméynek:
„A Bizottság megvizsgálta a Normeston nyersolajkereskedelme és a MOL kőolajtermékek finomításával kapcsolatos downstream tevékenységei közötti vertikális kapcsolatokat. A Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a Normeston downstream piacon elfoglalt nem számottevő helye miatt a MOL versenytársainak továbbra is számos lehetőség áll rendelkezésére, hogy más beszállítóktól szerezzék be az alapanyagot. Mivel a Normeston a downstream piacok egyikén sem folytat tevékenységet, nem áll fenn annak a kockázata, hogy az ügylet lezárása után vevőket zárnának ki a piacról.” – áll a Bizottság trösztellenes vizsgálatát záró értékelésében.
Bacsur György, a MOL Nyrt. kommunikációs szakértője az EurActiv kérdésére a következőt mondta: „A jelenlegi turbulens piaci környezetben a gázforráshoz történő hozzáférés jelentős kockázatot jelent a piaci szereplők számára, a partner bevonásával többek között ennek a kockázatnak a részbeni megosztását kívánjuk elérni.
A kiválasztási szempontrendszernél elvárás volt, hogy a partner gázforrást és/vagy finanszírozást biztosítson. Úgy ítéltük meg, hogy a gázforrás feletti biztonság a jelenlegi környezetben fontosabb, a Normeston pedig potenciálisan képes lesz ennek biztosítására.
Először a MOL-nál fogalmazódott meg a partnerbevonás szükségessége. A lehetséges befektetők közül a Normeston jelenleg is a MOL megbízható kőolaj és olajtermék beszállítója, ezért egy a gázpiacra kiterjedő együttműködés kézenfekvőnek tűnt.”
