Hirdetés
Az EU távközlésért felelős miniszterei tegnapi luxemburgi ülésükön támogatták a Bizottság javaslatát, miszerint rugalmasabbá kell tenni a sávszélesség felhasználását, „kivéve a közérdekű szolgáltatások terén”. Reding tovább ment, és most először arról is beszélt, hogy a Bizottság hogy képzeli el a felszabaduló frekvenciák (az ún. „digitális többlet”) felhasználását.
A biztos a Tanács ülése utáni sajtótájékoztatón elmondta: „egyezzünk meg abban, hogy biztosítjuk a digitális többletet igen hatékony és fogyasztóbarát felhasználását. Egyezzünk meg, hogy 2010-re ezt a többletet átadjuk a mobil, és vezeték nélküli szolgáltatásoknak,” javasolta Reding.
A biztos javaslata két kulcsfontosságú szektorra, a rádió sávszélességekre és az új generációs hálózatokra (next generation networks – NGN), lesz nagy hatással, és ezzel átírhatja az európai távközlés rendszerét.
A rádiófrekvenciák kapcsán a javaslat a távközlési szolgáltatóknak kedvezne, de a televíziókat valószínűleg nem fogja elragadtatni. Ez utóbbiak eddig szinte monopolhelyzetben voltak a sávszélesség hozzáférhetősége szempontjából, mellettük általában csak a közérdekű készenléti szolgálatok és a katonai célok kaptak helyet. Ahogy azonban az új digitális technológia leváltja a hagyományos analóg rendszert ugyanazt a szolgáltatást kisebb sávszélességen is lehet majd működtetni.
A felszabaduló sávszélesség felhasználására azonban nem csak a Bizottságnak vannak tervei. A műsorszolgáltatók a szabad sávok „visszavásárlását” tervezik, hogy a nagyobb interaktivitás lehetőségét kihasználva, új típusú szolgáltatásokat nyújtsanak. Azzal, hogy Reding a felszabaduló sávszélesség felét a távközlésnek adná, nem csak ezeket a terveket húzza keresztül, hanem egy új és erős szereplőt von be a sávszélesség piacára.
A Bizottság azzal indokolja javaslatát, hogy Európa a világ más országaihoz képest lemaradásban van a szélessávú internet szolgáltatásban. Jelenleg az uniós háztartások csak mintegy 20 százaléka rendelkezik ilyen internet kapcsolattal. A biztos szerint a vezeték nélküli internet térnyerése megoldást hozhat erre a problémára (ld. EurActiv.com 19/03/08).
A döntés még nem végleges, egyelőre a vita Európa-szerte az NGN felfejlődése körül forog. A legtöbben az optikai szálon alapuló új hálózatokat tekintik a legmegbízhatóbb és leggyorsabb internet technológiának Európában. Ráadásul ezen a technológián alapszik számos olyan újítás is, amelyet a világ más részein már használnak. Ilyenek többek közt a felhasználók és a tartalomszolgáltatók közti rendszeres interakciók és szerepcsere eszközei, az eHealth alkalmazások és az eLearning fejlesztések, stb.
A probléma, hogy az új hálózatok fejlesztése óriási beruházásokat, ez pedig hosszú távú működési garanciát, keretszabályozást igényel, ami jelenleg még nem létezik. Reding nemrég bejelentette, hogy a Bizottság ősszel társadalmi vitát indít az NGN kérdésében, és ez alapján még 2008 második felében megteszik a szükséges jogszabályi javaslatokat (ld. EurActiv.com 04/06/08).
Mindezeket együtt véve is marad egy nem elhanyagolható kockázat: a digitális szakadék mélyülése. Az NGN fejlesztésének költségessége miatt igen valószínűtlen, hogy a működtetők a vidéki és ritkán lakott településekre koncentrálnák befektetéseiket, hiszen itt jóval kisebb megtérülés várható.
Egy olyan jövőben, ahol az internet mindenki számára alapvető használati „tárgy” lesz, a digitális szakadék egyre inkább az alapvető állampolgári jogok területére kúszik át. A Tanács diplomáciai forrásai szerint „szűkíteni kell ezt a rést, különben politikai problémákat vethet fel”.
A Bizottság javaslata ebbe az irányba mutat. A vezeték nélküli szolgáltatásokkal a ritkán lakott, vidéki területeket fedné le, a helyett, hogy komplex szabályozói megoldásokat dolgozna ki, hogy az NGN fejlesztéseket ezekre a területekre koncentrálja. Az egyik lehetséges megoldást nemrég vezették be az Egyesült Királyságban, a földrajzi területfelosztás elve alapján. Ezt a lehetőséget több ország is, legfőképp Spanyolország vizsgálja jelenleg (ld. EurActiv.com 15/02/08).
