Hirdetés
„Az első prioritás, hogy építsük újra a globális pénzügypiacok szerkezetét. Az Európai Uniónak közös álláspontot kell kialakítania, és vezérszerepet kell, játsszon a folyamatban.” – hangsúlyozták a német kancellár és a francia államfő tegnap nyilvánosságra hozott levelükben.
„Ragaszkodunk ahhoz, hogy a londoni csúcstalálkozón konkrét eredmények szülessenek, melyek erősítik a nemzetközi pénzügyi szabályozást […] Az Európai Uniónak javasolnia kell, hogy a spekulatív befektetési alapokat és más, a rendszert veszélyeztető alapokat a jövőben megfelelően regisztráljanak, szabályozzanak és ellenőrizzenek.”
Merkel és Sarkozy hozzátette, hogy Európának „egy hatékony szankció-mechanizmust kell kidolgoznia”, hogy „megvédje magát a kockázatoktól”, melyeket az adóparadicsomok jelentenek számára. Az úgynevezett „együtt-nem-működő jogi szabályozást” a G20-aknak feketelistára kell helyezniük, szögezték le.
Az USA, az Egyesült Királyág és Hollandia inkább gazdaságelékítést akarnak
A pénzügyi rendszer reformjára nézve azonban nem egységes a világ. A transzatlanti kapcsolatrendszerben éppen a G20 prioritásairól alkotott elképzelések jelentik a legnagyobb törésvonalat. Washington elsősorban a kormányzati kiadásokat növelné, míg az EU legtöbb vezetője pénzügyi-gazdasági reformot akar.
Párizs és Berlin cáfolta azokat a vádakat, miszerint Európa nem költene eleget a válság kezelésére. „A válságkezelésre fordított 400 milliárd euróval (Az EU GDP-jének 3,3 százalékát) […] Európa a gazdasági recesszió ellen küzdők élbolyában van.” – olvasható a levélben.
Egy vezető európai diplomata a francia sajtónak úgy nyilatkozott, „hiba lenne” a gazdaságelékítő csomagokra koncentrálni a világgazdaság rendszerének felülvizsgálata helyett.
Az diplomata cáfolta a holland pénzügyminiszter, Wouter Bos vádjait is, aki szerint a szabályozók megváltoztatása túl későn történne meg ahhoz, hogy megakadályozza a válságot. „A pénzügypiaci szabályozás és felügyelet iránt mutatott figyelem nem a jövő válságait, hanem a jelenlegi válság kezelését célozza.” – hangsúlyozta. „A pénzügyi rendszer normális működésének visszaállítása a gazdasági felépülés elsődleges feltétele.”
Franciaország és Németország a De Larosière-féle jelentés gyors megvalósítására szólítottak fel. Ragaszkodtak hozzá, hogy a hitelminősítő intézetek szabályozására és a spekulatív befektetési alapokra vonatkozó alapvető intézkedéseket „legkésőbb júniusig fogadják el”.
Párizs és Berlin újabb felhívása azonban nem minden EU tagállamban részesül jó fogadtatásban. A szigorított pénzügyi felügyelet és szabályozás ugyanis nem minden uniós vezető körében népszerű. Véleményük a hét második felében napvilágra kerülnek, ekkor találkoznak ugyanis az EU állam- és kormányfői, hogy véglegesítsék a G20 találkozón képviselendő uniós álláspontot.
„A britek nem sietnek” a jelentés ajánlásainak megvalósításával, ismerte be egy európai diplomata. Gordon Brown brit miniszterelnökre valóban nagy nyomás nehezedik az ellenzék részéről. A konzervatívon nem akarják, hogy Brüsszel akarata Londonban is érvényesüljön.
Az IMF forrásainak megduplázása
Az EU március 19-20. közötti csúcstalálkozóján arról is szó lesz, hogy megemeljék a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásait. A szervezet szerint duplájára, 500 millió euróra kell emelni az alapot ahhoz, hogy minden súlyosan érintett tagországnak segítséget tudjanak nyújtani.
Az EurActiv értesülései szerint az EU tagállamok 75-100 milliárd euróval tudnának hozzájárulni az alap bővítéséhez.
Az európai vezetők azt szeretnék, ha az Európai Bizottság és a Tanács „gyorsan megvizsgálná, lehetséges-e az uniós források növelése, melyből a fizetési mérleg egyenlőtlenségekkel küzdő tagállamoknak nyújtanak segítséget”. Ez a forrás jelenleg 25 milliárd eurót tartalmaz.
A szerkesztőségünk által megszerzett záródokumentum-tervezet igen részletes ajánlásokat tartalmaz majd arra nézve, hogyan segítsék a tagállamok a Magyarországhoz hasonló problémákkal küzdő társaikat.
„Minél pontosabban fogalmazunk a lehetséges segély-mechanizmusokról, annál több kockázatot vállalunk.” – figyelmeztetett az uniós diplomata. „Nem szabad túl sok részletet nyilvánosságra hozni.” – tette hozzá.
„A fogalmazás ürességében nem a mechanizmus hiányát kellene látni. Ez része a válságkezelő stratégiánknak” – mondta a diplomáciai képviselő. „A bizalom helyreállításának legjobb módja, ha biztosítjuk, hogy minden szükséges intézkedést megtettünk.
Következő lépések:
- Március 19-20.: Európai Tanács ülés Brüsszelben (Az EU állam- és kormányfőinek ülése)
- Április 2.: G20 találkozó Londonban
- Május: A Bizottság ajánlásokat fűz a De Larosière jelentéshez
