Hirdetés
A Bizottság május 6-án terjesztette be előzetes költségvetési tervezetét (EKT). Eszerint a hosszú távú gazdasági növekedést és a foglakoztatást szolgáló kiadások, az előző évhez hasonlóan 2009-ben is prioritást élveznek majd. E célok megvalósítására, a 2008-as összeghez képest 3 százalékkal többet, a kifizetések 45 százalékát fordítja majd az Unió 2009-ben.
A költségvetés 2. fejezetéhez kapcsolódó bizottsági javaslatban, figyelemre méltó a környezeti célú beruházásokra szánt kiadások növekedése. Az összes költségvetési tétel több mint 10 százalékát, mintegy 14 milliárd eurót, olyan környezeti célú kiadásokra tervezik fordítani, mint pl. a fenntartható közlekedés előmozdítása a Marco Polo II program keretében, vállalatok környezeti célú innovációinak a támogatása, vagy a biológiai sokféleség megőrzése. Ez az összeg 17 százalékkal lépi túl az előző év ráfordításait.
A mezőgazdaságra fordított kiadások, csakúgy, mint 2008-ban, a jövő évben is 42 milliárd euró körüli összeget tesznek majd ki, míg a nemzetközi stabilitás és biztonság fenntartása érdekében tett erőfeszítések finanszírozására az előző évhez képest 1,8 százalékkal magasabb, 7,4 milliárd eurós kötelezettségvállalásra tett javaslatot a Bizottság.
Parlamenti kritika
A Parlament az 570 igen, 49 nem, 72 tartózkodó szavazattal elfogadott jelentésében rendkívül alacsonynak értékelte a 2009-re tervezett kifizetéseket. A hozzávetőlegesen 116,7 milliárd euró, különösen a 2007-es (126,5) és 2008-as (129,1) kötelezettségvállalási szintet figyelembe véve tekinthető alultervezettnek.
Jelentésében a Parlament sérelmezi, hogy a Bizottság javaslata nem veszi figyelembe prioritásait. Bár elméletileg fontos például, a klímaváltozás elleni küzdelem, a képviselők ezt nem látják tükröződni a költségvetés számainak alakulásában.
A Parlament szerint az élelmiszerválság és klímaváltozás várható hatásait is jobban figyelembe kellene venni a költségvetés kialakítása során. A képviselők nem tartják elegendőnek, hogy élelmiszersegélyekre az előző évhez képest mindössze 3 százalékkal (6,8 millió euró) különítettek el többet a javaslat beterjesztői.
A jelentés kifogásolja továbbá, hogy az újonnan jelentkező többletigények finanszírozására nem javasoltak költségvetési megoldást a Bizottság tagjai. Ennek következtében a tervezett új programok meghiúsulhatnak, vagy régebben megkezdett, de még be nem fejezett folyamatok végrehajtása válhat lehetetlenné.
Pozitívan értékeli ugyanakkor a Parlament a Bizottságnak a globális energiahatékonysági és megújuló energia alap létrehozására tett erőfeszítéseit. Jelentésében azonban azt is hangsúlyozza, hogy a tervezett előirányzatok nem elegendőek a célok eléréséhez, így felszólít a kezdeményezések közvetlen támogatásainak emelésére.
A Parlament jelentésében azt is kiemelte, hogy optimalizálni kell az erőforrásokat és általánosságban nagyratörőbb költségvetésre van szükség.
Magyar vélemények:
Surján László néppárti parlamenti képviselő, költségvetési bizottsági tag elmondta, hogy a Parlament jelentésében hangsúlyozza az elmaradott régiókkal való szolidaritást. „Mivel jelenleg a kohéziós politika a legnagyobb költségvetési tétel, ezért ezt a terület fenyegeti leginkább a lefaragás veszélye.” Ezt a hatást erősíti az a tény is, hogy „az Unió mezőgazdasági támogatásainak jelenlegi rendszerét védelmező államok már jól működő szövetségeket alakítottak ki.”
A Parlament pozitívan értékelte, hogy a piaci körülmények javulása következtében csökkenhetnek az exportvisszatérítések. Surján szerint az agrárköltségvetésben így jelentkező többletet az újonnan csatlakozó 12 tagállam versenyhátrányának mérséklésére kellene felhasználni. Az ugyanis, annak következtében alakult ki, hogy – forrás hiányra hivatkozva – a 12 tagállamnak csaknem egy évtizedet kell arra várnia, hogy a régiekkel azonos mértékű támogatásban részesüljenek. A képviselő szerint: „ha most kiderül, hogy mégis van pénz az agrárköltségvetésben, erkölcsi kötelesség e versenyhátrány mérséklése”
Fazekas Szabolcs szocialista európai parlamenti képviselő, a Költségvetési Bizottság főtagja jó irányban tett, fontos lépésnek értékelte a Dalia Grybauskaite pénzügyi tervezésért és költségvetésért felelős biztos által előterjesztett 2009. évi költségvetési tervezetet. Azt ugyan ő is elismerte, hogy 2007-2013-ra elfogadott pénzügyi perspektíva keretein belül a Bizottság nem tudott jelentős kiadásnövelést 2009-re előirányozni. Ugyanakkor szerinte olyan prioritásokra helyezte a hangsúlyt, melyek választ adhatnak az Európa jövőjét meghatározó globalizációs kihívásokra.
