Hirdetés
Franciaország és Németország feje már az Európai Tanács ülése előtt megállapodott, hogy közös állásponttal állnak az Unió állam- és kormányfői elé. Az EU két vezető tagállama szerint Athént a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számottevő hozzájárulása mellett, bilaterális segélyek formájában kell szorult helyzetében megsegíteni.
Az elfogadott pénzügyi mechanizmus értelmében Görögország az IMF-től nemzetközi hitelt kapna, az eurózóna tagállamai pedig bilaterális úton nyújtanának segítséget Athénnak.
A mechanizmus tegnap (március 25.) éjjel napvilágot látott formája megfelel a Németország által kedden (március 23.) bemutatott feltételeknek (EurActiv.hu 2010.03.24.). Mivel a német közvélemény erősen ellenzi, hogy Görögország gazdasági hibáit német forrásból finanszírozzák, a tartományi választások előtt álló konzervatív vezetés leszögezte, nem támogat egy uniós mentőcsomagot.
Felelősség és szolidaritás
„Felelősség és szolidaritás: ez a két szó dominálta a mai ülést.” - mondta Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az állam- és kormányfők ülését követő sajtótájékoztatón.
Felelősség alatt Athén korábbi kötelezettségvállalásait kell érteni, miszerint az ország végrehajtja az egy hónappal ezelőtt bejelentett megszorításokat.
„Teljes mértékben támogatjuk a görög kormány erőfeszítéseit és üdvözöljük a március 3-án bejelentett további intézkedéseit, melyek elegendőek ahhoz, hogy biztosítsák a 2010-es évre vállalt költségvetési célok teljesülését.” - hangzik az uniós állam- és kormányfők állásfoglalása.
Görögország ugyanakkor „semmilyen pénzügyi támogatást nem kért”, olvasható a tanácsülés első napjának (március 25.) késői óráiban napvilágot látott záródokumentumban. Erre hivatkozva pedig „nem született döntés a (…) mechanizmus aktiválásáról”.
A görög felelősségvállalás mellett az uniós szolidaritást az IMF-fel vállalt közös terhek jelentik. „Ez egy vegyes mechanizmus, de a domináns része európai lesz.” - szögezte le Van Rompuy.
„Feltéve, ha” csúcs
Mivel a görög kormány hivatalosan nem kérte az IMF segítségét, a megállapodásban szereplő nemzetközi kölcsön csak feltételesen szerepel. „Feltéve, ha szükség lesz rá, Görögország az IMF-hez fordulhat.” - mondta Van Rompuy.
A záródokumentum szerint azonban a kétoldalú kölcsön-szerződéseket is csak „végszükség esetén” lehetne megkötni, vagyis csak azt követően, ha Görögországon sem az IMF-től, sem a pénzpiacoktól kapott hitelek nem segítenek.
Az ultima ratio-ként definiált mechanizmus tehát nem jelent a szó szoros értelmében vett közös európai választ a problémákra, hiszen a hitelek az eurózóna fennmaradó tizenöt tagállamának egyikétől jönnének. A vezetők ugyanakkor leszögezték, hogy a bilaterális hiteleket „koordinált” formában kell nyújtani.
Angela Merkel a találkozó előtt hangsúlyozta, egy ilyen mechanizmus nem jelenti azt, hogy a görögök „konkrét segélyt” kapnának. A tagállamok „ezzel a február 11-én vállalt kötelességüknek tesznek eleget” - mondta (EurActiv.com 25/03/10).
„Az euróövezet tagállamainak határozott és koordinált lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az euróövezet egészének stabilitását biztosítsák” – vállalták az uniós országok vezetői a bő egy hónappal ezelőtti rendkívüli csúcson (EurActiv.hu 2010.02.12.).
Annak érdekében, hogy „a tagállamok költségvetési szuverenitását tiszteletben tartsák,” a mechanizmusba további biztosítékok is bekerültek. A kétoldalú hiteleket ugyanis csak akkor lehet folyósítani, ha abba az euróövezet összes tagállama „egyhangúan” beleegyezett, és a feltételeket az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank egyaránt „felmérte”.
A szocialisták másképp látják
Európa két legnagyobb konzervatív vezetőjének megállapodása tehát megpecsételte a görög mentőcsomag sorsát, hiába voltak egyes szocialista kormányfők, köztük maga a görög miniszterelnök, George Papandreu is más véleményen.
A tanácsülés előtt az Európai Szocialisták Pártjához (Party of European Socialists – PES) tartozó állam- és kormányfők egy „egyértelmű és egyszerű” megoldást mutattak be, mondta Papandreu. A szocialisa vezetők hangsúlyozták, hogy az általuk kidolgozott megoldás olyan lehetőséget ad Görögországnak és más uniós tagállamoknak a válságból való kilábalásra, amelyet „nem érinthetnek a piaci spekulációk”.
A PES elnöke, Paul Nyrup Rasmussen a német adófizetőknek azt üzente: „Ez a terv nem kerül Önöknek egy eurójába sem.”
Az „Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus” (EPSM) elképzelése egy olyan alapot takar, amely „az Európai Bizottság kötvényügyletekben szerzett tapasztalatára alapozva kölcsönözne a piacokon.” Mivel az alap tehát piaci források felhalmozásából jönne létre, nem kívánna tagállami befizetéseket.
A szocialisták EPSM-ről alkotott véleménye azonban a probléma hosszú távú megoldását célozza. Rövid távon a PES is inkább gyors, mint olcsó válságkezelést kíván.
„Először is a görög szuverén adósság-válságot kell megoldani késedelem nélkül. Ennek vonatkozásában azt kérjük, hogy kerüljön felállításra egy európai szintű válság-hitel mechanizmus, amelyből Görögország refinanszírozhatja adósságait.” - hangzik a PES nyilatkozat.
A kormányfők kitáncoltak a „gazdasági kormányból”
A brüsszeli uniós közvélemény szerint Herman Van Rompuy jó munkát végez az Európai Tanács vezetőjeként. Az új elnök a tegnapi tanácsülés keretében nem csak a franko-germán javaslatot igyekezett kézben tartani, hanem megpróbált új irányt mutatni az európai integrációnak, ez utóbbit azonban kevesebb sikerrel vitte véghez.
A tanácsülés záródokumentumának eredeti tervezete szerint ugyanis a tagállamok azt javasolták volna, hogy „az Európai Tanács legyen az Európai Unió gazdasági kormánya”. Egy ilyen kezdeményezés pedig a gazdaságpolitika fiskális oldalát is bekapcsolta volna az integráció folyamatába, ami határozott ösvényt vághat a politikai unió felé.
A végleges szöveg azonban ennek jóval puhább megfogalmazása lett: A tagállamok „úgy gondolják, hogy az Európai Tanácsnak fejlesztenie kell az Európai Unió gazdasági kormányzását”.
Ez utóbbi változat várhatóan az Európai Parlament képviselőit is csalódottá teszi majd. A tegnapi plenáris ülés egyik kiemelkedő vitájában a képviselők többsége ugyanis az erősebb gazdasági kormányzás mellett tört lándzsát, melyben a Parlament várhatóan szintén szerepet követel majd.
„Erősítenünk kell a költségvetési koordinációt a tagállamok között, és más gazdasági területeken egyaránt.” mondta Sophie Auconie (EPP, FR) miután több képviselő a stabilitási és növekedési paktum szigorúbb felügyeletére szólított fel.
„Európának válság kell a változáshoz”
Érdekes módon az eddig szinte tabutémának számító gazdasági kormányzás gondolatát éppen a válság fordította komolyra.
„Európának mindig válság kell a változáshoz.” - mondták uniós újságírók keserűen az EurActivnak, utalva arra, hogy az integráció jelentős előrelépései – többek között maga a létrejötte – mindig egyes gazdasági, vagy társadalmi válságokhoz kötődtek.
A záródokumentum homályos megfogalmazása mellett az állam- és kormányfők a hosszú távú megoldás részleteivel is adósak maradtak.
A megállapodás értelmében ezeket az Európai Tanács elnöke és a Bizottság által létrehozott munkacsoport dolgozza majd ki, amely a tagállamok, a soros elnökség és az EKB képviselőiből áll majd.
Az így megszületendő terveknek az év végéig kell elkészülniük. Hogy ez milyen változásokat irányozhat elő, arról egyenlőre nem sokat tudni.
Van Rompuy újságírói kérdésre elmondta, hogy mivel a munkacsoportban a tagállamok képviselői vesznek részt, akármilyen megoldás is születik, „azt konszenzussal kell elérni”. „Ha a Szerződés megváltoztatásában találkozik a véleményünk, akkor rendben van [az is]” - tette hozzá.
Látható hatás, nyugodt piacok
A Bloomberg beszámolója szerint azonban már ennyi is elég volt ahhoz, hogy a piacok megnyugodjanak kissé, 10 hónapos mélyrepülésből hozva vissza az eurót.
Van Rompuy leszögezte, hogy a gazdasági helyzet stabilizálásához jelentősen hozzájárult az Európai Központi Bank (EKB) döntése is, miszerint jövőre nem veszi le a fedezettek listájáról az országot. Az eurócsoport tagállamainak szolidaritása és az EKB döntése együtt hozta meg a kívánt eredményt, mondta.
Vélemények:
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a megállapodást. Egy újságírói kérdés szerint a monetáris integráció atyja, Jacques Delors azt akarta volna, hogy a gazdasági integráció motorja a Bizottság maradjon. Barroso azonban elmondta, nem érzi úgy, hogy az Európai Tanács a Bizottság feladatát látná el, amikor kezébe veszi a koordinációt.
„Nemrég volt szerencsém találkozni Delors-al, és örömmel tapasztaltam, hogy egyezik a véleményünk.” - mondta Barroso. Hozzátette: „Hosszú ideje dolgozom azon, hogy egy ilyen jellegű kötelezettségvállalás megszülessen, így most nagy örömmel fogadtam. Nem vagyok az a típus, aki versenytársként tekint az uniós intézményekre.”
A Görögország számára biztosított pénzügyi mechanizmus kapcsán hangsúlyozta, hogy a most elfogadott eszköz „nem helyettesíti a pénzpiacok segítségét, hanem egy biztonsági hálót ad Görögországnak”.
Bajnai Gordon magyar miniszterelnök a találkozó előtt az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy „ha nem születik gyors megoldás, azt más, az eurózónán kívüli országok is megszenvedik. A visegrádi országoknak is érdeke, hogy Görögország megkapja azt a támogatást, amelynek segítségével elvégezheti házi feladatát”.
„Athén ezalatt véghezviheti azokat a fájdalmas intézkedéseket, amelyek kivezetik a válságból, ahogy ezt Magyarország sikeresen megtette.” - tette hozzá.
A magyar kormányfő nem tartott sajtótájékoztatót a csúcstalálkozó első napjának végén, így egyelőre hivatalosan nem üdvözölte a megállapodást.
