Hirdetés
A pénzügyminiszter egy pozitív és egy negatív szcenáriót tárt a hallgatóság elé arról az útról, ami még a 2011-ig az ország előtt áll. Hét évvel a csatlakozás után, ekkor tölti be ugyanis Magyarország első ízben az Európai Unió soros elnökségét. Abban a politikusok és a szakértők is egyetértenek, hogy a pénzügyi és gazdasági válság hatásai ekkorra még érezhetőek lesznek Európában.
„Igyekszem a pozitív üzeneteknél mindig külső elemzőket idézni.” – kezdte az optimista oldal bemutatását Oszkó Péter. Bár konkrétan nem említett forrást, a pénzügyminiszter elmondta, 2011-re azt jósolják, hogy a régióban Magyarország rendelkezik majd a legstabilabb fiskális pozícióval.
Ennek feltétele – mondta-, hogy a válság fordulópont legyen az ország politikájában: folytatódjon a radikális „kultúraváltás” a pénzügyi és gazdasági politikában, és az ország „ne próbálja a válságkezelést ugyanazokkal az eszközökkel folytatni, amelyek a válság kitöréséhez vezettek”.
Oszkó leszögezte, ha az ország a kormány által most felvázolt tervet követi, 2011 lesz az első olyan év, hogy a költségvetési deficit 3 százalék alá csökken, ez pedig lehetővé teszi, hogy az államadósságot csökkenő szintre állítsák.
Nem teljesen osztja azonban a pénzügyminiszter véleményét Simor András jegybankelnök, aki szerint a 3 százalékos deficit elérésétől „még az adósságállomány problémája önmagában nem oldódik meg”, bár szavaiból kiderült, hogy a 3 százalék helyett ő inkább a még kevésbé optimista 4 százalékra alapozna.
„Nem egy-két év fellángolása szükséges ahhoz, ahogy ezt az elmúlt húsz évben különböző kormányok alatt láttuk, hanem egy hosszú kitartó sziszifuszi, fegyelmezett költségvetési politikára, és ehhez intézményi támogatásokra is szükség van.” – mondta Simor.
A jegybankelnök nem minősítette a fiskális szabályokról szóló törvényt vagy a Költségvetési Tanács felállítását sem, csak a pénzügyminiszter nyitó szavaira rímelve, óvatosan csak annyit mondott „a következő idő fogja eldönteni azt, hogy ezek mennyire megfelelő segítséget adnak a politikának a kormányoknak, hogy a [válság jelentette] kihívásoknak megfeleljen”.
Bár a pénzügyminiszter beszédében egy szóval sem utalt a 2010-es választásokra és annak valószínűsíthető eredményére, a felszólalás a Fidesz számára kivehető üzenettel bírt: a 2011 környékén megjelenő döntési konfliktusban, mikor először lesz gazdasági többlet, a Fidesz-kormánynak a költekezés helyett az államadósság stabil csökkentésére kell majd koncentrálnia.
A pénzügyminiszter fenti szavai a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) gondozásában, az uniós elnökségre való felkészülés jegyében megrendezett konferenciáján hangzottak el. Bár a pénzügyminiszter után közvetlenül Simor András szólalt fel, a jegybankelnök sem nem méltatta, sem nem kritizálta a magyar pénzügypolitikát, megjegyzéseiben az európai képre koncentrált.
Euró-bevezetés: a répa és a ló
Beszédében a jegybankelnök nem győzte hangsúlyozni az euró pozitív hatásait. „A korábbiaknál fokozottabb figyelmet kell fordítani arra, hogy az euró nem csak rövidtávú lelkesedés legyen, hiszen egy hosszú távú csökkenő adósságpályára tudja állítani az országot.” – mondta.
Bár euró-bevezetési céldátumot senki nem várt a pénzügyminisztertől, Oszkó mégis említést tett a közös valuta magyarországi ügyéről. Igaz, csak a legjobb szcenáriót felvázoló fejtegetés végén, és csak egy félmondat erejéig.
„Ha várhatóan ilyen pozitívan alakul a forgatókönyv és a válságkezelésben kialakult pozitív reputációt Magyarország majd tényleg tudja használni uniós elnökként, és ugyanezt a fajta szakmai munkát vezeti az Unióban, akkor azt kísérhetik olyan fajta jelenségek, mint az eurózónához való csatlakozás.” - mondta Oszkó Péter.
