Hirdetés
Az orosz televízió ma reggel sugározta, ahogy a Gazprom illetékese a Sudzha állomáson kiadta a parancsot a gázszállítás megindítására. Az állomás az Ukrajnával szomszédos Kursk régióban található.
A Russia Today szerint a hivatalos parancs napi 76,6 millió köbméter gázról szólt, mely „a Balkán felé, valamint Törökország és Moldova fogyasztói számára” fog folyni. Mivel a gáz nélkül maradt kelet-európai államok ennek a gáznak az útján fekszenek, ez azt jelenti, hogy a legnehezebb helyzetbe került Szlovákia és Bulgária is fellélegezhet.
A gázszállítások ellenőrzéséről szóló megállapodás újbóli aláírására ezért volt szükség, mert a vasárnap (január 11.) aláírt dokumentumhoz az ukrán fél előre nem egyeztetett záradékot csatolt, így Oroszország érvénytelennek tekintette azt (EurActiv.hu 2009.01.12.). Az EU soros elnökségét vivő Cseh Köztársaság kijelentette, hogy az ukrán megjegyzések „nem befolyásolják a megállapodás érvényességét”, de a tisztázott körülmények kedvéért, beleegyeztek, hogy újból aláírják a szerződést.
A vita folytatódik
A megállapodás azonban nem oldja meg teljesen az orosz-ukrán gázvitát. A dokumentum célja, hogy biztosítsa az európai fogyasztók gázellátását. Az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom azonban továbbra sem egyezett meg a két ország közötti gázszállítás áráról, pedig ez volt a konfliktus eredeti forrása. Az Ukrajnának szánt gázszállítást már január elsején, az Európának szánt gázszállítást pedig január 7-én szüntette meg Oroszország, arra hivatkozva, hogy Ukrajna lopja az Európának szánt gázt.
Ukrajna tehát továbbra is gáz nélkül marad, mely indokolhatja a Naftogaz vezérigazgatójának követelését: Oroszország adjon „ellátási gázt” Ukrajnának. A szállítás működéséhez szintén szükség van energiára, az ukrán fél pedig ezt az oroszokkal akarja most megfizettetni. A követelést azzal indokolják, hogy a jelenlegi körülmények mellett Ukrajna csak tranzitország. A Gazprom azonban néhány csípős megjegyzéssel fűszerezve leszögezte, hogy „a technológiai szükségletek ellátása egyedül a szállító fél felelőssége”, vagyis nem ad több gázt az ukrán félnek, mint ami Európába el kell, hogy jusson.
Mindenki mindenkit megfigyel
A jelenlegi megállapodás az európai gázszállítást állítja helyre, melynek feltétele az volt, hogy megfigyelők ellenőrizzék Ukrajnában a szállítás szabályosságát. A dokumentum szövegét a Gazprom tette közzé a honlapján. Oroszország a saját megfigyelőit akarta Ukrajnába küldeni, de a megállapodás végső tartalma szerint a nemzetközi megfigyelői csoportban minden részes fél helyet kap:
- Az Európai Bizottság és szakértői
- Az Orosz Föderáció
- Ukrajna Üzemanyag és Energiaügyi Minisztériuma
- JSC GAzprom
- NJSC Naftogaz Ukrainy
- minden európai vállalat, amely orosz földgázt juttat a fogyasztókhoz (Magyarország részéről a Földgázszállító Zrt.)
Mind az Európai Unió, mind Oroszország és Ukrajna egyenként (a vállalatok képviselőivel együtt) 25 megfigyelőt küldhet és ezek tevékenységéről kötelesek egymást tájékoztatni. Az aláírók azt is meghatározták, hogy mely területeken lehet ellenőrzéseket folytatni. Az EU megfigyelői missziója és a Gazprom monitoring csoportja már tegnap jelentette, hogy megérkeztek Ukrajnába, hogy előkészítsék az ellenőrzés feltétéeleit. Az EU egyik megfigyelői csoportjával utazó Reuters-operatőr a Budapest Business Journal szerint elmondta, a csoport Lugansk városába érkezett, ahol a Pisarevka kompresszor-állomást és a Sokhranovka mérőállomást fogják ellenőrizni, közel az orosz határhoz. A Bizottság ezen kívül megfigyelőket telepít Orlovkába és a Beregovo and Tekovo állomások ellenőrzésére Uzhgorodba. Egy harmadik csoport Drozdowichiben telepedik meg, míg az orosz területeken a Sudzha állomását fogják ellenőrizni, ahol ma megnyitották a gázcsapokat.
A külügyminiszterek kicsit elkéstek
Az EU külügyminiszterei tegnap rendkívüli ülést tartottak, bár a vita rendezéséhez már nem tudtak sokat hozzátenni, hiszen a megállapodást ekkor már aláírták, a megfigyelők pedig elfoglalták helyeiket. A miniszterek azonban követték a napirendet és „felszólították a feleket a gázszállítások helyreállítására”.
A találkozó jelentősége, hogy a külügyminiszterek leszögezték, az EU-nak „sürgősen”meg kell erősítenie a tagállamok és a közösségi energiapolitikájának közép- és hosszútávú eszközeit.
A transzparencia elve mentén a gázszállítás, a gázigény és a gáztározás pontos mérését és ellenőrzését tartják szükségesnek. Ez alapján felszólították a Bizottságot, hogy márciusra alakítson ki egy „korai figyelmeztetési mechanizmust”, amely időben jelzi, ha az ellátásbiztonság veszélybe kerül.
A szolidaritás elvére alapozva a regionális és a bilaterális kölcsönös segítségnyújtást szeretnék formába önteni. Ez különösen nagy jelentőséget nyer, miután a mostani krízis során két tagállam is (Szlovákia és Bulgária) a nukleáris reaktorainak újraindítását fontolgatta, az energetikai válsághelyzetre hivatkozva (EurActiv.hu 2009.01.12.).
A miniszterek a tagállamok közti összeköttetéseket, vagyis az infrastruktúra fejlesztését is kiemelték, minden közösségen belüli támogatási eszközzel együtt. Feltűnő volt azonban a Nabucco projektre vonatkozó megjegyzések hiánya. Az alternatív földgázimport útvonalának tervezett vezeték tervét a Bizottság tavaly novemberben úgy tűnt, vége fel tudja emelni a közösségi prioritás szintjére, hiszen Andris Piebalgs „Nabucco-körútra” indult (EurActiv.hu 2008.11.04.). A külügyminiszterek hallgatása azonban azt jelzi, az EU tagállamai korántsem egységesek még a projekt szempontjából. 
