Hirdetés
„Három oldalú megközelítésben képzeljük el a modernizációt: Oroszország, az Európai Unió és Ukrajna részvételével.” – mondta az ukrán miniszterelnök, Mykola Azarov április 2-án Kijevben.
„Oroszország mindig is támogatott egy ilyen együttműködést.” – mondta Csizov, és üdvözölte, hogy Kijev új állásfoglalásai szakítanak azzal a gyakorlattal, melyet Julija Timosenkó kormánya kezdett a 2009 márciusában aláírt EU-Ukrajna megállapodással (EurActiv.hu 2009.03.24.).
„Elfuserált” megállapodás
Csizov „elfuseráltnak” nevezte a fenti megállapodást, melyet annak ellenére írtak alá, hogy a folyosói beszélgetések szintjén már évek óta kerengett a háromoldalú konzorcium létrehozásának ötlete.
„Most, hogy Ukrajna, Oroszország és az Európai Unió is részt vesz, annál jobb!” – mondta Csizov.
A térségbe tervezett valamennyi nagyszabású projekt, valamennyi fél együttműködését követeli, tette hozzá az orosz diplomata.
„Mikor tavaly márciusban orosz részvétel nélkül aláírták ezt a megállapodást az Európai Bizottság és az ukrán kormány között az ukrán gáztranzit rendszer modernizációjáról, az sok kérdést vetett fel. A szándék a kapacitás növelése volt, de senki nem kérdezte meg Oroszországot, hogy van-e ehhez gáza. Senki nem kérdezte meg a fogyasztókat Európában, hogy szükségük van-e a gázra. Ez eléggé mesterséges igyekezet volt.” – szögezte le Csizov.
Csizov tagadta, hogy Oroszország latba vetette volna befolyását annak érdekében, hogy az Ukrajnát elkerülő gázvezeték projektek épüljenek. Tagadóan válaszolt az EurActiv azon kérdésére is, miszerint az ilyen projektek, mint például a Gazprom által tervezett Déli Áramlat, jelentősége visszaszorult volna Kijev és Moszkva közeledésének hatására.
„Nem terveztünk arra projekteket, hogy kikerüljük Ukrajnát. Oroszországban senki nem mondta, hogy Ukrajna gázszállítási rendszerét le kellene kapcsolni, vagy szét kellene verni. Ellenkezőleg, hosszú távon Nyugat-Európa gázfogyasztásának növekedésével számoltunk.” – mondta.
Hosszú távú prognózis
Az orosz diplomata beismerte, hogy a világgazdasági válság „átmeneti” eredményeképpen visszaesett a kereslet, ám leszögezte, országa arra az előrejelzésre alapozza a munkát, hogy a nyugat-európai fogyasztás növekedni fog.
„Európában semmi nem vetekedhet a gázvezetéken érkező gázzal. Végtelenségik beszélhetünk az LNG-ről [a cseppfolyósított földgázról], de a vezetéken szállított gáz mindig olcsóbb marad.” – mondta az orosz nagykövet.
Csizov úgy tűnt nem tartja áttörésnek az Egyesült Államokban kísérletezett szilárd gázt sem, amely várhatóan lenyomja a gázárakat.
„Volt spekuláció az úgynevezett „gázpala” feltalálásáról, különösen az Egyesült Államokban. De nem volt túl sok felfedezni való, mivel a gázpala eddig is itt volt, a technológia úgyszintén. A hír az, hogy a gázár emelkedésével gazdaságilag életképesség vált ez a lehetőség, ami összhangban áll az USA azon törekvésével, hogy csökkentse az importenergia-függőségét.” – mondta a nagykövet.
Vélemények:
Az EurActiv az Európai Bizottságot is kérte, kommentálja az ukrán miniszterelnök bejelentését. Brüsszeli szerkesztőségünk az alábbi választ kapta:
„Az Európai Bizottság tudatában van annak, hogy az elképzelés újra lendületet kapott – Ukrajnán belül is. Ezt az ügyet Ukrajnának kell eldöntenie. Ha az ötlet megvalósul, akkor mind Ukrajnában, mind az érintett országokban széleskörű politikai megállapodásra kell jutni, a vállalatok körében pedig technikai megállapodást kell tető alá hozni.”
„Függetlenül a keresett megoldásra, az Európai Bizottság megérti, hogy az ukrán alkotmány jelenlegi formája az ukrán tranzit-hálózatok állami tulajdonát követeli meg.”
„Ha minden fél, beleértve az uniós gázipart, támogatja az ilyen irányú előrelépést, a Bizottság készen áll arra, hogy pro-aktív szerepet játsszon.”
