Hirdetés
Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök és ukrán kollégája, Julija Timosenko Putyin kormányfői rezidenciáján, Moszkvában írták alá a megállapodást hétfőn (január 19.).
„Az intenzív és hosszadalmas tárgyalások eredményeképp megállapodásra jutottunk minden kérdésben, ami az Ukrajnába szállítandó gézt és annak Európába való továbbszállítását illeti,” mondta Putyin az Associated Press tudósítása szerint.
A kompromisszumot a hétvégén jelentették be (EurActiv.hu 2009.01.19.). Tartalma szerint Kijev 20 százalékkal kevesebbet kell, fizessen idén az orosz gázért az európai piaci árnál, amely az orosz hírügynökség, a Ria Novosty szerint 1000 köbméterenként átlagosan 450 dollárnak felel meg. Oroszország továbbra is 1,7 dollárt fizet 1000 köbméterenként és 100 km-enként Ukrajnának az ukrán vezetékrendszeren átáramló, Európába tartó gázért.
Az Európai Unióban felhasznált gáz negyede származik Oroszországból, de a keleti tagállamok között nem ritka az orosz gáztól való 80-90 százalékos függőség sem. Az Unióba szállított orosz gáz 80 százaléka érkezik Ukrajnán keresztül
A bejelentést óvatos reakciók követték Brüsszelben. Az Európai Bizottság jóformán csak tudomásul vette a kompromisszum megszületését, mivel egy héttel korábban, az európai gázszállításokról szóló megállapodást nem követte gyakorlati megvalósítás (EurActiv.hu 2009.01.14.).
„Egy időpont megnevezését várjuk. Annak az időpontnak a megnevezését, amikor a gázszállítást felújítják,” mondta a Bizottság, majd hozzátette, „a megfigyelőink igazolják majd, ha valóban folyik gáz a vezetékekben”.
Az orosz állam tulajdonában lévő gázvállalat, a Gazprom később bejelentette, ma reggel 7:00-kor visszaállítják az Ukrajnába, és azon keresztül Európába tartó gázszállítást. A magyarországi földgázszállítást végző a Földgázszállító Zrt. ma reggel, 7:30-kor azonban még arról tájékoztatta a felhasználókat, hogy nem kapott hivatalos értesítést a gáz érkezéséről, de „az FGSZ folyamatosan egyeztet az ukrán diszpécserszolgálattal a szállítások mielőbbi felújítása érdekében”.
Az Európai Bizottság szerint a tagállamok „sikeresen” kezelték a kialakult helyzetet, amely az egymás iránt mutatott szolidaritásnak köszönhető. A gáz koordinációs csoport hétfői (január 19.) találkozója után a testület úgy vélte, hogy a szükségbe került országok, mint Magyarország, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Lengyelország, „sőt Horvátország is”, a többi EU-tagállam segítségének köszönhetően, „sikeresen kompenzálta a kieső ellátást”. A válság által leginkább sújtott Bulgária azonban továbbra is reméli, hogy Görögországból kaphat segítséget, jegyezte meg a Bizottság.
Nem mindenki osztja azonban ezeket a pozitív nézeteket. A lengyel elnök, Lech Kaczynski -aki gyakran kritizálja az orosz politikát - a lengyel nemzeti hírügynökségnek (PAP) úgy nyilatkozott, az európai szolidaritás nem bizonyította az értékét.
„[a vita] ismét bebizonyította, hogy az az ország, amely Oroszországgal kerül összeütközésbe, nem számíthat hatékony segítségre,” mondta Kaczinsky a Reuters szerint. „Függetlenül attól, hogy milyen fogadtatása lesz a megjegyzéseimnek, hangsúlyozni szeretném, hogy ez nagyon csúszós talaj”.
Következő lépések:
- Az Európai Bizottság bejelentette, hogy szerdára (január 21.) találkozóra hívta az EU 27 tagállamának energiaügyi vezérigazgatóit, hogy „egy szélesebb energiaügyi szemszögből tanulmányozzák a helyzetet”.
