Hirdetés
Komolyan érinti Bulgáriát a civódás, hiszen ez az egyetlen olyan érintett álam, amelyet csak Ukrajnán keresztül lehet gázzal ellátni, és amelynek nincs saját folyékony gáz felhalmozására alkalmas állomása, írja a Dnevnik. Sőt, az országnak csak egy, limitált-kapacitású gáztározója van Chiren-ben, közel Pleven városához.
Galina Tosheva helyettes energiaügyi miniszter a Dnevnik-nek elmondta, hogy a Chireni berendezés egy hónapig tudja ellátni az országot. Dimitar Gogov, az állami gázszolgáltató, a Bulgargaz vezérigazgatója ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy az országnak csak néhány napra elegendő gáztartaléka van.
Vésztalálkozó
A Bulgargaz már előkészített egy vésztervezetet, hogy hogyan lehetne csökkenteni a fogyasztást, jelentette be a bolgár kormány sajtóhivatala miután a miniszterelnök, Sergej Stanishev rendkívüli találkozót hívott össze, hogy megvitassák a teendőket. A balkán régióban ráadásul különösen hideg és havas tél köszöntött be, Bulgáriában a hőmérséklet -15 Celsius fok alá süllyedt az éjszaka.
Romániát is keményen érintette a vita. Az ország gázszállító vállalata, a Transgaz bejelentette, hogy az Isaccea-hoz érkező gázszállítást teljesen le kellett állítani, hogy megelőzzék a túlzott nyomásveszteséget a vezetékekben, jelenti a HotNews Romania.
A hírügynökség a Gazdasági Minisztérium sajtónyilatkozatát idézi, melyben a teljes leállítást indokolják meg. A minisztérium szerint erre a lépésre azért volt szükség, hogy megelőzzék a gázvezetékekben a nyomásveszteséget. Románia normális körülmények között a gázfogyasztása egyharmadát kapja Oroszországtól, a helyi kitermelés az igényeinek 65 százalékát tudja biztosítani.
Az orosz gázszolgáltatás Ukrajnából Törökország felé teljesen leállt, mondta az ország energiaügyekért felelős minisztere, Hilmi Guler a Reuters-nak.
Guler elmondta, hogy 40-ről 48 millió köbméterre nőtt az orosz gázszállítás a Kék Áramlaton keresztül, amely a Fekete Tenger alatt fut Törökországig. Hozzátette, Ankara folyékony földgázforrásait is gáztartalékait is használni fogja a hiány pótlására. A miniszter elmondta azt is, az Iránból érkező napi 15 millió köbméter gáz szállításában nem tapasztaltak fennakadást.
Szerbiából és Horvátországból is azt jelentették, hogy teljesen leállt az orosz gázszállítás.
Dominó effektus
A Moszkva és Kijev között eszkalálódó konfliktus a nyugat-európába futó szállításokat is érinti. Bár a Gazprom arról informálta az osztrák OMV-t, hogy az orosz földgáz szállítása 30-40 százalékkal esni fog, valójában a szállítás az eddigi mérték 10 százalékára esett vissza az osztrák baumgarteni elosztóponton, jelentette az OMV.
A cseh vezetékeket működtető RWE Transgas úgy nyilatkozott, hogy az Ukrajnából és Szlovákiából érkező gázszállítás jelentősen csökkent. Csehország norvég gázzal kívánja a kiesést pótolni, amely másik vezetéken keresztül érkezik az országba.
Magyarország nyomást gyakorol
Az Ausztriából Nyugat-Magyarországra érkező gázszállítás szintén csökkent, jelentette a Mol. Gyurcsány Ferenc az MTI-nek elmondta, levelet ír Vlagyimir Putyin orosz, Julija Timosenko ukrán és az EU soros elnökségét adó cseh miniszterelnöknek, Mirek Topoláneknek, melyben jelzi, hogy „a magyar kormány számára elfogadhatatlan, hogy Oroszország és Ukrajna vitáját az európai fogyasztók fizessék meg”.
A miniszterelnök úgy véli, hogy az Uniónak fel kell hagynia a távolságtartó viselkedéssel, hiszen már nem csak egy bilaterális kereskedelmi vitáról van szó, hanem a két ország és az Európai Unió viszonyáról is.
Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy Magyarország több gázt tud felhalmozni, mint Ausztria, vagy Németország, és a jelenlegi gáztartalékai „jó ideig” kitartanak, így az országban nem kell tartani a gázszolgáltatás akadozásától.
Ukrajna Oroszországot hibáztatja
A Gazprom ismételten csökkentette az Ukrajnának szállított gázt, mivel úgy véli, hogy Kijev illegálisan lefölözte az Európába tartó orosz gázszállítmányt. Ukrajna ugyanakkor a Gazpromot vádolta az Európába tartó gázszállítmányok csökkentésével.
Az EU eleinte távolságot kívánt tartani a vitától és nem kívánt közvetítőként sem szerepet vállalni. A tagállamok brüsszeli követei tegnap még nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a vitának (EurActiv.hu 2009.01.06.).
A cseh elnökség ma sajtóközleményt adott ki, miután az ukrán hivatalnokokkal tárgyalt.
„A Naftogaz és a Gazprom közötti megállapodást nehezíti, hogy a két vállalat mind jogi, mind technikai kérdésekben eltérő állásponton van,” olvasható a szövegben.
Míg a cseh elnökség és Brüsszel egy rendkívüli külügyminiszteri találkozó összehívását fontolgatja, egy uniós tényfeltáró misszió ma délután Berlinbe tart, hogy a Gazprom képviselőivel találkozzon. 
