Hirdetés
Az EurActiv-nak névtelenül nyilatkozó nemzetközi energiapolitikai szakértők szerint nem helyes, hogy a Nyugat „szemet huny” a Kreml kísérletei felett. Úgy vélik, Moszkva láthatóan be kíván avatkozni az Unió energiapolitikájának alakításába.
Ausztriát, Németországot és Olaszországot emelték ki, mint akik azt gondolják magukról, hogy nagy üzletet ütnek nyélbe, valójában azonban engedik, hogy a Kreml manipulatív politikát folytasson.
A figyelmeztetés igen aktuális, mivel a hét második felében (május 21-22.) kerül sor az EU-Oroszország csúcstalálkozóra, ahol várhatóan az energiaügyek dominálják majd a tárgyalásokat.
„Politikai indíttatású” részvényvásárlás
Szakértők szerint a Kreml politikai motivációi egyértelművé váltak, mikor az orosz olajtársaság, a Szurgutnyeftegaz nemrég 21,2 százalékos részesedést szerzett a Mol-ban.
A Szurgutnyeftegazról úgy hírlik, az orosz miniszterelnök, Vlagyimir Putyin érdekeltségi körébe tartozik. A titokzatos olajtársaság elnöke, Valerij Jazev a duma alelnöke. A társaság 1,4 milliárd eurót költött az üzletre, ami a részvények piaci értékének kétszerese. A szakértők szerint a rendkívüli felár is a lépés stratégiai jellegét bizonyítja.
Az üzletet március 29-30-án kötötték, mikor Magyarország éppen politikai válságban volt, és egy új kormány összeállításán gondolkozott, Gyurcsány Ferenc váratlan leköszönése után (EurActiv.hu 2009.04.23.). Bajnai Gordon akkor elítélte az üzletet. „A Mol Nyrt-vel kapcsolatos ügyben is az a probléma, hogy nem tudjuk, ki áll mögötte.” – mondta Balázs Péter.
„Az orosz módszerek […] nem a protestáns etikára, hanem a bizánci hagyományokon alapszanak. Míg az előbbiben nevén nevezzük a dolgokat, az utóbbi rébuszokban beszél. Ezzel a kultúrkörrel nagyon nehéz tárgyalni.” – mondta az új külügyminiszter az EurActiv nak adott exkluzív interjúban (EurActiv.hu 2009.04.22.).
Tudott a kormány a felvásárlásról
Bár a Bajnai-kormány eleinte tagadta, Simicskó István, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának kereszténydemokrata elnöke azt állítja, hogy a testület tudott az ügyletről.
Az Index szerint Ficsor Ádám, titkosszolgálatokat felügyelő miniszter részben elismerte az állítást, de leszögezte, a kormánynak nem volt lehetősége a tranzakciót megakadályozni.
Osztrák kapcsolatok
Sokan összefonódást látnak Oroszország és az OMV között, hiszen a Szurgutnyeftegaz az osztrák olajvállalattól vette a 21,2 százaléknyi részvényt. Az OMV ráadásul 2007-ben már próbált többségi tulajdont szerezni a Mol-ban, amit akkor a magyar társaság elutasított.
A kormány az osztrák felvásárlási kísérlet miatt hozta meg 2007-ben a Lex Mol-ként elhíresült törvényt, mellyel a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat kívánták védeni. Az erősen protekcionista lépést az Európai Bizottság is vizsgálta, de végül az OMV tavaly augusztusban visszavonta a Mol-nak tett ajánlatát, amivel a vizsgálat is lezárult (EurActiv.hu 2008.08.12.).
Göncz Kinga, leköszönő külügyminiszter áprilisban úgy nyilatkozott, hogy a 2007-ben meghozott Lex Mol az orosz befolyást is „segíthet korlátozni”.
A felvásárlás kudarca miatt az OMV végül az orosz Szurgutnyeftegaz-nak adta el a teljes tulajdonát. A Mol az ügyletet „barátságtalannak” nevezte.
Az osztrák vállalat tagadja, hogy engedte volna magán Moszkva által befolyásolni. Az OMV szóvivője, Thomas Huemer emlékeztetett a Mol vezérigazgatójának 2007-es állásfoglalására. Hernádi Zsolt akkor azt mondta, hogy inkább engedné, hogy egy orosz vállalat vásárolja fel a Mol-t, minthogy az OMV-nek adja át az irányítást. „Ez a kívánság most valóra vált” – mondta Huemer.
A Szurgutnyeftegaz most a Mol legnagyobb részvényese, de a magyar hatóságok formálisan még nem regisztrálták az orosz vállalatot. A Mol közgyűlése az ügylet után közvetlenül összeült, és lépéseket tett, hogy „megőrizze a függetlenségét”.
A szakértők szerint azonban a Szurgutnyeftegaz a közeljövőben erős nyomást fog gyakorolni a Mol magyar menedzsmentjére, sőt, elképzelhető, hogy orosz-barát csapattal váltja fel a vezetőket.
Véleményük szerint a stratégia egyértelműen a Nabucco gázvezeték építésének obstrukciója, hiszen a magyar olajtársaság a hat tagú konzorcium egyik meghatározó tagja.
Az orosz energiaügyi miniszter, Szergej Shmatko az orosz sajtónak tagadta, hogy a Szurgutnyeftegaz a Nabucco-projekt blokkolását célozná. A Szurgutnyeftegaz részvényszerzése a Mol-ban „nem egy blokkoló-csomag. A Szurgutnyeftegaznak azért érdeke a magyar részvények vásárlása, hogy növelje a feldolgozó-kapacitásait, mivel abból nincs elegendő Oroszországban” – idézte a minisztert a moszkvai sajtó.
Vélemények:
A leköszönő magyar külügyminiszter, Göncz Kinga reményét fejezte ki, hogy a Lex Mol megvédi a magyar olajtársaságot:
"Remélem, hogy a Mol védettsége megmarad ezután a részvényeladás után is. Természetesen kérdéseket vet fel, hogy miért érte meg majdnem dupla áron megvenni ezeket a részvényeket" - mondta Göncz Kinga az MTI-nek.
Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője áprilisban írásbeli kérdést nyújtott be a Bizottsághoz az ügy kapcsán. A Néppárt képviselője arra volt kíváncsi, hogy a Mol részvények eladása megfelel-e az EU átláthatósági szabályainak.
Megjegyezte, hogy az áram és gáz belső piacára vonatkozó, az Európai Parlament által második olvasatban rövidesen elfogadásra kerülő új szabályozás szerint az ilyen ügyletek elutasíthatók. „Az elfogadásra váró szabályozás értelmében a nemzeti hatóságok elutasíthatják a tranzakció jóváhagyását, amennyiben az Európai Bizottság is kifogást emel. A MOL-részvények fent említett adásvételére a Bizottság szerint alkalmazható lenne-e az említett szabály?” – teszi fel a kérdést Gyürk.
„Az Európai Bizottság rendelkezik-e megfelelő eszközökkel a harmadik országokból indított felvásárlási kísérletek nyomon követésére? Milyen lépéseket tervez az Európai Bizottság a további felvásárlási kísérletek kivédésére?” – hangzik a képviselő harmadik kérdése.
Valerij Jazev, a Szurgutnyeftegaz elnöke, az orosz duma alelnöke a Kossuth Rádió szerint a következőket mondta egy moszkvai sajtótájékoztatón:
„Először is, a Nabuccóval kapcsolatos egyetlen információ sem titkos. Nem is lehet. Széles társadalmi, környezetvédelmi, műszaki, pénzügyi vita folyik körülötte. Amennyire én látom, a Mol 21,6 százalékos részvénycsomagjának megvásárlása azzal függ össze, hogy a Szurgutnyeftyegaznak nincs elég feldolgozó-kapacitása. Márpedig számára éppen a feldolgozás az érdekes a piacokhoz közel, Magyarországon. Szerintem teljesen értelmetlen ezt holmi információk állítólagos megszerzésével összefüggésbe hozni, ráadásul abból a célból, hogy megakadályozzák a vezeték építését. Egyáltalán, még ha kap is az orosz cég bármilyen információt, hogyan gyakorolhat befolyást a döntéshozatalra? Nincs ellenőrző részvénycsomagja a Molban, miközben a Mol maga is csak egyike a Nabucco hat részvényesének, összesen 16 százalékkal.”
Egy, a Javno-nak név nélkül nyilatkozó neves horvát szakértő a következőket mondta:
„Az orosz Szurgutnyeftegaznak a magyar olajtársaságban tett tulajdonszerzése tízévi erőfeszítés kulminált eredménye, melyben az orosz vállalatok igyekeztek meghódítani a délkelet-európai országokat. Mostanra erős szerepük van ezen piac jelentős részén, de eddig soha nem sikerült Magyarországon, vagy Horvátországban megvetni a lábukat. Most, hogy a Szurgut belépett a Mol-ba, és ezzel az INA-ban [a legnagyobb horvát olajtársaság] is tulajdont szerzett, az orosz vállalat megindult az úton, hogy átvegye az irányítást Szlovéniától Bulgáriáig, egész Délkelet-Európában.”
„Az orosz politika hosszú távú, stratégiai célja, hogy ilyen erőfölényt szerezzen, így a közeljövőben növekedni fog az orosz nyomás a magyar és a horvát kormányon. Az oroszok tudják, hogy a piacon szerzett előny lehetővé teszi, hogy növeljék ezen országok függőségét az orosz energiaforrásoktól, és kétségkívül mindent meg fognak tenni azért, hogy elérjék ezt a céljukat.”
