Hirdetés
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, tegnapi (november 14.) nyilatkozata szerint Európa büszke lehet arra, hogy példával szolgálhat a világ többi részének ezen a „történelmi eseményen”.
Az Európai Bizottság elnöke szerint „Európa az értékrendjével, a szupranacionális szabályainak és elveinek egyedülálló szellemiségével a legalkalmasabb arra, hogy átformálja a globalizációt. Erre az európaiak büszkék lehetnek.”
A találkozón azonban valószínűleg néhány további európai vezető is a figyelem középpontjába kerül. Nicolas Sarkozy a soros elnökséget vivő Franciaország elnöke nagy energiát fektetett abba, hogy a legutóbbi EU csúcson közös álláspont alakuljon ki (EurActiv.com 07/11/2008)
Sarkozyt tegnap politikai bátorságért díjazták egy konferencián, ahol a következő G20 találkozóról is beszélt. „Holnap Washingtonba utazom, ahol el fogom mondani, hogy az amerikai dollár többé már nem lehet az első számú valuta a világon. Többé már nem az a helyzet, mint 1945-ben, a Második Világháború után.”
Gordon Brown, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, is komoly ambíciókkal érkezik a G20-ak találkozójára. A brit bankszektor támogatása Európa-szerte példaértékű. Brown a konferencián bemutatja a globális pénzügyi rendszert erősítő nemzetközi programját, amivel egy „üzenetet szeretne küldeni a világnak”. Ezt ő csak úgy hívja, hogy az „új Bretton Woods” (EurActiv.com 15/10/2008). A brit vezető keddi (november 11.) nyilatkozata szerint a világkereskedelmi kérdésekkel foglalkozó dohai fordulóról is napokon belül megállapodás születhet.
Bush a kormányzati beavatkozás ellen van
George W. Bush egy tegnapi nyilatkozatában az európai célkitűzésekkel kapcsolatban megfogalmazta a szabad piaci kapitalizmust, amit „az Amerikai Álom megvalósulásához vezető útnak nevezett”. Az amerikai elnök az európaiak által javasolt kormányzati intézkedésekkel szemben foglalt állást.
„Fel kell ismernünk, hogy a kormányzati beavatkozás nem mindenre gyógyír. Néhányan például az amerikai lakásépítési- és jelzáloghitelek nem megfelelő szabályozását okolják a válság kialakulásáért. Azonban számos európai országban szigorúbb szabályozás volt életben, és mégis ugyanazt tapasztalják, mint mi.”
Európa egy stabil képet szeretne festeni magáról. Ezt a törekvést azonban megakadályozhatja az Unió legerősebb államának, a világ harmadik legnagyobb gazdaságának, Németországnak a recessziója. A Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) is negatívan módosította a 30 országot magába foglaló gazdasági előrejelzését, amibe az Egyesült államok és Japán is beletartozik.
Amerikai fordulat
A helyzetet tovább bonyolítja egy váratlan amerikai fordulat. A Bush kormányzat megváltoztatta a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomag egy fontos elemét, ami a bajba jutott biztosítók felvásárlására irányult.
Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter szerint az USA kormánya inkább részesedést vásárolna a pénzügyi intézményekben a bankok adósságainak felvásárlása helyett. Ezek a kijelentések nem hatottak az amerikai és világpiaci stabilizációra.
Résztvevők
Barack Obama, megválasztott elnök, közvetlenül nem vesz részt a csúcstalálkozón. Ezzel Jim Leach korábbi iowai kongresszusi tagot és Madeleine Albright korábbi külügyminisztert bízta meg. Számos megfigyelő szerint Obama nélkül nem sokat ér majd a washingtoni megállapodás.
Franciaország elérte, hogy a találkozón a négy állandó Uniós tagon (Franciaország, Egyesült Királyság, Németország és Olaszország) kívül Spanyolország és Hollandia is jelen lehessen. Hosszú tárgyalások után a következő megállapodás született. A franciák két módon is képviseltetik magukat. Egyrészt a G20-ak közé tartozó országként kapnak nemzeti helyeket, másrészt pedig az Európai Unió elnökségét vivő államként. A nemzeti helyek közül egyet Spanyolországnak egy másikat Hollandiának adnak.
Spanyolország és Hollandia nem tűzheti ki zászlaját a csúcstalálkozón, és a francia lobogó mögött kell helyet foglalniuk. Sarkozy ezért az Unió zászlaját használja majd a francia helyett.
Vélemények
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, november 14-én, Brüsszelben, az Európai Alapítványok Hálózatának konferenciáján elmondta, hogy ő az új amerikai kormányzattól hasonló fordulatot vár az összes fontos témával kapcsolatban.
„Amerikai barátaink készen állnak arra, hogy elkötelezzék magukat az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett. Mi pontosan ezt mondjuk és támogatjuk már egy ideje. Mikor az amerikai partnereink azt mondják, hogy több eredményt szeretnének elérni egy multilaterális világban, tudnunk kell, Európa már jó ideje ezen az úton jár.[...] Az amerikai barátaink most a társadalmi biztonság és a közoktatás területén támogatnák a tájékoztató eszközöket és rendszereket. Európában ez a Második Világháború után, a szociális piacgazdasággal már megvalósult.”
George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke, november 14-én tartott beszéde során a pénzügyi válságot és annak veszélyeit elemezte.
„Egy globális csőd lehetőségével állunk szemben. Ennek elkerülése érdekében merész lépéseket tettünk. Én egy piacorientált fickó vagyok, de nem akkor, mikor a globális csőd lehetőségével nézek farkasszemet. A szombati csúcson az intézkedéseink hatékonyságát fogjuk megvizsgálni.
Az amerikai elnök felhívta a figyelmet a ’rendszer újrafeltalálásának’ szükségtelenségére. „Ez egy döntő pillanat a globális gazdaság számára. A pénzügyi válság kezdetén mind jobb- és baloldalról elhangzott az a kritika, mely szerint a szabad vállalkozási rendszer, a kizsákmányolással és a kudarccal egyenlő. Igaz, hogy a válság a bérbe adók és vevők, a pénzintézetek, a kormányok és a független szereplők hibája volt. Azonban ez nem egyenlő a szabad piac rendszerével. A rendszert nem kell megváltoztatni, csak a hibáit kijavítani, a reformokat meghozni és továbbvinni a szabad piac elveit, amik eddig is globálisan biztosították a fejlődést és a reményt.
Louis Michel, az Európai Unió fejlesztési biztosa, a G20 találkozó egyik sajtókiadványában felszólított a „Bretton Woods II” rendszer körvonalainak kialakítására.
„A szegénység a világ legsürgetőbb problémája. A Bretton Woods II washingtoni találkozó fontos lehetőség arra, hogy beépítsük a fejlesztési dimenziót az új nemzetközi pénzügyi rendszer tervezetébe.”
